Az okoshangszórónk is beleszólhat a családi vitába, és lesz majd digitális ikertestvérünk is, akivel egyszerre akár két helyen lehetünk. Szemezgettünk a technológiai óriások jóslatai, előrejelzései között.
Az év vége általában a számvetés a jövőbe tekintés időszaka. Ilyenkor néznek üveggömbjükbe a technológiában élen járó vállalatok és piackutatók, hogy némi iránymutatással szolgáljanak, mi is vár ránk a következő évben. Közülük jó néhányat igyekeztünk témánként csokorba szedni.
A korábbi előrejelzéseknek megfelelően a cégek már 2018-ban is arra fókuszáltak, hogyan tudják felhasználni a rendelkezésükre álló óriási adatmennyiséget, optimalizálni a többféle felhős környezetet és még biztonságosabbá tenni az informatikai rendszereket. Ezek a trendek 2019-re is érvényesek lesznek, vannak, akik egyenesen az adatvezérelt digitális rendszerek évének tartják majd a beköszöntő esztendőt.
A mindennapok része lesz a mesterséges intelligencia(AI) és a gépi tanulás (ML)
A vállalkozások feladata lesz, hogy felmérjék mi szükséges ezeknek a technológiáknak a hatékony bevezetéséhez. Ahhoz, hogy a vállalatok alkalmazni tudják az AI és ML megoldásokat, fontos a megfelelő digitális háttér, vagyis álljanak készen az adatgyűjtési és az adatmegőrzési folyamatok, legyen megfelelő számítási kapacitás az információk előállításához.
A Cisco szerint azonban a két technológiától egyelőre még ne várjunk önálló döntéseket, csak támogatást a saját döntéseink meghozatalához.
És, hogy üzletileg mennyire éri meg a szóba forgó technológiák alkalmazása? A Gartner előrejelzése szerint 2021-re az AI elterjedése 2,9 ezer milliárd dollárnyi hasznot termel, és 6,2 milliárd munkaórát takarít meg.
Még a kiberbűnözők ellen is gépi tanuláson alapuló megoldásokkal lehet majd eredményesebben felvenni a harcot. A Juniper Research elemzése ennek kapcsán kiemeli, hogy nem mindegy milyen megoldást telepítünk a technológiai rendszerünkbe. Jobban tesszük, ha nem a statikus modellt alkalmazzuk, hanem a változó körülményekhez alkalmazkodni és a kibertámadásra visszatámadni képes rendszereket használjuk. A csalók ugyanis még vajmi kevés tudással rendelkeznek ahhoz, hogy pontosítsák a csalás elhárító algoritmusokat.
Az újszerű, gépi tanuláson alapuló biztonsági technológiák terjedése a sok és érzékeny adatokat használó ágazatok – például az egészségügy, a pénzügy és a kereskedelem – érdeke. Előrejelzések szerint a csalásfelderítő és blokkoló szoftverek piaca a banki és a kereskedelmi tranzakciók kezelésében 2022-re elérheti már a 10 milliárd dollárt is.
Felértékelődik a valós idejű analitika szerepe
Az AI nagy előrelépéseket hozhat a dolgok internetéhez(IoT) kapcsolódó valós idejű analitikában, megnövelve az eszközökbe épített szenzorok közvetlen közelében végrehajtott adatelemzések, vagyis az Edge Computing szerepét.
A felhőalapú számítástechnika (cloud computing) kezdeti fellángolása után jött ugyanis a megoldásra váró kijózanodás, hogyan lehet az adatokat késleltetés nélkül értékelni és költséghatékonyan, szükségtelen többletterhelés nélkül továbbítani a hálózatokon. Ahhoz például, hogy a szenzorok valós idejű adatokat küldhessenek a felhőbe, sokmilliárdos beruházásokkal kellene földrajzilag elszórt vezeték nélküli hálózatokat kiépíteni. Vannak olyan hálózatra csatlakozó eszközök, amelyeknél csak nagyon minimális késleltetés engedhető meg, ilyenek az egyes egészségügyi eszközök, vagy katasztrófavédelmi érzékelők.
Már meg is születtek a megfelelő megoldások, a SAS és a Cisco már 2017-ben létrehozta a maga IoT Analytics platformját. Mellettük még a Huawei és a Google tett komolyabb erőfeszítéseket, hogy növelje ezirányú képességeit.
Nemsokára megjelennek olyan mini adatközpontok (mikrohubok) az utcákon, amelyek új „okos” lehetőségeket teremtenek a környéken végbemenő valós idejű elemzések számára. Így a települések minden eddiginél jobban össze lesznek kapcsolva, megnyitva ezzel az utat az okosvárosok és a digitális infrastruktúra előtt.
