QR kóddal védett élelmiszerek, blokkláncban tárolt betegadatok, jelszómentes fizetés –az élet egyre több területén jelenik meg a módosíthatatlan és hiteles nyilvántartást garantáló blokklánc-technológia. A Világgazdasági Fórum az év áttörését várja tőle.
A következő évtized egyik legdinamikusabban fejlődő technológiája lesz a blokklánc. Ma még sok körülötte a kérdőjel, a jogi háttere sem egészen kiforrott, kevés a hozzáértő szakember, de a pénzpiaci szereplőkön kívül már gazdasági ágazat cégei vizsgálják a benne rejlő üzleti lehetőségeket.
A Világgazdasági Fórum friss jelentése szerint 2020 a blockchain áttörésének éve lehet, ha a kormányok és jegybankok kellő figyelmet fordítanak a technológiára. A szervezet szerint a technológia olyan minőségi fejlesztésekkel kerülhet előtérbe, mint a Facebook önálló kriptovalutája, a Libra.
A világszervezet szerint a blokklánc használatában az egyik legnagyobb potenciál a közszférában való hasznosításban rejlik, legyen szó okos szerződésekről, biztonságos adattárolásról, vagy az e-ügyintézésről.
Már blokklánc alapon is biztosíthatjuk a sielésünket
A napi fogyasztási cikkek FMCG) piacán máris nagy változást hozott a technológia: a Walmart, a Nestlé és az Unilever már az IBM Food Trust platformját használva gondoskodik az áruk eredetvédelméről és az ellátási lánc biztonságáról. A legnagyobb francia lánc, a Carrefour is elkezdte QR-kódokkal ellátni néhány tejtermékét, hogy a vásárlók is nyomon követhessék az áru útját a termelőtől egészen a bevásárlókosárig.
A második legnagyobb amerikai egészségbiztosító, az Anthem a páciensek adatainak a védelmét garantálja a blokklánc technológiával. Mintegy 40 millió ügyfél adatait tárolják a megmásíthatatlan rendszerben, az orvosok is csak ezen keresztül férhetnek hozzá a betegek adataihoz. Magyarországon a napokban dobta piacra blokklánc alapú síbiztosítását az Aegon Biztosító.
Kína dollármilliárdokat invesztál a technológia fejlesztésébe
Ma még az USA vezet a technológia használatában, de Kína pár éven belül lekörözheti. Hszi Csin-ping kínai elnök tavaly év végi beszédében kifejtette, hogy országa vezető szerepet kíván betölteni a technológia hasznosításában. Ehhez hatalmas források állnak a rendelkezésére: a Bank of China 2,8 milliárd dollár értékben támogatja majd a fintech cégeket.
Itthon még elég nagy a bizonytalanság a blokklánc körül, de a hozzáértők a következő évek egyik meghatározó, üzletileg releváns lehetőségeként emlegetik a technológiát. Ehhez azonban szükség lenne már a szabályozására is. A KPMG egyik legutóbbi háttérbeszélgetésén elhangzott, hogy a hazai feltételek hamarosan megjelenhetnek, kíváncsi a szakma, hogyan viszonyul a témához a jegybank.
A magyarországi tanácsadók a bizonytalansági okok között említik, hogy sokan még mindig egyenlőségjelet tesznek a kriptovaluták, lásd bitcoin és a blokklánc technológia közé. Az előbbiről pedig nem egyértelműen pozitívak a vélemények, a technológiát sokan összekapcsolják a jogosulatlan betétgyűjtéssel, a pénzmosással, az illegális cikkek kereskedelmével.
Hazai képzés diplomások számára
A bizonytalanság másik oka, hogy valódi mélységében egyelőre kevesen ismerik a blokklánc lényegét, kevés a hozzáértő fejlesztő is. Az ismeretek bővítésére tavaly szeptembertől képzés indult a tatabányai Edutus Egyetem(korábbi Modern Üzleti Tudományok Főiskolája) budapesti kampuszán. A kurzusra a legalább alapképzésben, vagy korábbi főiskolai képzésben szerzett diplomával rendelkezők jelentkezhetnek.
„A nagyközönség 2020-ban az élet számos területén fog találkozni az újdonságokkal ”– hívja fel a figyelmet a világszervezet jelentése kapcsán Szabolcsi András, az első hazai konzorciumi blockchain platformot fejlesztő magyar vállalkozás, a BlockBen informatikai igazgatója.
A magyar tulajdonú cég a BlockBenPay nevű fizetési megoldásáról ismert, aminél a biztonságos online vagy offline fizetéshez semmi másra nincs szükség, csak egy mobiltelefonra és egy QR-kódra. Külön jelszó sem kell, mert a mobiltelefonokkal már megoldható a biometrikus azonosítással kombinált digitális aláírás és hitelesítés is.