Egy friss kutatás szerint a hazai autósok körében egyre népszerűbbek az elektromos járművek. A nagyobb ütemű terjedést azonban ma még a magas ár, a kevés töltőpont és a rövid hatótáv fékezi.
A fenntartható közlekedésért egy éve alakult Jövő Mobilitása Szövetség idén tavassszal indított felmérést azzal kapcsolatban, hogy Magyarországon hogyan állnak az emberek az elektro- és mikromobilitáshoz, milyenek az ismereteik, mennyire nyitottak az új technológiákra.
Visszatartó erő az ár, a kevés töltőpont és a rövid távolság
A felmérésből kiderült, hogy a magyarok 69,3%-a vezetett már elektromos járművet és a megkérdezettek 41,3%-a nyilatkozott úgy, hogy a következő autója mindenképpen elektromos lesz. Arra is rámutatott a kutatás, hogy az elektromos közlekedési eszközök – főként az autók – használatának legfőbb gátja ma még ezeknek a járműveknek a magas ára, a töltőpontok szűkössége és nem elég hosszú az egy töltéssel megtehető távolság.
Kiderült az is, hogy nagyban növelné az elektromos autók használatát, ha azokat a munkahelyeken is lehetne tölteni, vagy a céges autó otthontöltését el lehetne a munkahelyen számoltatni. A kutatásban résztvevők 52%-a még hagyományos autóval közlekedik, a fennmaradó 48% pedig már valamilyen elektromos eszközzel, hagyományos kerékpárral, közösségi közlekedéssel, vagy gyalog.
„Az elmúlt év pozitív tapasztalata mégis az, hogy a lakosság maximálisan kihasználja az új elektromos autópályázatok lehetőségeit, az autógyárak pedig sorra jelentik be, hogy 2030-tól kizárólag elektromos meghajtású járműveket fognak gyártani. Látványos mértékben nő az elektromos autók száma Magyarországon is, ahogy a magántulajdonú elektromos rollereké is, miközben Budapest mellett egyre több vidéki városban is megjelennek a közösségi roller- és biciklikölcsönzők. Ebből következik, hogy az elektromos járművek egyre trendibbé válnak” – mondta Pukler Gábor, a Jövő Mobilitása Szövetség elnöke, a szervezet által tartott tájékoztatón.
Kevesebbe kerül elektromos autóval közlekedni
A felmérések szerint az idei első 10 hónapban 49%-kal, 18 800-ra nőtt nálunk az elektromos autók száma, a hibridekkel együtt a zöld rendszámú autók száma pedig 38 753 volt október végén.
Az új elektromos autók induló ára 27 kWh akkumulátorral 6,6 millió Ft, 39 kWh akkumulátorral 10 millió Ft, míg 64 kWh akkumulátor esetén 9 millió Ft volt ebben az évben, ezeket csökkenthette a 2,5 millió Ft-os állami támogatás.
A benzinkutakra kötelező érvényű rendszer ma már nem csak a dízel- és benzines meghajtású gépjárművekre vonatkozik, hanem az elektromos autókra is. Utóbbiaknál a fajlagos fogyasztást 100 kilométerenként 17,13 kWh-ban határozták meg. Jelenleg az ország 183 településén 1477 nyilvánosan elérhető töltőpont található.
„A kutakon feltüntetett értékek nagyjából azt mutatják, hogy 100 kilométert feleannyi összegből lehet megtenni elektromos autóval, mint dízel- vagy benzines meghajtású kocsival. Ez már egy jelentős különbség, ami még tovább fokozható, ha valaki otthon tölti az elektromos autóját, mert akkor akár negyedakkora összegből utazhat a hagyományos gépjárművekhez képest” – emelte ki Pukler Gábor. Otthoni töltés esetén 40 forint/kWh-val számolva 100 kilométer megtétele 680 forintba kerül, miközben egy benzines autó esetében ez mai áron hozzávetőlegesen 2800 forintot jelent.
Jóval kisebb a környezetterhelés
Átlagos fogyasztással egy elektromos autó 48g/km széndioxidot bocsát ki nem megújuló energiából, hanem hálózatról feltöltve, míg a modern benzinüzemű autók 105 g/km, az átlagos korú autók pedig 150 g/km széndioxid-kibocsátással futnak az utakon.
