Itthon is gyakran előfordul, hogy cégek nevével visszaélve, hamis fizetési felszólítások érkeznek e-mailban, pénzt, vagy személyes adatokat kicsalva az emberektől. Technológiai megoldás még nem nagyon van a blokkolásukra, de más módon védekezhetünk ellenük.
Sok múlik az odafigyelésen: a hamis elektronikus levelekben ugyanis mindig van néhány nyom, amiből kideríthető, hogy valóban az igazi szolgáltató áll-e az adott e-mail vagy honlap mögött, vagy csalást gyanítsunk.
Az egyik érintett, a Telenor Magyarország kétféle lépést is tett az ügyben. Egyfelől feljelentést tett a hatóságoknál, másfelől szakértői révén jó néhány megszívlelendő tanáccsal is szolgál az előfizetőknek.
Csalástípusok és tippek az elkerülésükhöz
Hamis fizetési felszólítás: hamis számlát küldenek, amit egy szolgáltató honlapjára hasonlító weboldalon fizettetnek be az áldozattal. Ezzel az adatokat és a pénzt is lenyúlhatják.
Tippek:
a. Ki a levél feladója? Ha a feladó ismeretlen, akkor már nem árt gyanakodni! Az e-mail feladója viszont könnyen hamisítható: a valódinak tűnő feladó még nem garancia a levél hitelességére.
b. Ki a levél címzettje? Ha nem a mi e-mail címünk szerepel a címzett mezőben, az azt jelentheti, tömeges e-mail kiküldésről van szó, ami szintén gyanúra ad okot.
c. Milyen weboldalra mutat a levélben szereplő link/gomb? Ha egy link a szolgáltató oldalára jutást ígéri, érdemes ellenőrizni, hogy valóban az nyílik-e meg, és megnézni az URL-címet a böngésző címsorában. Ha a weboldal látszólag hasonlít is a szolgáltató honlapjára, de a cím eltér a valóditól, átverésről van szó. A csalók legfrissebb módszere, hogy a hamis URL címekbe beépítik a vállalat nevét, akinek a nevében a hamis felszólítást küldték, így még nehezebb felismerni a csaló weboldalt.
d. A valódi számlaértesítőben és a fizetési felszólításokban szerepel valamilyen, ügyfelenként egyedi számlázási azonosító szám. Ezt a számot nem mindenki ismeri fejből, de érdemes venni a fáradságot az ellenőrzésére – a csalók ugyanis ezt az azonosítót nagy valószínűséggel nem ismerik, így nem a helyes szám szerepel a felszólításban, azaz átverésről van szó.
e. A telefonszámla is rengeteg érzékeny, személyes adatot tartalmaz, amivel a csalók képesek visszaélni, például részletfizetéssel nagyértékű telefont rendelnek, a fizetést pedig az áldozatra terhelik. Ne küldjük el telefonszámlánkat idegeneknek.
Hamis értesítés a fiók feltöréséről: egy szolgáltató nevében küldött hamis levélben a csalók arra kérik az áldozatot, adják meg régi és új jelszavukat az általuk megadott felületen. Ezzel megszerzik a személyes fiók belépési adatait.
Hamis adatbekérő: a szolgáltató nevében adategyeztetés céljából személyes adatokat, köztük bankkártya adatokat, telefonszámot vagy az online fiókunk belépési adatait kérik. Ilyet sem kérnek a cégek.
(Váratlan) értesítés egy állítólagos nagyértékű nyereményről: e-mailben értesítenek egy állítólagos nyereményről, de kezelés,i vagy szállítási költség címen kisebb összeg befizetését kérik egy online felületen. A pénzt lenyúlják, nyeremény nem is létezik. Egyetlen cég sem sorsol ki senkit úgy, hogy a nyertes ne tudna arról, hogy egyáltalán részt vett volna nyereményjátékban.
Hamis vírusriasztás: számítógépen vagy telefonon böngészés közben, vagy mobilalkalmazásban megjelenő reklám (hamis) vírusvédelmi riasztással ijeszti meg a felhasználót, és egy alkalmazás letöltését kínálja fel. Ezen keresztül hozzáférnek a készüléken lévő adatokhoz (képek, telefonszámok, SMS-ek, szinte bármi, amit védelem nélkül a telefonon tárolunk). Fontos, hogy egy egyszerű honlap vagy banner nem tud vírusellenőrzést végezni a telefonunkon. Hogyan tudná jelezni, hogy fertőzött az eszköz, amiről internetezünk?
Tipp:
Védelmi alkalmazást csak hivatalos forrásból, telefonra csak a Google Play-en vagy az Apple App Store-ban keresve, az alkalmazás értékeléseinek megismerése után töltsünk le!
