Ambíciózus célokat tűzött ki az Európai Bizottság a Digital Decade 2030 stratégia megvalósítására. Elsődleges cél a vezetékes hálózati kapcsolódás javítása, amelyet olyan konkrétumokon mérnek majd, mint a 100 Mbps sebességű szolgáltatások 2025-ig, illetve az uniós háztartások gigabites lefedettsége és használata 2030-ig. Utóbbiban már ott vagyunk az élbolyban.
Hol tartanak most az uniós országok ezeken a területeken? Ezt vizsgálta legutóbbi méréseiben és elemzésében a magyarországi hálózatokat is rendszeresen monitorozó Ookla, amerikai webszolgáltató.
Ígéretek vannak, de ma még ritka a valóban gigabites kapcsolat
Az EU digitális évtized stratégiájának céljai valóban ambíciózusok. A szélessávú szolgáltatások 1 Gbps-ot meghaladó sebességet ígérnek, de a felhasználók a valóságban ma még ritkán tapasztalnak ilyen sebességet.
Átmeneti célként a bizottság el akarja érni, hogy 2025. végéig minden európai háztartás, vállalkozás és közintézmény hozzáférjen a legalább 100 Mbps internetsebességhez. A Broadband Coverage in Europe 2022 szerint az uniós háztartások 86,6%-a volt fért hozzá a legalább 100 Mbps letöltési sebességet nyújtó szélessávú szolgáltatásokhoz.
A fizikai hozzáférés a tényleges használat előtti első lépés, amelyet aztán olyan tényezők befolyásolnak, mint a megfizethetőség, a tudatosság és a szolgáltatás iránti vélt igény.
A Digital Economy and Society Index DESI 2023 szerint az uniós háztartások 55,08%-a már előfizetett legalább 100 Mbps internet-sebességű vezetékes szélessávú szolgáltatásokra. A 2025-re előírt egyetemes 100 Mbps-os lefedettséghez viszonylag kevés idő áll rendelkezésre.
Egyes országok, például Spanyolország, Svédország és Románia, ahol a háztartások több mint 80%-a 100 Mbps-ot meghaladó szélessávú előfizetésre, már jelentős előrelépést tettek az üvegszálas lefedettség terén. Magyarország az ötödik ebben a sorban.
Ezekben az országokban azonban jelentős a különbség van a háztartások előfizetései és a 100 Mbps feletti sebességet ténylegesen tapasztaló felhasználók között. Jó példát mutat az annyit adunk, amennyit ígérünk kampányban Hollandia, Franciaország és Németország, pedig utóbbi még nagymértékben támaszkodik a kevésbé korszerű VDSL technológiára.
Kellenek az ösztönzők
A gigabites cél ugyanakkor az egyik hajtóerő az üvegszálas hálózatok kiépítése mögött Európában, ahol az optikai hálózatok kiépítése és bevezetése eddig meglehetősen vegyesen halad előre.
Ott mennek a dolgok jobban, ahol szabályozási ösztönzők segítik a száloptikára való átállást. Romániában az egyik legmagasabb a Fiber to the Home/ Building (FTTP/B) elterjedtsége a kontinensen – a háztartások közel 97,7%-a –, amely részben a kormány által támogatott vezetékes infrastrukturális projektek, például a RoNetnek köszönhető, és annak, hogy kiemelt figyelmet fordítanak a vidéki és hátrányos helyzetű területekre.
Portugália, amely már korábban is élen járt az üvegszálas lefedettség terén, 2023. végéig nemzetközi közbeszerzést írt ki egy olyan projektre, amely valamennyi kevésbé kiszolgált területet üvegszálas hálózatokkal fed le.
A gigabites sebesség valósága
Az uniós stratégia arra is törekszik, hogy 2030-ra minden európai uniós háztartásra kiterjessze a gigabites (1 Gbps) kapcsolatot. Az EU-ban jelenleg a háztartások mindössze 56%-a fér hozzá a gigabites kapcsolathoz szükséges üvegszálas hálózatokhoz, és tényleges optikai előfizetések aránya még ennél is alacsonyabb.
Utóbbiban állunk a legjobban, Magyarország a második helyen áll az uniós tagállamok között a gigabites hálózati hozzáféréssel rendelkező és arra ténylegesen elő is fizetők számában.
A DESI index szerint 2022-ig az Európai Unióban a háztartások 13,76%-a fizetett elő vezetékes szélessávú internetre legalább 1 Gb/s sebességgel. Ezt a mutatót csak öt ország haladja meg, élen Franciaország 39,94%-kal, Magyarország a második 29,81%-kal, ezt követi Románia 23,35%-kal, Dánia 18,66%-kal és Spanyolország 14,57%-kal.
Ugyanakkor valójában sok országban meglehetősen alacsony azoknak a felhasználóknak az aránya, akik legalább 1 Gbps-os medián letöltési sebességet tapasztalnak. Franciaországban például csak 1,42%, Magyarországon 0,54%, Romániában 0,1%, Dániában 0,03%, Spanyolországban pedig 0,27%.
Az elvárások és a valóság közötti jelentős szakadék rávilágít a szolgáltatások iránti kereslet ösztönzésére is. A szolgáltatóknak az otthoni hálózati berendezésekre is oda kell figyelniük.