A különbség így akár háromszoros is lehet a környezeti terhelés szempontjából. Minden egyes átlagos életkorú autó elektromosra cserélése 68%-kal tudná csökkenteni a széndioxid-kibocsátást. Évente egy autó átlagosan 15 ezer kilométert fut a hazai utakon, így egy átlagos életkorú autó 2,25 tonna széndioxidot bocsát ki, miközben egy elektromos 0,72 tonnát. Ha sikerül az elektromos autókat napenergiával feltölteni, úgy ez az érték még tovább csökkenthető.
Jövőre fókuszban a vidéki városok közlekedése
A szakértők szerint a jövő mobilitását leginkább meghatározó területek az elektromos hajtás, a töltési infrastruktúra optimális használata, valamint közösségi közlekedés és a mikromobilitás szimbiózisa. A következő év fontos feladata a városi közlekedésben a mikromobilitás részarányának további növelése a városi közlekedésben, a hatótávval kapcsolatos félelmek és tévhitek feloldása, valamint a közösségi közlekedés népszerűsítése a fiatalok körében.
A szakmai szövetség azt a célt tűzte ki 2022-re, hogy az elektromos autóvezetés a járművezetői oktatás részévé váljon, országos lefedettségűvé váljanak az elektromos járműtöltők és széles körben elterjedjenek a közösségi közlekedést támogató „last mile” megoldások. Javaslatot dolgoznak ki az otthontöltés elszámolhatóságára, valamint arra, hogyan lehessen a társasházakba is e-töltőket telepíteni.
Még legalább két év mire megoldódik az autós chiphiány
A chiphiány a járvány miatt az autóipar legnagyobb kihívása lett. Az autógyártók 2020-ban a lezárások kezdetén jelentősen visszavágták megrendeléseiket a félvezetőgyártók felé, amikor viszont a korlátozások feloldásával megugrott a kereslet a járművek iránt, a chip beszállítók már nem tudták kielégíteni a hirtelen megnövekedett számú megrendeléseket.
Ráadásul ebben az időszakban az otthoni munkavégzés miatt a félvezető-beszállítók rengeteg megrendelést kaptak az egyéb elektronikai eszközök gyártóitól, akik a chipekért adott esetben többet is fizettek, mint az autógyártók.
A chipek az elektromos járműveknél különösen fontos szerepet játszanak, hiszen ezeknél az autóknál sokkal több funkciót szabályoznak a mikroprocesszorok, mint a hagyományos modelleknél. A félvezetők hiánya tehát jelentősen lassítja az elektromos autók gyártását is.
Rónai-Horst László elnökségi tag ennek kapcsán megjegyezte: „ezek a folyamatok összességében azt eredményezik, hogy a chipellátás majd valamikor 2023-ban állhat helyre. Mindez az autóipari szereplőkre továbbra is kedvezőtlen hatással van: a gyártás folyamatos biztosítása kihívást jelent számukra, a vásárlók pedig a pénztárcájukon érezhetik majd a félvezetőhiány következményeit”.
Új trendeket hoz a szolgáltatói piacra az e-autózás
A szakember szerint az elektromos autóra való átállás hosszú távon és globálisan átalakítja a gazdaságot. A sokféle modell helyett a jövőben egyszerűsödik és egységesedik a járművek gyártása. Az egyes autók pedig akkor egészíthetőek ki a felhasználói igények szerinti extrákkal, amikor épp szükség van rá. Példaként a filmes streaminget hozta fel.
„Korábban várnunk kellett arra, hogy azt a műsort adják a tévében, amit szeretnénk nézni, ma már akkor, ott és azt nézünk, ami az ízlésünknek megfelelő. A jövőben szoftveresen lehet majd azt is megoldani, ha a csak évi három hónapra van szükség ülésfűtésre az autóban. Az elektromos autózásnál ez az irány akár arra is alkalmassá teheti a járművet, hogy felhasználói igény szerint évi kétszer 700 km-es hatótávra legyen képes. Az after sales jelenleg az elektromos autóknál nem létezik, mivel jóval kevesebb alkatrész van a járművekben. A jövő villany autójában minden szolgáltatás rugalmasabb és kiszámíthatóbb lesz a fejlesztéseknek köszönhetően” – húzta alá Rónai-Horst László.
