Hullámvasút év volt 2020, amelyben a koronavírus minden korábbinál súlyosabb hatást mért a világ gazdaságára. A járványnak ugyanakkor pozitív hatása is volt az üzleti világra, a vírus rövid idő alatt versenyképességi tényezőt csinált a digitalizációból.
Egyebek mellett ez hangzott el azon az online tájékoztatón, ahol a digitalizációt segítő megoldásokat fejlesztő Liferay regionális vezetője Balogh Zsolt számolt be az amerikai cég legfrissebb felméréséről.
Nem elég az üzleti folyamatok stabilizálása
A 2020 Review, 2021 Outlook” elnevezésű tanulmány kiemeli, hogy vállalatvezetők a technológiai fejlesztésekben látják az üzleti folyamataik stabilizálását, de nagy hangsúlyt kell fektetniük az ügyfél- és a munkáltatói élmény javítására is. Felismerték továbbá, hogy rugalmas technológiai és szervezeti modellek kialakítására van szükségük, amellyel könnyebben átvészelhető a járvány által kikényszerített digitális átalakulás.
“Digitalizációval foglalkozó cégként úgy éltük meg a pandémia hatását, hogy míg korábban egyfajta extra értéket jelentett, ha valaki üzleti hasznosulásból foglalkozott a digitalizációval, addig a COVID-19 hullámai után szinte az életképesség feltétele lett, ahol a minőségi ügyfélélmény vált az elsődleges versenyképességi differenciátorrá” – hangsúlyozta a régiós vezető.
Balogh Zsolt a hazai fejlemények kapcsán három ágazatot emelt ki a pénzügyet, a kereskedelmet és az egészségügyet. Az első kettő egyértelmű nyertese a pandémiának, utóbbi ilyen rövid idő alatt nem tudta behozni, több évtizedes lemaradását.
Mit profitált a helyzetből a pénzügyi és kereskedelmi szektor?
A járvány a pénzügyi és biztosítói ágazatot egyértelműen az előnyére formálta. Már az is látványos fejlődés, hogy 2020-ban Magyarországon a bankfiókban megforduló ügyfelek aránya már csupán 19 százalék volt a 2018-as 55 százalékhoz képest. A több kommunikációs csatornát összekapcsoló úgynevezett omnichannel ügyfelek aránya azonban már eléri a 46 százalékot, a digitális ügyfeleké pedig közel 36 százalékra nőtt a korábbi 25 százalékról.
“A digitális ügyfélélmény megoldásokra pedig egyre nagyobb az igény nemcsak az ügyfél-portáloknál, hanem a banki alkalmazottakat is könnyebb motiválni, ha az egymás közötti kollaboráció, információ átadás és online oktatás egy látványos belső intraneten zajlik” – emelte ki Balogh Zsolt.
A pandémiás időszak egyik legnagyobb nyertese a hazai kiskereskedelem, amelynek idei első féléves online forgalma a 34,8 százalékos bővüléssel az utóbbi öt év legnagyobb növekedését produkálta, elérve ezzel a bruttó 355,1 milliárd forintnyi bevételt.
A járvány következtében leginkább az online FMCG, azaz a gyorsan forgó fogyasztási cikkek értékesítése ugrott meg. Az online élelmiszerek, drogériai és háztartási cikkek piaca 2020 második negyedévében 84 százalékkal növelte a forgalmát 2019 azonos időszakához mérve.
“A vírus-helyzet alatt az online tér tehát még inkább a részünkké vált, s az online platformok, mint például az online olvasás, közösségi média, videó streaming, online zenehallgatás oldalak iránti igény felértékelődött” – vélekedett Balogh Zsolt.
Hozzátette: míg egyes szektorok, mint a szolgáltató, a kereskedelmi, a pénzügyi szektor vagy a média előrébb járnak a digitalizációban, addig az egészségügy fejlődése jelentősen elmaradt. Annak ellenére alakult ez így, hogy a világ összes adatforgalmának mintegy 30 százalékát az egészségügy generálja..
A legtöbb egészségügyi rendszerből hiányzik az egyes szolgáltatók közötti értékalapú verseny,a betegeknek nincs lehetőségük az egyes intézmények között az eredményességük alapján válogatni.
Pedig az egészségügyi adatok megfelelő gyűjtése és célzott elemzése hatalmas előnyökhöz juttathatná az egészségügyi szereplőket a betegségek diagnosztikájában, a megelőzésben és a kezelésekben is. A régiós vezető hazai egészségügyi példaként az online időpontfoglalást, vagy az elektronikus receptet emelte ki.
Mit rejt az üveggömb 2021-re?
Mivel várhatóan nem most jön el az ideje az egyösszegű nagyberuházásoknak, a szakértők a gyors átállás és az ésszerűbb beruházási költségek miatt a szükséges infrastruktúra kialakításához a megoldások(SaaS – Solution as a Service) és a platformok (PaaS – Platform as a Service) szolgáltatáskénti igénybevételét javasolják.
Ezen belül is a felhőalapú szolgáltatások kerülnek egyre inkább előtérbe, mert így nem kell a hardverről és az adatbiztonságról gondoskodni. Balogh Zsolt szerint az állami cégek lesznek a legnagyobb digitalizációs ügyfelek.
A három már említett szektoron belül a hagyományos pénzügyi szolgáltatóknak 25-50 százalékkal is kell csökkenteniük a kiadásaikat a következő 3-5 évben, hogy megőrizhessék a versenyképességüket. Ezt létszámleépítés helyett inkább hatékonyság-növeléssel, digitalizációval és szervezeti átalakításokkal ajánlott megtenniük.
Az online térbe szorult kereskedelemben meghatározó szemponttá az ügyfélélmény válik. A vevők a járvány után sem fordulnak el a webes vásárlásoktól, de inkább hibrid megoldásokat választanak.
Az ágazatban működő vállalkozások számára megfontolandó, hogy a jövőben a fizikai boltjaik inkább rendelésfelvételi, vagy visszáru kezelő pontokká váljanak.
Az egészségügyben előtérbe a digitalizációnak a változásmenedzsmentről is szólnia kell, ami lehetővé teszi a egészségügyi szolgáltatások hatékonyságának növelését, a betegek és az egészségügyi dolgozók igényeinek megfelelő önkiszolgáló portálok létrehozatalát.
A járvány által sújtott gazdaságban a digitalizációhoz szükséges források megteremtésében elsődleges szerep hárul az államra, az általa nyújtott támogatásokra, gazdaságélénkítő projektekre.
„Ennek egyik következménye azonban az, hogy a vállalkozásoknak nagyobb kormányzati beleszólással is kell majd számolniuk a támogatások feltételei miatt” – hívja fel a figyelmet a várható nehézségekre Balogh Zsolt.
