Alapvető kérdésekre kell megfelelő választ adnia az emberiségnek, ha meg akar birkózni az urbanizáció egyre nagyobb kihívásaival, miközben növelni is akarja a városlakók életminőségét. Hogyan lehet jövőállóvá tenni a városokat? Egy biztos, a technológia nagy szerepet játszik ebben.

Okos település

Habár a szárazföldnek jelenleg csak a 3 százalékát foglalják el a városok, 2050-re az előrejelzések szerint a Föld lakosainak már a 68 százaléka városlakó lesz. Napjainkban 4,3 milliárdan élnek ezeken a településeken, számuk a következő 32 évben várhatóan újabb 2,5 milliárddal gyarapodik.

„Az nem kérdés, hogy a mai feltételekkel képtelenség lenne élhető emberi körülményeket biztosítani a számukra a jövőben. Itt jön a képbe a technológia, amelynek óriási szerepe lesz a városok átalakításában. Abban, hogy az erőforrásainkat a mainál okosabban és optimálisan tudjuk kihasználni a biztonságos és fenntartható környezet, valamint az ott lakók jobb közérzete érdekében” – fogalmazza meg gondolatait Dermot O’Connell, a Dell EMC IoT megoldásaiért, az EMEA térségben felelős vezetője.

ML-alapú megfigyelő rendszerek

Nézzük meg közelebbről milyen is lesz a jövő városa, amelynek a megfelelő fejlődéséhez olyan technológiákra, mint az 5G, az adatelemzés, a felhő és az edge computing, az loT eszközök, az önvezető járművek, mind szükség lesz.

A fókuszterületek közé sorolhatók a hálózatba kötött különféle térfigyelő technológiák, a közbiztonság fokozása érdekében, vagy a környezet védelmét garantáló intelligens innovációk, és az utazást kényelmesebbé tevő intuitív közlekedési szolgáltatások, hogy csak néhányat említsünk.

Közülük is a közbiztonság, a bűnözéssel szembeni küzdelem jelenti majd az egyik legnagyobb prioritást és ebben nyújthatnak nagy segítséget a felügyeleti rendszerek. A fizikai világban zajló események költséghatékony monitorozásához és az ezzel összefüggő döntések meghozatalának az automatizálásához a jövő megfigyelési rendszerei a gépi tanulás – Machine Learning (ML) technológiát alkalmazzák majd. Így minden csatlakoztatott eszköz azonnal tud reagálni arra, amit a kamera “lát”, azaz a valós időben összegyűjtött „intelligenciára”. Tény, hogy már most is megfigyelhető az ML integrációja a megfigyelési rendszerekben élenjáró cégeknél.

Az ezekből a felügyeleti technológiákból és a nagyfelbontású videokamerákból, illetve a testen viselhető, vagy a járműre szerelt kamerákból, drónokból és rendszámtábla-olvasókból származó hatalmas mennyiségű felvétel a következő években akár 3,3 ezer milliárd videóórát is jelenthet világszerte. A szóban forgó rendszerek városok közötti összekapcsolása létfontosságú lesz az emberek védelme, a csalás elleni védekezés és a terrorizmus elleni küzdelem érdekében.

Intelligens megoldások a környezeti terhelés kezelésére

Az intelligens városok jobban tudják majd kezelni a növekvő környezeti terheléseket is azáltal, hogy csökkentik a levegő- és vízszennyezést, javítják a város energiahatékonyságát. Ökoépületek, okos közvilágítás, körforgásos hulladékkezelés, vagy akár a közterületekre kihelyezett kukákba szerelt szenzorokból származó adatok elemzése, ezek mind szemléletes példák arra, hogyan lehet a városi életet környezetvédelmi szempontból is „kiokosítani”.

Az intelligens városok mindennapjaiban képződő adatok felhasználhatók a helyi lakosság egészségügyi helyzetének a javítására is, akár virtuális orvosok igénybevételével. Baj esetén hatékonyabb lehet a sürgősségi betegszállítás, miután a valós idejű közlekedési adatoknak köszönhetően átláthatóbbá válik a városon belüli aktuális forgalom.