Mit kell (még) tenni a felhasználói élmény javításáért
A mediánsebesség szabványos mérőszám a teljesítmény mérésére, de a végfelhasználói élményhez több kell. A hozzáférési technológia, legyen szó DSL-ről, kábelről vagy üvegszálról, valamint az ügyfél telephelyi berendezései és végfelhasználói eszközei jelentősen befolyásolják a felhasználói élményt.
Az Ookla Speedtest Intelligence kutatása kimutatta, hogy azokon a piacokon, ahol a régebbi szélessávú technológiát (például a DSL-t vagy a koax kábelt) a fejlettebb kábel- és üvegszálas kapcsolatok váltják fel, a wi-fi teljesítménye elmaradhat az ethernetétől.
A wi-fi sebessége általában az ethernet 30-40%-a között mozog, ami azt jelzi, hogy fel kell gyorsítani a fejlettebb wi-fi technológiák alkalmazását és optimalizálni kell az otthoni hálózati környezetet.
A kutatás 2023. harmadik negyedévi adatai szerint Európa-szerte Dániában volt a leggyorsabb a vezetékes szélessávú letöltési sebesség mediánja (196,43 Mbps), ezt követi Spanyolország (176,08 Mbps), Franciaország (170,51 Mbps) és Románia (166,39 Mbps).
Az alkalmazott szélessávú technológia típusa nagymértékben befolyásolhatja a letöltési és feltöltési teljesítmény közötti eltérést. A még mindig DSL-re és kábelre támaszkodó országok gyakran alacsonyabb átlagos feltöltési sebességet mutatnak, és nagyobb a szakadék a feltöltési és letöltési sebesség között.
Svédországban viszont, ahol 2022-ben 63%-os a Fiber-to-the-Home (FTTH) elterjedtsége, a legszűkebb a különbség a letöltési és feltöltési sebesség között. Franciaország, Spanyolország, Dánia, Románia és Portugália szintén jelentős előrelépést tesz a teljes üvegszálas lefedettség elérése felé, Franciaország pedig 2025-re várja a teljes üvegszálas kiépítést.
Az üvegszálas szélessáv elterjedésével a letöltési és feltöltési sebesség közötti különbség csökkenni fog, főként mert az üvegszálas előfizetéseket jellemzően szimmetrikus sebességgel kínálják, ahol a felhasználók azonos szintű sebességet tapasztalnak mind a letöltés, mind a feltöltés során.
A mérések során a letöltési sebesség 417,23 Mbps és 844,04 Mbps között mozgott, míg a feltöltési sebességek tartománya még szélesebb volt, a medián feltöltési sebesség 57,11 Mbps és 599,39 Mbps között mozgott.
Az ezektől maximum 10 százalékkal eltérő négy ország között ott van Magyarország is. Franciaország az első 844,08 Mbps-os végsebességgel, őt követi Magyarország 765,85 Mbps, Dánia 734,91 Mbps-sel, Románia pedig 704,04 Mbps-sel.
Hogyan győzzük meg a fogyasztót a legkorszerűbb hálózatra való átállásra?
Ahogy az üvegszálas kiépítés egyes országokban a befejezéséhez közeledik, a hangsúly az üvegszálas előfizetések értékesítésére helyeződik át az üvegszálas hálózat lefedettségén belüli háztartások számára.
Svédország volt az az ország, amely úttörő szerepet játszott az üvegszálas hálózatok nyílt hozzáférési modelljében a verseny ösztönzése érdekében, és hozzájárult az ország magas üvegszálas szélessávú penetrációjához.
A Fiberhost, a lengyel nyílt hozzáférésű hálózati szolgáltató jelentős kedvezményezettje az uniós forrásoknak, a támogatás 99%-ával az ország üvegszálas hálózatának kiépítésére fordítanak fehér foltokat (olyan területeken, ahol korlátozott vagy nincs hozzáférés a nagy sebességű internethez).
Jelentős előrelépés történt az európai nagykereskedelmi hálózatok piacán is. Az olasz nagykereskedelmi szolgáltató, az Open Fiber részben az ország Nemzeti Helyreállítási és Ellenállási Tervéből (PNRR) finanszírozott, gyengén lefedett területeket a gigabites sebességhez kapcsolni.
Továbbra is nehézségekbe ütközik azonban a fogyasztók meggyőzése a teljes száloptikára való átállásra, még azokban az országokban is, ahol már most is magas az igénybevételi arány.
Az Orange vegyesvállalata például felmérést végzett Franciaország vidéki területein, hogy megértse, miért nem frissítettek az FTTH-hozzáféréssel rendelkező háztartások üvegszálas szolgáltatásokra. Kiderült, hogy 42%-uk elégségesnek találta jelenlegi internetét, míg 37%-uk szerint az ösztönzők ösztönöznék őket a frissítésre.
Pedig az üvegszál kiváló internetsebességet, alacsonyabb késleltetést, fokozott biztonságot és környezeti fenntarthatóságot kínál – ami figyelemre méltó előrelépés a rézhálózatokhoz képest, és egyben előremutató egyes kábelszolgáltatók számára is (a DOCSIS 4.0 helyett).
Fontos a fogyasztói magatartás megértése, az optika előnyeinek népszerűsítése és az inspiráló kezdeményezések – állapítja meg az elemzés.
