Infláció alatti féléves forgalombővülés, folyamatosan emelkedő rendelés , stagnáló belföldi piac és élénkülő import forgalom jellemzi az online kiskereskedelem idei első hat hónapját – ez derül ki a GKID és a Mastercard Digitális Kereskedelmi Körképéből.
Az online kiskereskedelem mintegy 631 milliárd forintos bruttó forgalmat ért el az idei első félévben, ami 8,8%-kal haladja meg az egy évvel korábbit. Míg az első negyedévben 7,7%-kal, addig a második negyedévben már 9,8%-kal nőtt a múlt évhez képest a webes értékesítés.
A bővülés viszont reálértéken már visszaesést jelent a szektornak. Emellett a növekedéshez a kereskedői összetétel változása is hozzájárult.
„A piaci növekedést ma főleg a külföldi, nem Magyarországon működő e-kereskedők hajtják. A belföldi cégek online forgalma inkább stagnáló, vagy enyhén csökkenő pályán van”– értékelte a fejlemények mögötti okokat Madar Norbert, a kutatást készítő GKID vezető tanácsadója és partnere.
A Covid előtti szintre zuhant az online értékesítés összkereskedelmen belüli aránya
A 2022-es 9,6%-os arányról 2023 első félévére 8,7%-ra csökkent az online szegmens súlya a teljes kiskereskedelmen belül, ezen a szinten utoljára 2020-ban, a pandémia kezdeti időszakában volt az online piac.
A további csökkenést elsősorban az élelmiszer-infláció hatására növekvő hagyományos kereskedelem adja, miközben az élelmiszer kategória e-kereskedelmen belüli súlya csekély, mindössze 2%-os.
A magasabb inflációs környezet nagyobb vásárlói tudatosságot eredményezett, a vásárlók kevesebb üzletben vásárolnak, és választásukban nagyobb szerepet játszik az ár.
Ezáltal az e-kereskedelmi piac rendkívüli módon polarizálódott. A vásárlók és a forgalom is egyenlőtlenül koncentrálódik egyes szereplők és termékkategóriák körül, valamint a sokszor jobb vásárlói élményt nyújtó, külföldi e-kereskedők irányába.
Nem lankad az optimizmus az e-kereskedők körében
A jelentés nyári mérései szerint az online kiskereskedők 31%-ánálcsökkent a forgalom az első hat hónapban a múlt év hasonló időszakához képest, míg 43%-uk számolt be növekedésről. Az előzetes üzleti tervekhez képest azonban alig 20%-uk esetében lett magasabb az első féléves online forgalom a vártnál, és összesen 4,1%-kal maradt el a tervezett növekedés a végül megvalósult bővülés mértékétől, ami – ha teljesül – 8,8% helyett 13,2%-os bővülést eredményezett volna a piac számára.
Az idei év egészére az online kereskedők 53%-a növekedést vár, míg 28%-uk csökkenést. Ez átlagosan 11-12%-os éves bővülést jelentene a piac számára. Az év hátralévő részében leginkább a további inflációtól és vásárlóerő csökkenéstől tartanak a kereskedők, miközben a piaci folyamatokra a beszerzési árak folyamatos növekedése és a vásárlók olcsóbb termékekre való átszokása jelenti a legnagyobb kockázatot az online értékesítésben.
Egyre jobban teret nyer az elektronikus fizetés
A Magyarországon működő webáruházaknak már a 85%-a kínál online kártyás fizetést, 11%-ál pedig lehetőség van a kártyaadatok mentésére is.
Az utánvétes tranzakciók csökkentésének érdekében a magyar piacon működő webáruházaknak már a négyötöde alkalmaz valamilyen felárat, ennek átlagos mértéke 2023 első félévében 362 Ft volt.
„Az elektronikus fizetés térnyerése az online rendelések kiegyenlítésénél is tetten érthető: 2023 első 6 hónapjában az e-kereskedelmi tranzakciók 68,8%-át már elektronikus fizetéssel egyenlítik ki. A különböző fizetési megoldások közül a legnagyobb részesedése az online fizetésnek van melynek aránya már 37,3%. Az utánvétes tranzakciók összesített súlya pedig 56,4%-ra csökkent a tavaszi 60,5%-ról”– emeli ki Szetnics László, a Mastercard digitális szolgáltatásokért és termékekért felelős regionális vezetője.
Egyre több e-kereskedő van kitéve a kibertámadásoknak
A magyar e-kereskedelmi piacon működő webáruházak 20%-a már tapasztalt valamilyen kibertámadást, 4% ráadásul már ötnél több alkalommal volt kénytelen elszenvedni ilyen támadást.
Érdekesség, hogy csupán 10-ből 4 kereskedő (42%) biztos abban, hogy nem történt még ilyen incidens, és még ugyanennyi e-kereskedő jelezte, hogy ha történt is vélhetően nem vették észre.
A támadások legnagyobb része terheléses (45%) vagy adathasználattal összefüggő (38%), ez utóbbi kifejezetten jellemző a magasabb forgalmú webáruházak között (87%). A kereskedők közel negyede tapasztalt már visszaélést a közösségi média felületei kapcsán (24%) és 6% a weboldala klónozásával is szembesült már.
„A digitalizáció elterjedésével ugrásszerűen nőtt a kibertámadások száma. A módszerek minden eddiginél kifinomultabbak, így a korábbi védelmi megoldások már nem jelentenek teljes biztonságot. A védekezése lehet, hogy most még komoly befektetésnek tűnik, de a lehetséges anyagi veszteségek mellett reputációs kérdéssé is vált, hogy egy adott webshopban biztonságban vannak-e a vásárló adatai” – értékelte a kibertámadások növekvő kockázatát Nemes Máté, a Mastercard kiberbiztonságért felelős termékmenedzser szakértője.
Egyre többen e-vásárolunk határon túli kereskedőknél
Míg az FMCG területén a boltokba való visszaterelődés az egyik legnagyobb növekedési kockázat, addig a többi online termékkategóriában jelent elszívó hatást a külföldi webáruházak soksága. Az elmúlt félévben minden korábbinál jobban erősödő trend már nem csak a ruházat és divat területén jelent kihívásokat a hazai szereplők számára, hanem olyan termékek esetén is, mint az állateledel, tartós-élelmiszerek, étrend-kiegészítők, egészségügyi termékek, vitaminok, táplálék-kiegészítők.
Ezt a hazai kereskedők is érzik, a külföldi webáruházak térnyerése minden harmadik magyar e-kereskedő szerint növekvő kockázatot jelent.
