Négy éve alapították a céget, amely mesterséges intelligencia alapú(AI) egészségügyi megoldásokat fejleszt. Munkájuk nyomán indult el Magyarországon a teledermatológiai szolgáltatás. Újabban pedig a népbetegségnek számító térdporc-kopásban szenvedő betegek bízhatnak a MedInnoScan legfrissebb fejlesztésében – derül ki a társalapító-cégvezetővel Szoldán Péterrel folytatott beszélgetésből.
Lassan tíz éve annak, hogy Szoldán Péter, a MedInnoScan társalapítója elkezdett mesterséges intelligenciával(AI) foglalkozni. Kaliforniában a Google-nél mesterséges intelligencia mérnökként dolgozó egyik barátja beszélte rá, mondván ez lesz a jövő.
Több kisebb próbálkozás után 2017 tavaszán két régi üzlettársával, barátjával létrehozták a MedInnoScant, kifejezetten orvosi célú AI-alapú megoldások fejlesztésére. Eleinte többféle elképzelésük is volt ezen a területen, felmerült többek között a tüdőrák diagnosztikája is, de végül a krónikus sebek ellátását segítő AI-alapú megoldásra tudtak finanszírozást szerezni, amit a Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézettel közösen valósítanak meg.
A járványidőszak újabb lehetőségeket tárt fel
A krónikus sebbel élő mintegy 200 ezer hazai beteg ellátása jelentős terhet ró az egészségügyi ellátórendszerre, mivel ők folyamatos kezelésre, átlagosan kétnaponkénti kötözésre szorulnak. Ha a seb állapota változik, a kötszer típusát érdemes váltani.
Ebben a döntésben segít a mobil applikációval egybeépített mesterséges intelligencia alapú megoldás, amit egy több éves adatgyűjtés előzött meg. Az adatgyűjtést segítette a mobilapplikáció, ami egyrészt fotókat készít a sebről, másrészt tartalmaz egy, a vizsgálathoz szükséges kérdőívet. A megoldás lényegében adatokat közvetít, amit a páciens tölt fel, minden további feldolgozás, diagnosztikai tevékenység már személyesen az orvos által történik.
„Az eredeti fejlesztés a krónikus sebeket kezelő nővérek munkáját segíti, a teledermatológia pedig onnan jött, hogy az eredeti kutatásban résztvevő Semmelweis Egyetem bőrgyógyászati klinikájának egyik orvosa hívott fel minket azzal a kérdéssel, hogy át lehet-e az alkalmazást alakítani úgy, hogy ne csak az intézmények, hanem a páciensek is tudják ezt használni” – utal a fejlesztés újabb körére Szoldán Péter.
Jónak tartották az ötletet, főleg a pandémia nyomán megváltozott orvos-beteg kapcsolat miatt is. Ehhez módosítani kellett az appot, kicsit más lett a hozzá csatolt kérdőív tartalma is. Nagy tempóban láttak hozzá, így tavaly áprilisban már élesítették is, elindítva ezzel a teledermatológiai szolgáltatást Magyarországon.
A megoldás keresettségét mutatja, hogy az első évben a Semmelweis bőrklinika orvosai 10 ezer pácienst láttak el. Az alkalmazás ma már több más hazai egészségügyi intézményben is elérhető.
Az applikáció segítségével a páciensek bőrtünetükről készíthetnek egy képet, amelyet szöveges megjegyzéssel kiegészítve, TAJ-számuk megadását követően továbbíthatnak a szakorvosnak. A diagnózist néhány órán, de legkésőbb három napon belül e-mailben kapják meg.
Hogyan piacosíthatóak az alkalmazások?
A rendszert egyelőre ingyen használja az állami egészségügy, de már tárgyalunk ennek az állami finanszírozásáról is. A rendszerbe be tudtak kapcsolódni a magán bőrgyógyászok is, így az ottani távdiagnosztikai szolgáltatások díjából, ami átlagosan 15 ezer forint, fejlesztőként már mi is részesedhetünk – válaszolta kérdésünkre Szoldán Péter.
