Nem segíti a műszaki szakképzést az új nemzeti alaptanterv(NAT) -ezt üzeni az arra illetékeseknek az Együtt a jövő Mérnökeiért Szövetség(EJMSZ). Évek kellenek még az összevont Science tantárgy bevezetéséhez. Az IVSZ az oktatás megfelelő digitalizációs lépéseit sürgeti.
Hetek óta folyik a vita az új Nemzeti alaptantervről, de annak természettudományos vonatkozásairól eddig nem sok szó esett. Pedig ez a téma a fiatalok képzettségét tekintve komolyan befolyásolhatja az ország gazdasági növekedését a jövőben – állapítja meg „kiáltványában az EJMSZ.
A lexikális tudás itt is nagyobb elvárás a gyakorlati készségek elsajátításánál
A húsz hazai nagy- és középvállalatot tömörítő szövetség úgy látja, hogy sajnálatos módon ezen a területen sem sikerült a szakma véleményét figyelembe venni, és a korszerű oktatás elveihez, valamint a gazdasági szereplők elvárásaihoz igazított tudástartalmakat és kompetenciákat beemelni az alaptantervbe.
Ez amiatt is aggasztó, mert a természettudományos nevelés jelenlegi tanterve óriási mennyiségű elméleti feladatot, kötelezően elsajátítandó tudásanyagot ír elő, nem hagyva sem időt, sem teret a gyakorlati kompetenciák, készségek és képességek fejlesztésére. Ez pedig legalább olyan fontos a jövő munkavállalóinak szempontjából, mint a lexikális tudástartalmak elsajátítása. „Sajnálattal láttuk, hogy ezen a téren a NAT 2020 nem hoz változást” – emeli ki az EJMSZ.
Az integrált science tantárgyhoz a pedagógusok és a tananyagok még hiányoznak
Üdvözlendő tartják viszont azt, hogy az új alaptanterv egyelőre pusztán választható alternatívaként említi az integrált természettudományos tantárgy bevezetését, mivel jelenleg Magyarországon nincsenek a feladatra képesített pedagógusok, tananyagok és oktatási program sem. Ebbe a komplex feladatba alapos előkészítéssel, partnerségek kiépítése mellett érdemes csak belevágni.
Meglátásuk szerint egy összevont „science” tantárgy bevezetésének a feltételeit megteremteni, fiatal pedagógusokat kiképezni, naprakész tankönyveket összeállítani, valamint az iskolai szertárakat korszerű eszközökkel felszerelni minimum öt évet vesz igénybe.
Ugyanakkor egy ilyen programot örömmel üdvözölne és tevékenyen támogatna a szövetség annak érdekében, hogy korszerű STEM ismeretek jussanak el az iskolákba és ezzel a természettudományokban jártas, a gazdaság számára naprakész tudással, kompetenciákkal és készségekkel rendelkező fiatalok lépjenek ki a munkaerőpiacra. (A STEM rövidítés egy mozaikszó a tudományos és műszaki szakmák – science, technology, engineering, mathematics – angol elnevezése alapján)
Az IVSZ üdvözli a digitális kultúra tantárgyat, ha ahhoz lesz pénz, paripa, fegyver
Egy másik szakmai szervezet sem teljesen elégedett az új alaptantervvel. Az Informatikai Vállalkozások Szövetsége sürgeti a digitalizációs lépéseket, vagyis „a kormány által már 2016-ban elfogadott Digitális Oktatási Stratégiában (DOS), a Digitális Munkaerő Programban (DMP) és a digitális kompetencia keretrendszerről (DigKomp) szóló kormányhatározatban foglaltak következetes végrehajtását” – áll a szakmai szervezet közleményében.
Pozitívumnak tartja, hogy az egyes tantárgyak oktatási céljai közé bekerült a digitális kompetencia és a digitális tartalmak közötti eligazodás képességének fejlesztése. A NAT minden tantárgy esetében ösztönzi, hogy a tanulók használhassanak iskolai vagy saját digitális eszközt és legyen elérhető az internet.
A digitális kultúra tantárgy bevezetését jelentős koncepcionális fejlődésnek tartják a leszűkítő tartalmú „informatikával” szemben, ami már megnevezésében is utal a digitális kompetencia összetettségére és az eszközhasználaton messze túlmutató dimenzióira.
Nem elég ugyanakkor csak nevesíteni ezeket a célkitűzéseket (A „digitális” kifejezés az új NAT szövegezésében 261 alkalommal fordul elő, szemben az előző NAT 17 említésével.) Az IVSZ többek között javasolja, hogy az iskolák kapják meg a digitális kompetenciafejlesztéshez szükséges eszközök beszerzéséhez, karbantartásához és rendszeres cseréjéhez szükséges forrásokat.
Szükség lesz a tanárképzés átalakítására
Az állam biztosítsa a digitális kultúra tantárgy tanításához és az egyéb tantárgyakba ágyazott digitális kompetenciafejlesztéshez szükséges továbbképzéseket a pedagógusok számára. Javasolja magának a tanárképzésnek az átalakítását, a digitális kompetenciáknak és a digitális pedagógiai módszerek elsajátításának a figyelembevételével. Javasolják továbbá, hogy kötelező elvárásként épüljön be a pedagógus életpálya rendszerbe a digitális pedagógiai megoldások alkalmazása.
Mint a szövetség fogalmaz: „a digitális kompetencia-fejlesztésben azért kiemelkedő az oktatási rendszer szerepe, mert – a közkeletű vélekedéssel ellentétben – a mobiltelefonjukkal mesterien bánó diákok nem tudják maguktól elsajátítani a digitális kompetencia komplex rendszerét, és ebben – megfelelő digitális és/vagy pedagógiai jártasság hiányában – a legtöbb esetben a szülők általi generációs ismeretátadás lehetősége is korlátozott.
A digitális kompetencia ma már hasonló az írás-olvasás képességéhez, a gazdasági ágak szinte minden munkakörében a hatékonyság, sikeresség alapfeltétele lett. Ennek hiányában az eladó nem tud eladni, a kamionsofőr nem találja meg a címet, a szállodai recepciós nem tudja aktiválni a szobakulcsot, a kávézó tulajdonosa nem tud kávét rendelni, az autószerelő nem találja meg a hibát, a radiológus nem tudja megnézni és feldolgozni a digitális képalkotással készült vizsgálatok leleteit”.
