Németországban az egészségbiztosítók már több éve megtéríthetik a receptre felírt digitális egészségügyi applikációk költségeit, nálunk ehhez (is ) hiányoznak még a feltételek, egyelőre be kell érnünk a több fórumon is hangoztatott majdani ambíciózus tervekkel.
Magyarországon még messze vagyunk a receptre felírható egészségügyi eljárásoktól, mert jelenleg még nincs olyan rendszer, amely megkülönböztetné a biztonságos és hatékony digitális terápiákat a piacon elérhető több ezer wellness- és egészségügyi alkalmazástól.
Többek között ez hangzott el az EIT Health InnoStars nemrégiben szervezett kerekasztal-beszélgetésén. Az EIT Health egészségügyi innovátorok hálózata, amelyet az EU egyik szerve az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT)támogat. Az InnoStars az EIT Health hét földrajzi klaszterének egyike, amely Európa felét fedi le, beleértve Lengyelországot, Magyarországot, Olaszországot és Portugáliát, valamint a balti államokat, Horvátországot, Szlovákiát, Csehországot, Szlovéniát, Görögországot és Romániát.
A magyar startupoknak egyelőre a német példa lehet vonzó
A 2019-ben elfogadott német digitális egészségügyi törvény új lehetőségeket nyitott a biztonságos digitális egészségügyi alkalmazások piaci bevezetése előtt. A jogszabály célja az volt, hogy a több mint 400 000 egészségügyi és wellness-alkalmazás közül kiválassza azokat a digitális megoldásokat, amelyek klinikai tesztekkel bizonyított hatással rendelkeznek.
Azóta ezek a terápiák a gyógyítás új formáivá váltak, amelyet digitális terápiáknak (DTx) neveznek. A digitális terápiákat most már a német orvosok is felírhatják, és a hagyományos gyógyszerekhez és kezelésekhez hasonlóan az egészségbiztosítók megtérítik a költségeiket. A digitális terápiák hatásosságát kétféleképpen lehet bizonyítani: egy 12 hónapos eljárásban, vagy klinikai vizsgálati eredményekkel.
Eddig mintegy 30 digitális terápia került be a DiGA-jegyzékbe Németországban – köztük néhány közép-, kelet- és dél-európai innováció is, mint például a re.flex nevű termék, amelyet a Kineto Tech Rehab nevű román startup fejlesztett ki. Egy másik példa a Vitadio, egy cseh vállalkozás által kifejlesztett digitális alkalmazás, amelyet a 2-es típusú cukorbetegségben szenvedőket segíti betegségük önálló kezelésében és az életmódváltásban.
Más európai országokban, köztük Magyarországon, az orvosok azonban még nem írhatják fel az ilyesfajta alkalmazásokat a betegeiknek. Emiatt a magyar egészségügyi startupoknak inkább a külföldi piacokat kell megcélozniuk, mielőtt a hazai piacra fejlesztenének termékeket. Ez jelentősen gyengíti az ország digitális egészségügyi innovációs ökoszisztémáját.
Van azonban már hazánkban is néhány startupos sikertörténet, ilyen például az InSimu, virtuális betegszimulátor és értékelési platform. Az ilyen digitális egészségügyi innovációkhoz azonban nálunk az állami egészségügyi szolgáltatók páciensei egyáltalán nem, a magánegészségügyi szolgáltatók betegei pedig csak nehezen férnek hozzá.
Itthon is elindult az egészségügy digitalizációj
Az utóbbi években számos lépés történt Magyarországon a digitális egészségügyi ellátás terén, részben a világjárvány miatti leállások hatására. A Nemzeti e-egészségügyi infrastruktúrát (EESZT) 2017-ben indították el központi e-egészségügyi rendszerként, megkönnyítve a receptek felírását és kiváltását, valamint az elektronikus egészségügyi nyilvántartások megosztását.
Az európai országok közül Magyarországon nőtt az egyik legnagyobb mértékben (+50%) a háziorvosok távkonzultációinak aránya 2020 június–július és 2021 február–március között. Emellett az Egészségbiztosítási Alap megtérítheti a távellátási szolgáltatásokat, ha azok megfelelnek bizonyos törvényi és szakmai követelményeknek.
Nincs ugyanakkor hivatalos rendszer a digitális terápiák orvosi felhasználásának a jóváhagyására. Magyarországon az orvosi eszközöket az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet szabályozza, de ez a mai napig nem terjed ki a digitális egészségügyi megoldásokra.
A kerekasztal-beszélgetés során a szakértők több ajánlást is megfogalmaztak, többek között a „megbízható alkalmazások” tanúsítási rendszerének bevezetését, valamint a digitális terápiák piacra jutásához szükséges új keretrendszer kidolgozását az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézettel és az Egészségügyért Felelős Államtitkársággal közösen.
Szükség van továbbá olyan központok létrehozására a nemzeti egészségügyi rendszerben, ahol az orvostechnológiai vállalatok együttműködhetnének az egészségügyi szolgáltatókkal és a tudományos központokkal a tudományosan bizonyított előnyökkel járó megoldások továbbfejlesztésén.
Hazai konferencia az újabb digitális egészségügyi megoldásokról
Innovatív digitális megoldásokról esik majd szó a május 17-én Budapesten megrendezendő 2. Digital Health Essential konferencián is.
A jövőbeni fejlesztési célok között továbbra is alapvető az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér fejlesztése, működtetése, ennek során új folyamatok és technológiák épülnek be a rendszerbe. Ez egyszerre jelenti újabb betegellátási folyamatok digitalizálását, a járó-és fekvőbeteg ellátás kiterjesztett támogatását, a bővülő adatvagyon fejlesztését és kiaknázását.
A lakosság számára pedig a személyes hozzáférés eszközrendszerének bővítését, és a szélesedő telemedicina szolgáltatásokat. A tervezett projektek közé sorolható az ellátási adatok tömeges feldolgozhatóságát biztosító adatközpont kialakítása, valamint a mesterséges intelligencia integrálása is.
Az új megoldások alkalmazásával mérsékelni lehet a felesleges feladatok mennyiségét, vagy növelni a klinikai hatékonyságot például a diagnosztikai képek gyorsabb elemzésével, vagy a szükséges szakszemélyzet létszámának prognosztizálásával, de az AI pénzügyi területen is képes támogatni az egyensúly megtartását.