A startup ötletek sikeressége azon is múlik, hogy mennyire egyedi, vagy mennyire piacképes az adott fejlesztés a külpiacokon is. A MedInnoScan „lakossági” teledermatológiai megoldásához hasonló rendszerek Nyugat-Európában már léteznek, így elsősorban a közép-kelet-európai régióban lát a cég ebből üzleti lehetőséget.
Már befektetőkkel is tárgyalnak a régiós terjeszkedésről, első körben a visegrádi országokat célozzák meg, a földrajzi közelség miatt Szlovákia és Csehország a cél, de számolnak Lengyelországgal is.
A mesterséges intelligencia használata a krónikus sebek távdiagnosztikájánál jön elő, amikor az AI az elkészült képek és a kérdőív alapján javasol megfelelő kötszert a sebre. Itt a mesterséges intelligencia lényegében terápiás javaslatot tesz, így nyújtva segítséget a kötöző nővér számára.
„Ennek a fejlesztésnek már komplikáltabb a piacra vitele, itt még klinikai kísérleteket is kell folytatni, hogy igazolni tudjuk, kellő százalékban javasol-e jó megoldást az AI. Ennek alapján a jövő év második felében tudunk oda eljutni, hogy a megoldásból piacképes termék legyen – emeli ki Szoldán Péter.
Az értékesítési lehetőségek itt is kétirányúak, mind az állami egészségügyre, mind a magánpraxisokra számítanak, sőt már külföldről is érdeklődnek a megoldás iránt.
Kutatják a térdporc átültetésének a lehetőségét is
A jelenleg 11 fős cég Hangody Lászlóval, az úgynevezett mozaikplasztikáról világhírű hazai térdspecialista orvos-professzorral egy másik mesterséges intelligencia alapú fejlesztésen is dolgozik. Másfél éve kutatják a térdporc átültetés lehetőségét. A porckopás itthon is népbetegség, az 55 év feletti korosztály közel harmadának van valamilyen szintű porckopása, a felüknek már fáj is, korlátozza a mozgását, rontja az életminőségét.
„A betegségnek többféle terápiája van, ha kisfokú – szóba jöhetnek a regeneráló kezelések, ha nagyfokú az elváltozás, szükség van protézis beültetésére. A kettő között van egy olyan terület, ahol érdemes próbálkozni a porcátültetéssel, tehát ha elérhetővé válik egy donorporc, azt is át lehet ültetni, nemcsak a szívet, vesét, tüdőt” – sorolja a cégvezető.
A porcátültetés jó oldala, hogy ennél nem merül fel immunológiai probléma, mindegy milyen a páciens és a donor vércsoportja. Ami nehézséget jelent, hogy a porc egy merev szövet, az alakjának nagyon passzolnia kell, mert a beteg mégsem tudja majd használni a térdét, ha a méretek nem megfelelőek.
Erre fejlesztenek most egy AI-alapú megoldást, ami segíti az orvost, hogy a megfelelő alakú porcdarabot illessze a páciens térdébe, sehol sem lehet ugyanis 1 mm-nél nagyobb az eltérés. Áttörést a jövő év első negyedévének a végére várnak a fejlesztésben, utána jöhetnek a klinikai próbák, további kísérleti műtétek. A cégvezető szerint az első kísérleti műtét nagyon jól sikerült, a kiválasztott és átültetett porcdarab nagyon szépen beépült a beteg saját szövetébe.
„A térdporc-átültetés piaca viszont más jellegű és jóval nagyobb, mint a teledermatológiáé, mert a porckopás mind Európában, mind Észak-Amerikában komoly egészségügyi probléma. Ázsiában kevésbé jelenik meg, mivel kisebb terhelés éri a térdet, kisebb termetűek az ott élők és nincsenek is elhízva” – mutat rá Szoldán Péter.
Hozzáteszi, tudomásuk szerint megoldásuk abszolút egyedinek számít, az európai piacon szabadalmaztatni is akarják, amihez tőkeerős partnereket is keresnek.
