Milyen változásokat hoz az AI az adatközponti piacra, hogyan készüljenek az ezzel kapcsolatos kihívásokra a létesítménytervezők, beszállítók és az üzemeltetők? Mit jelent ez majd a globális energiafelhasználásban, mit kell tenni a fenntarthatóság növeléséért?

Mesterséges intelligencia az adatközpontokban

Ez a téma volt idén a kiemelt fókusza az energiamenedzsment és automatizáció meghatározó piaci szereplőjének számító Schneider Electric hagyományos párizsi innovációs konferenciájának, az Innovation Summitnak.

Ezen a nagyszámú szakmai közönség közvetlen betekintést nyerhetett a cég adatközpontokhoz kapcsolódó fejlesztéseibe is. A piaci szegmens fontos a cég bevételei szempontjából is.

Hogy mennyire? Kérdésünkre elmondták, hogy az energiagazdálkodási üzletágon belül működő Secure Power divízió felelős az adatközpontok és a felhő, a végfelhasználói szegmensek, például az egészségügy, a kritikus energiaellátási, hűtési, elektromos és energiarendszerek közötti feladatokért.

Tőzsdén jegyzett vállalatként ugyanakkor a társaság nem oszthat meg konkrét adatközponti vagy termékalapú értékesítési adatokat, így csak annyit mondhattak, hogy a cég tavalyi 36 milliárd euró összesített éves bevételéből az energiagazdálkodási üzletág 28 milliárd eurót, a csoport teljes bevételének 79%-át adta.

Így készülnek az AI-alapú jövőre az adatközpontokban

Mesterséges intelligencia az adatközpontokban

De nézzük mi most a helyzet az AI és az adatközpontok között. Egy biztos, ez a jövő egyik nagy ígérete, és mint megtudtuk, több európai üzemeltető – köztük a konferencia idején meglátogatott francia Digital Realty – is dolgozik már az ezzel kapcsolatos terveken.

Mit tudnak ezek a létesítmények? A mesterséges intelligencia alapú adatközpontok általában nagy teljesítményű szerverekből, tárolórendszerekből, hálózati infrastruktúrából és speciális hardvergyorsítókból állnak.

Tetemes mennyiségű számítási erőforrással vannak felszerelve, biztosítva a komplex gépi tanulási modellek és algoritmusok betanításához és telepítéséhez szükséges infrastruktúrát.

Ezek a központok hatalmas adatfeldolgozást kezelnek, és ehhez kellenek olyan fejlett technikák, mint a mély tanulás, lehetővé téve az AI-alkalmazások nagyszabású fejlesztését és végrehajtását.

Az AI a számítási feladatokat a leghatékonyabb erőforrásokhoz rendeli, ezáltal is csökkentve az ehhez kapcsolódó költségeket. Az AI az IT-infrastruktúra hatékonyabb felhasználásában, az energiaelosztás és az állványterület finomhangolásában is jó szolgálatot tehet.

A prediktív karbantartás révén az AI-algoritmusok észrevehetik a problémákat, mielőtt azok bekövetkeznének, így jelentősen csökkentik az állásidőt és a hardvercsere költségeit.

Kihívások és várható kezelésük

Az AI azonban nemcsak áldás, hanem komoly kihívás is lehet az adatközpontok számára, többek között azért is, mert a különféle elemei a sokszorosát termelik a korábbi adatmennyiségeknek.

Az AI betanítása és megvalósítása önmagában is hatalmas számítási teljesítményt és adattárolást igényel. Egy friss jelentés szerint a generatív mesterséges intelligencia modellek betanítása és bevezetése 2028-ra világméretekben 76 milliárd dollárba fog kerülni.

A növekvő kereslet azt is megköveteli, hogy az adatközpontok maguk is új AI-alapú technológiákat alkalmazzanak, a hatékonyabb, biztonságosabb szolgáltatás érdekében.

Az adatközpontokban elsődleges kritérium a biztonság

Az AI az adatközpontok biztonságának az erősítésére is használható. A kiberfenyegetések folyamatos fejlődésével ugyanis a hagyományos biztonsági rendszereknél sokkal gyorsabban tanulnak meg új fenyegetéseket vagy hajtanak végre hatékony védelmi intézkedéseket.

A hagyományos biztonsági intézkedések inkább reaktívak, mint proaktívak. A valós idejű észlelés és AI-elemzés lehetővé teszi az adatközpontok számára, hogy előre jelezzék a potenciális fenyegetéseket és sebezhetőségeket.

