Az már ma is vitathatatlan, hogy a mesterséges intelligencia(AI) számos területen képes akár komoly alkotómunkára is, ami jogosan veti fel a kérdést: kit tekintünk e művek megalkotójának, az így létrehozott művekhez fűződnek-e szerzői jogok, és ha igen, azok kiket illetnek?
Az emberiséget régóta foglalkoztatják az automatizációban rejlő lehetőségek, a robotika, és így az igazi mesterséges intelligencia. Különösen aktuális a téma manapság, miután pár hónapja megszületett a ChatGPT, az eddigi legfejlettebb chatbot.
Ez nem egy klasszikus értelemben vett keresőmotor, hanem olyan technológia, ami képes a visszajelzéseket ideiglenesen elraktározni, így lényegében adott párbeszéd idejére betanítható, következetesen kommunikál a felhasználóval.
Ezáltal valósághű szövegalkotásra is képes, beleértve versek, novellák, dalszövegek írását is. Ezen felül felkérhetjük programozásra, de egy egyetemi felvételi dolgozat elkészítésében is gyakran megállja a helyét – vetik fel az izgalmas témát a Deloitte Magyarország szakértői.
Hol a legtehetségesebb az AI?
„A zeneszerzés az egyik legeredményesebb területe a mesterséges intelligenciának. Az algoritmusok a zeneipar szinte minden szegmensében megjelentek, az alkalmazott intelligens technológiák előnye, hogy hatékony társai a komponistáknak, pillanatok alatt új zenei ötleteket és motívumokat tudnak generálni. Az általuk megtanult tekintélyes mennyiségű adatok feldolgozása és szintetizálása által, eddig akár korábban nem felismerhető, új és eredeti hanganyagot állítanak elő” – emeli ki Barta Gergő, a konzulens cég kockázatkezelési tanácsadás üzletágának szenior menedzsere.
Az alkalmazások ellenzői körében a legsúlyosabb érv, hogy a művészet lényege, az alkotó személye elveszik. Az is gyakori felvetés, hogy előtanulmányok nélkül is képes bárki „zenét létrehozni”, ami a tanulásba, gyakorlásba, emberi kreativitásba vetett hitet erőteljesen gyengíti.
Vannak olyan művészek is ugyanakkor, akik alkotótársnak tekintik a mesterséges intelligenciát. David Bowie korai kísérletei (például a Verbasizer) is erre szolgáltatnak példát, vagy ott van még Taryn Southern előadó projektje, aki „I AM AI” címmel önálló albumot is megjelentetett.
Hét éve világszenzációnak számított, amikor egy sosem látott „Rembrandt-kép” járta be a nemzetközi sajtót, amely mesterséges intelligencia bevetésével készült a „Next Rembrandt” projekt keretein belül.
Az AI jelenléte az iparjogvédelemben is kérdéseket vet fel
A mesterséges intelligencia az iparjogvédelem területén is képes innovációval felérő önálló teljesítmények elérésére. Erre példa a DABUS két találmánya, a figyelemfelkeltően villogó jelzőfény, illetve egy „fraktálgeometrián alapuló” üdítős doboz. Ez a két találmány azért is érdekes, mert a mesterséges intelligencia számára a Dél-afrikai Köztársaság és Ausztrália is megadta a szabadalmi jogokat, miközben az európai és az amerikai szabadalmi hivatalok elutasították azt.
„Először is azt kell meghatároznunk, hogy melyek azok az alkotói eredmények, amiket szerzői jogi védelem illet meg. A szerzői jogról szóló hazai törvény szerint ilyen védelem illeti meg az irodalmi, tudományos és művészeti alkotásokat – szépirodalmi és zeneműveket, filmeket festményeket, szobrokat, de védelmet biztosít szoftvereknek, illetve az adatbázisok is” – magyarázza Albert Lili, a Deloitte Legal adatvédelmi csoportjának szakértője.
