A klímaváltozás vált a legnagyobb kockázati tényezővé a vállalkozások életében, megelőzve a technológiai kihívásokat, a geopolitikai helyzet, a kiberbiztonság és a működés jelentette kockázatokat.
A KPMG tanácsadó cég legfrissebb a globális felsővezetői felmérésében idén 10 országból 1300 vezérigazgatót kérdeztek meg, akik még mindig nem félnek a régóta emlegetett újabb gazdasági válságtól. Bizonytalannak ítélik ugyan a jövőt, de továbbra is optimisták, különösen az amerikaiak.
A kínaiak, a franciák és az angolok ugyanakkor kevésbé derűlátóak, de azért a közel kétharmaduk véli úgy, hogy üzleti területén az ő cége lesz a felforgató – emelte ki a legújabb kutatásból Robert Stöllinger a KPMG vezérigazgatója.
Mit tudnak a diszruptorok?
Hozzátette: ennél valójában sokkal kevesebben lesznek azok, akiknek valóban sikerül megváltoztatniuk az adott piac játékszabályait. A diszrupció viszont többnyire nem a teljes értékláncot érinti, sokkal inkább annak egy jól meghatározott részét, a disztribúciót, vagy az ügyfélkapcsolatokat, míg gyakori, hogy az alapvető üzleti célok változatlanok, de a későn jövők így is pillanatok alatt óriási versenyhátrányba kerülhetnek.
A jövővel kapcsolatos legnagyobb kockázati tényezők közül az idei felmérésben már a klímaváltozás került az első helyre, ami nagy ugrást jelent, hiszen a téma tavaly még a negyedik helyen szerepelt. A változásban szerinte fontos szerepet játszik mind a szabályozási, mind a fogyasztók részéről megnyilvánuló nyomás.
Második helyen állnak a mindent felforgató technológiai változások, aztán a geopolitikai helyzet és a kiberbiztonság okozta kihívások. A klímaváltozás vezető témává válásához hasonlóan, de ellenkező irányban meglepő folyamat, hogy a cégvezérek által felsorolt öt kockázat esetében a legevidensebbnek számító működési kockázat került az utolsó helyre.
Az agilis szervezet kevésbé hierarchikus, gyorsabb a döntéshozatal
Egy sikeres cégnek ma főleg rugalmasnak, agilisnek kell lennie, hogy állja a technológiai fejlődés kihívásait. Egy agilis szervezet, abban különbözik a hagyományos szervezetektől , hogy laposabb,, kevésbé hierarchikus, gyorsabb a cégen belüli döntéshozatal.
Sokat beszélnek az agilitásról, de nagyon kevés vállalatnak sikerül valóban azzá válnia – állapította meg a KPMG vezérigazgatója. Különösen a nagyvállalatok esetében igaz, hogy az új trendek inkább veszélyt jelentenek számukra, mint lehetőséget, mert az agilis cégvezetés kevés a sikerhez, a teljes vállalatot átható kultúraváltásra van szükség, és ez nem könnyű feladat.
Mindezek miatt rég nem igaz a mondás, hogy a nagyhal megeszi a kishalat, a helyzet ezzel szemben az, hogy a gyors hal eszi meg a lassút. A versenyre legnagyobb veszélyt pedig gyorsak és nagy szereplők jelentik – jellemzően ilyenek a big tech platformszolgáltatók – mondta a vezérigazgató.
Komoly változások mennek végbe ennek megfelelően a felvásárlási stratégiákban is. Az akvizíciók korábban a gyorsítást, a növekedést szolgálták, most viszont a felvásárolandó társaságok, – köztük nagy számban startupok – új kultúrát hoznak be a vevő életébe.
Kiemelt hazai kockázati sajátosság a verseny megszűnése
A globális felmérésben nem szerepelt Magyarország, de a KPMG Budapest maga is megkérdezett néhány cégvezetőt, akik szerint nemcsak a technológiai változások hordoznak magukban kockázatot, hanem hazai sajátosságként a piaci verseny megszűnését is idesorolják. Nálunk nem arról folyik a vita a menedzsmenten belül, hogy hogyan váltható ki a technológiával az ember, hanem inkább az, hogy hogyan lehet a technológia és az ember közötti viszonyt egyensúlyba hozni.
A klímaváltozás kapcsán Kovács Csaba partner megerősítette, hogy a tudomány mai állása szerint, ha nem teszünk ellene, klíma katasztrófa következik be. Az eddigi gyakorlat az energia auditban, az energiahatékonysági elvárások, a hosszú távú szerződések kora hamarosan lejár.
Fontos lesz a megújuló energiaforrások sokkal szélesebb körű felhasználása, a fosszilis tüzelőanyagok elégetése során keletkező széndioxid megkötése. Már eddig is óriási pénzek mentek a megújulók arányának a növelésébe, miközben maradt a pénzügyi oldalon az elvárás, hogy ezek minél hamarabb és hatékonyan térüljenek meg. A szakértő szerint itt van óriási felelőssége a kormányoknak, valamint a társadalomnak, hogy mennyire támogatja ezeket a törekvéseket.
Jó, hogy már erősödik a vállalkozásokon belül egy klíma tudatossági kényszer, mert a fogyasztók egyre nagyobb csoportjai kötelezik el magukat olyan cégek mellett, amelyek bár nem kínálnak jobb olcsóbb, kényelmesebb megoldást egy adott fogyasztói igény kielégítésére, mint a versenytársaik, de amit nyújtanak, azt környezettudatos eljárásokkal valósítják meg – tette hozzá Kovács Csaba.
Az új kor praktikái a munkaerő megtartásáért
Korunk másik nagy kihívása a munkaerőhiány kapcsán Taksz Ildikó partner kiemelte, hogy ezt tudatosítva prioritássá válik a szervezet megtartó képességének növelése. Ehhez viszont elengedhetetlen a munkavállalói élmény és a munkahelyi kultúra folyamatos fejlesztése.
A jól működő szervezethez a HR vezetésben pszichológiai, matematikai és üzleti szemlélet és agilis működés szükséges, hiszen a technológiai innovációk áthatják a HR funkcióját is. A HR szolgáltatások digitalizálódnak, előtérbe kerül itt is az adatelemzés, automatizálás, ezek mindegyike ma már kritikus a megfelelő munkavállalói élmény biztosításához is.
Magyarországon egyértelműen látszanak a munkaerőpiac átalakulásának a jelei, ám a cégek döntő többsége, különösen a KKV szektorban és a közigazgatásban még nem tud önerőből válaszolni ezekre a kihívásokra. A gyors változások miatt fontos a HR funkció átalakítása, agilitás növelése, és egy munkahelyi struktúra kialakítása, ami megfelel a digitális kor elvárásainak.