A felhők sem „párolódnak el”. Az AI és az ML terhelések kiszolgálásához skálázható számítási erőforrásokra is szükség van, emiatt is többfelhős és hibrid modellek tovább fejlődnek. Várhatóan a nyilvános, privát és hibrid megoldások kombinációja lesz az új norma, így valósággá válnak a többszintes megafelhők.
Szédítő sebességgel bővül tovább a globális adatforgalom
Az adatforgalom folyamatosan növekszik: a globális IP alapú adatforgalom 2017 és 2022 között várhatóan háromszorosára bővül, éves növekedési üteme eléri a 26 százalékot. A Cisco Visual Networking Index (VNI) jelentése szerint 2022-ben az adatforgalom nagyobb lesz, mint az internet elindítása óta eltelt 32 év alatt összesen. A világ népességének 60 százaléka lesz 2022-re internethasználó, addigra már több mint 28 milliárd eszköz csatlakozik majd a világhálóra.
Az ultra-HD felbontás, az élő videók és a virtuális valóság (VR) terjedése jelentős sávszélesség-igényt generál majd. A videóforgalom 2022-re az összes IP alapú adatforgalom 82 százalékát adja majd. Ezen belül az élő videók adatforgalma 2017 és 2022 között 15-szörösére növekszik, és fokozatosan felváltja a hagyományos műsorok nézésével töltött időt.
A virtuális és a kiterjesztett valósághoz(AR) kapcsolódó adatforgalom öt év alatt a 12-szeresére nő. A VR alapú üzleti megoldások területén– a bemutatóktól a virtuális tesztvezetéseken át, a termékek és az ingatlanok értékeléséig – egyre több alkalmazás jelenik majd meg.
A virtuális és kiterjesztett valóság technológiái egyre több munkahelyen az alkalmazottak valós idejű együttműködését teszik lehetővé, mivel úgy hozzák össze a dolgozókat egyetlen virtuális környezetben, mintha fizikailag is együtt dolgoznának.
Nyakunkon az 5G
A mobil adatforgalom 2019-ben is tovább növekszik. Az 5G-re való áttérés még korai szakaszban van, így a legelterjedtebb protokoll továbbra is a 3G és a 4G marad. A Cisco VNI jelentése szerint 2022-re a globális internetes adatforgalom 22 százalékát a mobilhálózatok generálják (Tavaly ez még 12 százalék volt). A mobileszközök és kapcsolatok mintegy 3%-a lesz 5G képes, amely a globális mobil adatforgalom közel 12 százalékát generálja majd.
Számos iparági szakértő úgy véli, hogy az 5G átfogó bevezetésére 2020-tól kerülhet sor. Addig még tisztulnia kell a képnek egyebek mellett a mobil frekvenciák és szabványok területén is.
Mit vár a hétköznapi fogyasztó a digitális jövőtől?
Az Ericsson legfrissebb jelentése a következő évek legfontosabb fogyasztói várakozásait, trendjeit összesíti a szórakozató elektronikában, valamint az infokommunikációban. Ennek alapján három éven belül hipergyorsasággal terjednek majd az olyan virtuális asszisztensek és ehhez hasonló eszközök, amelyek képesek a hangulatunkat is értelmezni. Erre már idén komolyan „rágyúrt” az Amazon, Alexája már rendelkezik ilyen képességekkel.
A felmérésben megkérdezett 34 ezer fogyasztó 51 százalékát bosszantja, hogy mindighozzá kell járulniuk az adatgyűjtő sütik használatához. Közel a felük pedig úgy véli, hogy az alkalmazások akkor is gyűjtenek rólunk adatokat, amikor nem használjuk őket.
A virtuális asszisztenseket használók több mint 65 százaléka szerint az okoshangszórók három éven belül már a családtagokhoz hasonlóan vesznek részt a családi vitákban. Az AR-VR felhasználók több mint 50 százaléka pedig szívesen használna olyan alkalmazást, szemüveget vagy kesztyűt, amellyel hétköznapi, praktikus dolgokhoz , mint a főzés, vagy az otthoni barkácsolás, kaphatnának virtuális segítséget.
Jöhet a beavatkozás nélküli fogyasztás, ami közelebbről azt jelenti, hogy a jövőben sokan szeretnének majd automatizált számlákat és előfizetéseket, valamint önbevásárló háztartást. A szellemi ellustulás ellen pedig hamarosan „intellektuális edzőtermekbe” fogunk járni, ahol gyakorolhatjuk a gondolkodást, mivel a mindennapi döntéshozatal egyre inkább automatizálttá válik.
A fogyasztói vágyak között szerepel a digitális ikertestvér, vagyis az online hasonmásunk, aki pontosan utánoz minket, így egyszerre akár két helyen lehetünk.