A szerzői jogi törvény kimondja továbbá, hogy a szerzői jogi védelem az alkotást a szerző szellemi tevékenységéből fakadó egyéni, eredeti jellege alapján illeti meg. A védelem nem függ mennyiségi, minőségi, esztétikai jellemzőktől vagy az alkotás színvonalára vonatkozó értékítélettől.
Korunk információs társadalma azonban sokszor állítja kihívás elé a jogalkalmazókat, ehhez nyújt segítséget az Európai Parlament és Tanács INFOSOC irányelve, illetve az Európai Unió Bíróságának a határozatai.
Fontos döntés született például az Infopaq ügyben, amely kimondja, hogy a számítógépes programok, az adatbázisok vagy a fényképek kizárólag akkor részesülnek szerzői jogi védelemben, ha azok adott szerző saját szellemi alkotásainak tekintendők.
A fényképes Painer-ügyben az unió bírósága kimondta, hogy a szerző kifejezi a mű létrehozatala során a saját kreatív képességeit azáltal, hogy szabad és kreatív döntéseket hozott, illetve, hogy a portréfotó szerzője „személyes színezetet” ad a létrehozott műnek.
A jelenlegi szabályok szerint szükséges az emberi közreműködés
A fenti döntések egyértelműsítik, hogy a szerzői jogi oltalomhoz szükséges a „szerző szellemi tevékenységéből fakadó emberi közreműködés”. Ahol ez hiányzik, az így létrejött alkotást szerzői jogi védelem nem illeti meg.
Az is egyértelmű, hogy a kritériumrendszert jelenleg csak ember tudja teljesíteni, tehát a szerzői jogok csak természetes személyt illethetnek meg. Így az algoritmus szerepénél vizsgálni szükséges, hogy az csak a megvalósítási folyamat eszköze volt-e, és ha igen, úgy az azt alkalmazó embert, illetve a létrejött művet a szerzői jogi védelem megilleti.
Bonyolultabb a helyzet egy zenei album esetében, ahol az algoritmus által létrehozott darabokat az ember csupán megválogatja, minősíti, lejátszási sorrendet szerkeszt. Itt az ember kreatív képességei kevéssé érvényesülnek az alkotás során, hiszen a „mű” szerzője nem ő volt és a személyes jelleget is kevéssé lehet tetten érni, ugyanakkor használta „kreatív képességeit”, „szabad és kreatív döntéseket hozott” szerkesztői munkája során. így a szerzői jogok megillethetik, és az elkészült mű is – az emberi szellemi tevékenységre tekintettel – oltalom alá eshet.
Ezek alapján egyértelműnek tűnik, hogy a szerzői oltalom azon alkotásokat nem illeti meg, ahol az AI teljesen önállóan alkot. Ilyen esetben sem védtelen azonban a létrejött alkotás, a szomszédos jogok védelme kínálhat megoldást a problémákra, de csak olyan országokban, ahol ez a jogintézmény létezik.
Felmerülhet a kérdés, hogy miért nem a programozó a szerzői jog tulajdonosa, hiszen a mesterséges intelligenciát is ember hozta létre. Az AI ugyanakkor sok esetben túlmutathat azon, ami a hagyományos szoftverfejlesztési fogalmon érthető. Az AI ugyanis képes lehet öntanulásra, önálló döntéshozatalra és önfejlesztésre, így a programozó által meghatározott határokon is könnyen átléphet.
A szabályozás is követheti a változásokat
A jogi szabályozás azonban nem statikus, idővel változik, és annak értelmezését és alkalmazását a bírói gyakorlat alakítja. A felvázolt problémák felvetik a jogi szabályozás aktualizálásának szükségszerűségét is, ezért érdemes nyomon követni a szerzői jogi szabályozási rezsim uniós és hazai változásait.
Az AI terjedése ugyanakkor nemcsak a szellemi tulajdonjog területén hoz majd jelentős változásokat, hanem számos adatvédelmi problémát is felvethet. Emellett uniós szinten folyamatban van az úgynevezett AI Act elfogadása is, amely további megfelelési kötelezettségeket állapít meg.