További fontos terület a turizmus, az ebből származó bevétel növekedését lehet valószínűsíteni egy okos városban, ahol a település kultúrájával és rendezvényeivel kapcsolatos információk bárhol, bármikor és bárki számára elérhetővé válnak.

Az intelligens város megvalósítása nem kis feladat, messze túlmutat egy rövid távú taktikai digitalizáláson, ami kimerül az internetről elérhető közszolgáltatásokban. Az okos város újfajta kölcsönhatást feltételez a szolgáltatók és a városlakók között. Nem lesznek egy kaptafára húzható megoldások, minden városnak a saját történelme, topológiája, politikai rendszere és kulturális színessége lesz a meghatározó.

Ami mindegyik városra érvényes lesz, az az alulról építkezés, mivel a folyamat jó része egymásra épülő elemekből áll. Akkor lesz sikeresebb egy város, ha egyetlen épülettel vagy kis utcával kezd, majd megfelelő digitális technológiát választ az infrastruktúra frissítésekre, amelyekkel megalapozhatóak a további fejlesztések.

Mindennek az alfája és omegája az adat

Mindennek az eredője persze az adat maga. Naponta 2,5 trillió bájtnyi adatot generálunk, s ez a szám csak növekedni fog, ahogy az IoT technológiák egyre kifinomultabbá válnak. A folytonos kommunikációból, az IoT-eszközökből, szenzorokból, videokészülékekből és a közösségi médiából származó adatok puszta mennyisége a masszív tárolókapacitással rendelkező platformokat iránti igényt támasztja alá. Csakúgy, mint az olyan eszközök iránti keresletet, amelyek képesek összegyűjteni és elemezni a valós idejű adatmintákat és a kapott információkból értelmes tartalmat kinyerni.

Ha azt szeretnénk, hogy teljesen integrált, zökkenőmentes működő, intelligens városokat hozzunk létre, amelyek a kommunikációs hálózatokat, valamint és az intelligens alkalmazások és adatok széles skáláját képesek használni, meg kell értenünk, hogyan működnek együtt ezek a technológiák és megoldások. Most válnak igazán létfontosságúvá például a nyílt platformok. Akkor tudnak a vállalkozások megfelelően támogatni a jövőbeli növekedést, ha túl tudnak lépni a hagyományos tárolási architektúrán és a mainframe-en.

Az adattavak(data lakes) ugyanakkor feleslegessé teszik a különálló adatsilókat, azáltal, hogy olyan egységes adattárba tömörítik az adatokat, amely hozzáfér mind a hagyományos, mind a felhőalapú alkalmazásokhoz.

Fel kell tárni a kapcsolt rendszerek sebezhetőségét is a hackerekkel szemben. Az intézményeknek és az egyéneknek robusztus megközelítést kell alkalmazniuk, hogy megvédjék magukat a zsarolóvírusok, az APT, a DDOS-támadások és a belső fenyegetések ellen.

Az IoT alapú megfigyelő rendszerekben jártas cégek például már olyan beépített biztonsági folyamatokat alkalmaznak, mint a mikroszegmentáció (NSX-T), és képesek az OTA(over the air) frissítéseket, valamint a biztonsági javításokat valós időben eljuttatni minden felügyeleti eszközhöz – kamerától egészen a felhőig.

A kellő szaktudással rendelkező tanácsadóktól pedig választ kaphatunk arra, hogy miként lehet biztonságban tudni a teljes összekapcsolt infrastruktúrát, a fizikai eszközöktől egészen a nyilvántartott adatokig.

Befektetők és technológia szolgáltatók az okos urbanizációban

A technológia és az adat teljesen át fogja szabni a városaink működését és kinézetét. Hogy ez a nem is annyira távoli jövőben képes legyen valósággá válni – nos, ehhez az okos városok kiépítésébe fektetőknek minden egyes lépésben együtt kell működnie a technológia szolgáltatókkal.

Integrált, holisztikus megközelítésre van szükség a technológiát és az adatot illetően, hogy a szervezetek hatékonyan felügyelhessék és menedzselhessék a városiasodást, forradalmasítsák a mobilitást, minimalizálják a környezeti hatásokat, és ami a legfontosabb javítsák az ott élők életminőségét.