A Vodafone csoport a nemzetközi trendeknek megfelelően tavaly alapította saját toronyvállalatát Vantage Towers néven, a hatékonyabb eszközhasznosítás érdekében. Idén novembertől a magyar leányvállalat is csatlakozott önálló szervezeti egységével. A cégek vezetői online sajtótájékoztató keretében számoltak be a tervekről.
A Vodafone Csoport az újonnan létrehozott toronyvállalatába szervezi ki az európai leányvállalatainál működő passzív bázisállomás-elemeket – tornyokat, antennatartó szerkezetet, áramellátó berendezéseit, az aktív elemek elhelyezésére szolgáló helyiségeit, konténereit és az azokhoz kapcsolódó klímaberendezéseket, valamint a beltéri antennarendszereit.
Két évtizedes hátrányban a tengerentúlhoz képest
Vivek Badrinath, a Vantage Towers ügyvezető igazgatója kiemelte, hogy a tornyok kezelése terén Európa legalább 20 éves hátrányban van az Egyesült Államokhoz képest. Az USA-ban a távközlési célú toronyinfrastruktúra 90 százalékát szervezték már ki önálló egységbe az ottani szolgáltatók.
Ugyanez az arány Európában 42 százalék, tehát itt még van bőven növekedési potenciál. A tengerentúlon a földbérleti díjak kiváltására a toronyvállalatok arra törekednek, hogy megvásárolják az adott területet, ahol a passzív infrastruktúra található.
A Vodafone Magyarország idén novembertől szervezte ki önálló cégbe a mobilhálózati infrastruktúráját. Az újonnan létrejött vállalat mintegy kétezer bázisállomás passzív infrastruktúráját vette át Magyarországon. Ezzel a mutatóval jelenleg a második legnagyobb szereplő a hazai piacon, a Telenor Magyarországból idén júliusban kivált 2300 tornyot üzemeltető CETIN Hungary után.
Az 5G más hozzáállást kíván az infrastruktúra terén, mint a korábbi technológiák
„A bázisállomás-elemek kiszervezése nagymértékben hozzájárul a Vodafone eszközhasznosítási és fenntarthatósági céljaihoz: az átalakulás támogatja a hálózatmegosztási konstrukciók elterjedését, azaz a telekommunikációs iparág más szereplői is igénybe vehetik a passzív hálózati elemeket. Az így létrejövő minőségi, biztonságos hálózati infrastruktúra pedig lehetővé teszi a digitális szolgáltatások fejlesztését, különös tekintettel az 5G technológia és az arra épülő üzleti és lakossági szolgáltatások bevezetésére” – emelte ki Budai J. Gergő a Vodafone hazai toronyvállalatának az ügyvezető igazgatója.
Hozzátette még: az 5G esetében azért is nagyon előnyös a bázisállomások kiszervezése, mert az újgenerációs mobilhálózat más hozzáállást igényel, mint amit eddig megszoktunk. A korábbi hálózati generációknál a szolgáltatók megvásárolták a frekvenciát, létrehoztak rá egy hálózatot, bekapcsolták, az előfizető vett egy sim kártyát, bekapcsolta a telefonját és működött a szolgáltatás. Az 5G-nél viszont már nem csupán távközlésről, hanem infokommunikációról beszélünk, amelyhez erős partneri kapcsolatokra lesz szükség.
Elhangzott, hogy az 5G kapcsán is fejleszteni kell a hálózatokat. új infrastruktúra egységekre is szükség lesz. Megjelennek a privát hálózatok, amikor egy egy-egy gyárnak, intézménynek, egyetemnek, vagy akár az agráriumban a meglevő földterületnek saját hálózata lesz.
Egyetemi példaként a Műegyetem hozható fel, amely elsőként a Vodafone-tól kapott nemrég 40 MHz frekvenciát K+F célokra, a héten pedig a Telekom jelentette be, hogy 30 MHz-nyi frekvenciát enged át az intézménynek hasonló célokra. Az ilyen privát hálózatokhoz is szükség van saját, külön antennarendszerre.
Az ügyvezető kiemelte, hogy a fejlesztésekhez szükséges forrásokat azonban egyre nehezebb kigazdálkodni úgy, hogy a többletköltségeket ne a fogyasztóknak kelljen megfizetniük, illetve, hogy a legmodernebb technológiák mindenki számára elérhetőek legyenek és ne egy szűk kör játékszere legyen.
Az eddigi barter modellt, az üzleti alapú váltja fel
Ami a jövőt illeti Budai J. Gergő szerint vannak olyan területek, ahol versengő 5G hálózatok lesznek, mert igény van több hálózatra, igény van versenyre, igény van redundanciára. Utóbbira példa egy távműtét, ha az egyik hálózat leállna, legyen ott biztosítékként a másik is.
Vannak olyan területek is, ahol már annak is örülhetünk, ha egy 5G hálózat finanszírozható, kiépíthető és fenntartható. Ebben segíthet az aktív vagy passzív hálózatmegosztás, az infrastruktúrák közös használata vagy az OpenRAN megoldások, ahol a különféle gyártók által gyártott hardveres és szoftveres infrastruktúrák képesek egymással is kommunikálni. Szükség lesz további nagy lefedő antennákra, de kellenek majd az eddig nem nagyon használt „small cell”, vagyis kis lefedő antennák is.
„Az 5G technológia, a távközlési vállalatok hagyományos struktúráján és felépítésén is változtatni fog. Gondoljunk csak bele, egy utcaszakaszra, vagy közlekedési lámpába vagy utcabútorba nem telepíthetünk majd 10 különálló antennát, de egyet vagy kettőt igen. Ezeken pedig majd osztoznunk kell” – hangsúlyozza az ügyvezető.
A Vantage Towers támogatja a hálózatmegosztási konstrukciók elterjedését, de a korábbi barter alapú modellt üzleti modellre kívánja váltani, ami még a cég számításai szerint még mindig jobban megéri más szolgáltatóknak, mintsem az önálló engedélykérés, kiépítés és üzemeltetés. Jelenleg a Vantage Towers infrastruktúráját 33 százalékban használják más operátorok. A jövő évi üzleti számokról egyelőre nem kívánt részleteket elárulni Budai J. Gergő.
Az anyavállalat is jelenleg az európai piac második legnagyobb szereplője, mintegy 68 ezer makro bázisállomással, valamint 5,8 ezer mikro bázisállomással. A vállalat jelenleg kilenc európai országban van jelen, mindegyikben többségi vagy közel többségi piaci részesedéssel.
A Vantage Towers konszolidált bevétele 945 millió euróra tehető, melyből a korrigált EBITDA értéke 814 millió euró. A vállalat szabad cash flow-ja eléri a 373 millió eurót.
