A digitális technológiák vállalati alkalmazásának a szintjét is méri az Európai Unió(EU) statisztikai hivatala, az Eurostat. A tavalyi adatok alapján a magyar cégek teljesítménye nemcsak az EU átlagtól marad el, hanem számos kelet-európai országétól is.
A digitalizáció szükségességét megerősítette a COVID-19 okozta válság is, megmutatva, hogy a digitális technológiák alkalmazása kulcsfontosságú a vállalkozások gazdasági ellenálló képességének javításához – állapítja meg a legutóbbi jelentés.
A digitalizáltság szintjét mérő 12 kritérium
A múlt évben a legalább 10 főt foglalkoztató uniós vállalkozásoknak csupán az 1 százaléka ért el nagyon magas digitális intenzitási szintet, míg 14%-a ért el magas szintet. A vállalkozások többsége alacsony (46%) vagy nagyon alacsony (39%) digitális intenzitási mutatóval(DII) rendelkezik.
Ennek mértéke 2018-hoz képest uniós szinten ugyanakkor érezhetően javult, mind a nagyon magas kategóriában, ahol a javulás mértéke elérte az 5 százalékpontot, mind a magas kategóriában, itt 0,4 százalékponttal nőtt.
A DII a különböző digitális technológiák céges használatát méri, és a pontszámát (0-12) az határozza meg, hogy a kiválasztott 12 digitális technológia közül hányat és milyen mértékben használnak a vállalkozások. Minél magasabb a pontszám, annál nagyobb a vállalkozás digitális intenzitása.
Számításba veszik egyebek mellett, hogy a foglalkoztatottak több mint 50%-a rendelkezik-e üzleti célú internet-hozzáféréssel, alkalmaz-e a cég infokommunikációs szakembereket. Vizsgálja azt is, hogy eléri-e a céges internet sávszélessége legalább a 30 Mbps-ot, van-e a foglalkoztatottak több mint egyötödének mobilinternet-kapcsolattal rendelkező hordozható eszköze.
Fontos digitalizáltsági mutató a céges weboldal megléte és annak minősége, szolgáltatási palettája, illetve a 3D nyomtatás használata, felhőalapú IT-szolgáltatások vásárlása; automatizált feldolgozásra alkalmas számlák küldése, ipari vagy szolgáltató robotok használata, stb.
A nagyvállalatok jóval előrébb járnak
Az Eurostat adatai vállalatnagyság szerint is osztályozzák a vállalkozások digitalizáltsági szintjét. Ennek alapján 2020-ban az EU nagyvállalatainak 9%-a rendelkezett nagyon magas és 42%-a magas szintű DII-vel, míg a középvállalatoknak csak 2%-a tartozott a nagyon magas intenzitású, egynegyede (25%) pedig magas DII tartományba.
A kisvállalkozásoknak pedig mindössze 0,4%-a ért el nagyon magas digitális intenzitást, és csak 12%-uk ért el magas DII-t. A közép- (47%) és kisvállalkozások (46%) közel fele pedig alacsony szintű digitális intenzitást mutatott.
Finnországban és Dániában (mindkettő 5-5%), valamint Belgiumban (3%) volt a legtöbb nagymértékben digitalizált vállalkozás, míg a többi országban legfeljebb 2% volt a nagyon magas DII-szintű vállalkozások aránya.
A mérleg másik serpenyőjébe pedig a legtöbb nagyon alacsony DII mutatójú országok kerültek, köztük van Magyarország is. A leggyengébben teljesítenek a bolgár és román(66-66%), a görög(60%), a lett cégek(57%). Magyarországon a vállalkozások 53% mutat fel nagyon alacsony digitalizáltsági szintet.
Az EU digitális átalakulásról szóló víziójának egyik célja szerint, hogy 2030-ra az uniós kis- és középvállalkozások (kkv-k) legalább 90%-ának el kell(ene) érnie a digitális intenzitás alapszintjét. Az alapszinthez legalább négy digitális technológia alkalmazása szükséges. Az elmúlt évben az EU-ban öt kkv-ból három érte el a digitális intenzitásnak legalább az alapszintjét, szemben a nagyvállalatok 89%-ával.
