A digitális gazdaságban egyre nőnek a fogyasztói elvárások, teret hódít az egyedi termékgyártás. Egyre rövidebb idő alatt kell a szállítmányozást is lebonyolítani. Hogy állunk a teljes ellátási lánc – beleértve a logisztikát– digitalizálásával, milyen trendeket kövessenek a hazai vállalkozások? Erről beszélgettünk Szekeres Zoltánnal, az SAP digitális ellátási láncért felelős hazai üzletágvezetőjével.
A vállalatok nagy részében az egyes funkcionális területek ma még egymástól függetlenül, silókban működnek. Ez eleve kódolja, hogy az említett kihívásoknak nem tudnak megfelelni sem cégen belül sem a külső partnerekkel, ügyfelekkel való együttműködésben – mondja Szekeres Zoltán.
Hozzáteszi: a digitális kapcsolat tudja csak ezt a problémát az ellátási lánc szereplői között feloldani, ami a termék teljes életciklusában, a termékfejlesztéstől, a logisztikai tervezésen, a gyártáson, a logisztikán át a karbantartásáig jelen kell, hogy legyen. Csak így érhető el nagyobb hatékonyság, profit vagy piaci részesedés.
Kihívások a logisztikai tervezésben
Magában a logisztikai tervezésben is jellemzően több részleg vesz részt, akiknek tipikusan más, gyakran ellentétes az érdekük. Az értékesítőnek az a célja, hogy minél nagyobb készlet legyen raktáron, mert akkor tudja a leggyorsabban és biztosan kiszolgálni a vásárlóit. A pénzügyi vezető számára viszont kulcskérdés, hogy minél kevesebb pénz álljon a készletekben.
Ezek a részlegek általában a saját adataikra támaszkodva csak a saját céljaikra fókuszálnak, így készülnek a vállalat egésze szempontjából nem kívánatos logisztikai tervek. A legnagyobb hasznot hozó kombináció megtalálása nem egyszerű feladat.
Ehhez olyan megoldásra van szükség, amellyel minden érintett egy adathalmazon tud dolgozni, és amely különféle szimulációkkal, szcenárió elemzésekkel tud– a területek fő érdekeit figyelembe véve – alternatívákat kínálni.
A kkv-k még a digitális átalakulás elején tartanak
A digitális transzformáció Magyarországon ma még főleg a nagyvállalatokra jellemző. Ezek azok a cégek, amelyek egyre több területen használják a mesterséges intelligenciát, a gépi tanulást, a big data és az analitikai eszközöket és a dolgok internetét, az IoT-t. Globális kutatások szerint 2023-ra a nagyvállalatok 50 százaléka alkalmazza majd ezeket a technológiákat.
A kis- és középvállalati(kkv) szektor is elkezdte az átalakulást, de körükben azért még nem általános, hogy Ipar 4.0 megoldásokat vezessenek be. Szekeres Zoltán pozitív példaként sorolja fel a digitalizációra a világítás nélküli, teljesen automata raktárakat, vagy gyárakat, az autonóm autók fejlesztését, a szenzoradatok és a kameraképek feldolgozását a minőségellenőrzés során, vagy a karbantartásban. Ide sorolható még a bármelyik logisztikai üzleti hálózathoz való csatlakozás is.
Ami az ellátási lánc digitalizációjában követendő trendeket illeti Szekeres Zoltán a legjellemzőbbnek a a szükségtelenül elvégzett tervezett karbantartások visszaszorítását tartja. Helyette az állapotfüggő, az eszközök úgynevezett prediktív karbantartását ajánlja.
„ Vegyünk például egy vasúti kocsit, amelyet bizonyos kilométerek megtételét, vagy adott időt követően kötelező szervizre visznek. Itt átvizsgálják és javítják a kopó-csúszó alkatrészeket, kicserélik az akkumulátorokat. Hátránya, hogy sokszor teljesen feleslegesen vonják ki a forgalomból a járműveket” – húzza alá.
Elegendő, ha a sínen helyezünk el egy szenzort, ami az áthaladáskor a kerekek terhelését megméri, abból a big data, analitika és gépi tanulás technológiákkal megmondható, hogy az adott kocsin van-e kerékhiba, tengelyrepedés. Így csak akkor kell a járművet szervizbe vinni, amikor arra ténylegesen szükség van.
A gyártásból az egyedi tömeggyártás jövőjét jelentő trendet emeli ki Szekeres Zoltán. A rendelés során a vevő testre szabhatja a megvásárolandó terméket, például egy telefontokot, vagy egy cipőnek a színeit és az anyagát, vagy magát a csomagolást is.
Az általa megálmodott egyedi variáns pedig a nélkül készül el a gépsoron, hogy azt bárki átkonfigurálná. Ilyenkor ugyanis a folyamatot a gyártásvezérlő rendszer végzi el a megrendelés alapján, az ilyen gyártásra alkalmas gépsoron.
Ha valakinek mindez nem lenne elég, akkor felhőalapú elosztott gyártási rendszert is bevezethet, és a Föld egyik féltekéjéről is vezérelheti a másikon található gyártósort, akár egy 3D nyomtatót.
Fontos kihangsúlyozni, hogy nem csak IoT-val lehet korszerűsíteni a folyamatokat. A dolgok internete csak egy technológia a szenzoradatok begyűjtésére, ami önmagában még nem elégséges a digitalizációhoz, hiszen a felgyülemlett adathalmazzal is kell valamit csinálni. Inkább úgy fogalmazna, hogy az IoT sok esetben előfeltétele a digitalizációnak.
Jönnek az új üzleti modellek
A bevételek és a piaci részesedés növelése nemcsak hatékonyságjavítással érhető el, hanem új üzleti modellek kialakításával is. Az autógyártóknál néhány éven belül szabvány lesz, hogy saját – akár autonóm – autóflottát tartanak fenn személyszállításra, de lehetőségük nyílik arra is, hogy az autókból begyűjtött adatokat aggregálva monetizálják azt mondjuk egy biztosítónak.
Itt említhető meg az a modell is, amikor egy eszközgyártó térítés ellenében, prémium szolgáltatás fejében az eszköz állapotától függő karbantartási információkat, utasításokat esetleg szolgáltatást kínál a végfelhasználónak, vagy az üzemeltetőnek.
Hogyan tudja javítani a digitalizáció a hatékonyságot a logisztikában, a fuvarozásban? A legszembetűnőbb újdonságot Szekeres Zoltán szerint ezen a területen az autonóm rakodó és szállítóeszközök (kamionok, drónok), a transzparens, minden érintett által használható fuvarszervezési és követő rendszerek, a fuvarozási piacterek jelentik. Ide sorolhatóak továbbá a fuvarozandó áruk és útvonalak optimalizálását segítő megoldások is.
Globális piaci háttér
A digitalizálást számos szoftver segíti, legyen szó az ellátási láncot irányító (SCM), illetve a beszerzési folyamatokat kezelő(procurement management-PM) megoldásról. A legnagyobb fejlesztő jelenleg az SAP, globális részesedése meghaladja a 26 százalékot.)
Az SCM és a PM szoftverek értékesítése évek óta kétszámjegyű növekedést mutat. A Gartner elemzői szerint az ilyen megoldásokat szállítók tavaly már mintegy 14 milliárd dollár értékű globális piacon osztozhattak. Két év múlva a világméretű költés a 20 milliárd dollárt is megközelítheti, köszönhetően a szoftveralapú szolgáltatások(SaaS) egyre nagyobb népszerűségének. Az SaaS 2021-re a teljes SCM költés több mint a 35 százalékára rúg majd.
A robotizáció is meghatározó lesz a jövő raktárházainak az életében. A szerelősori robotokkal szemben, amelyek egyfajta feladatot végeznek folyamatosan, a raktári mobil robotok feladata nem az élő munka teljes mértékű helyettesítése, hanem annak támogatása. Az előrejelzések szerint 2023-ra a raktárházakban dolgozók 30 százalékának a munkáját segítik majd ezek az úgynevezett kollaboratív robotok.