Az adatok védelme érdekében az AI algoritmusok és technikák javíthatják az adatfeldolgozást, -tárolást és -biztonságot is.

Együtt könnyebb: Schneider-NVIDIA partnerség az AI-adatközpontok tervezésében

A konferencián emlékeztettek a cég korábbi bejelentésére, az NVIDIA -val való együttműködéssel kapcsolatban, építve utóbbi fejlett technológiáira, az AI-adatközpontok tervezésében.

Az együttműködés első szakaszában a Schneider Electric bevezeti az adatközponti referenciaterveket, amelyeket az NVIDIA gyorsított számítási klasztereihez alakítottak ki, és amelyet egyebek mellett adatfeldolgozáshoz, mérnöki szimulációhoz, tervezési automatizáláshoz, valamint a generatív AI-hez hoztak létre.

A kooperációban külön hangsúlyt kapnak a folyadékhűtési rendszerek, és az egyszerű üzembehelyezést, a megbízható működést biztosító kezelőszervek. A referenciatervek felhasználhatók lesznek a már meglévő adatközpontok számára is.

A partnerséghez kapcsolódóan az AVEVA, a Schneider Electric leányvállalata összekapcsolja digitális-iker platformját az NVIDIA valós idejű 3D-s grafikus platformjával az Omniverse -vel, egységes környezetet biztosítva a virtuális szimulációhoz és a mérnökök közötti együttműködéshez.

A megújulás nem áll meg az AI-nál, jön a kvantumszámítástechnika

Az innováció üteme a jövőben még inkább felgyorsulni látszik. Az adatközpontok következő generációját a még fejlettebb AI, a kvantumszámítástechnika és egyéb technológiák alakítják.

A kvantumszámítástechnika kapcsán, ami majd a sokszorosát termeli az AI-alapú adatmennyiségnek is, és lényegében felforgatja a technológiai ipart, Aparna Prabhakar, a Schneider Electric Secure Power & Data Center Business stratégiai és fenntarthatósági alelnöke a következőket válaszolta a digitrendi.hu-nak:

„A Schneider Electricnél a számítástechnika jövőjét a különféle számítási módok erőteljes keverékeként látjuk, ahol a mesterséges intelligencia és a kvantumtechnológiák végül együtt léteznek.

Fontos megjegyezni, hogy a kvantumszámítástechnika még a korai szakaszában jár, és az adatközpontokra gyakorolt pontos hatása is várat még magára.

Ma a kvantumszámítástechnika három részből álló stratégiai megközelítését alkalmazzuk:

Kapcsolat a kvantumökoszisztémával: szorosan nyomon követjük a kvantum-számítástechnikai tér fejleményeit, különösen azt, hogy ez hogyan metszi egymást az adatközpontok tervezésével.

A mesterséges intelligencia és a kvantumszerverek rendkívül eltérő energia- és hőigényei valószínűleg változtatásokat tesznek majd szükségessé az architektúrában, különösen az energiaelosztás és a hőkezelés terén.

Az ezen a területeken már megszerzett szakértelmünk alkalmas arra, hogy innovatív megoldásokat fejlesszünk ezekre a változó igényekre.

Tanulás az AI-tól a kvantum jövőért: felismertük, hogy mielőbb foglalkozni kell az AI adatközpontokra gyakorolt befolyásával.

Azáltal, hogy aktívan közösen tervezünk megoldásokat az ügyfelekkel, és referenciaterveket készítünk mesterséges intelligencia-optimalizált adatközpontokhoz (például az NVIDIÁ-val), értékes tapasztalatokra teszünk szert, amelyek nagyban hozzájárulnak majd a kvantumszámítástechnika jövőbeli integrációjára való felkészüléshez.

Proaktív kiberbiztonsági intézkedések: Tisztában vagyunk a kvantumszámítástechnika által jelentett potenciális biztonsági fenyegetésekkel, különösen a „szüreteld le most, használd fel később” megközelítéssel.

Ezért proaktív lépéseket teszünk a robusztus biztonsági megoldások értékelésére és bevezetésére mind a cégünk, mind az ügyfeleink számára”.

Így készüljünk fel a körkörös gazdaságra és fenntarthatóságra

Az exponenciálisan növekvő adatok tárolása növekvő kapacitást, utóbbi pedig növekvő energiafelhasználást is igényel. Az adatközpontok kapacitása 2030-ra várhatóan megduplázódik, ugyanakkor az energiafelhasználás ennél jóval kisebb ütemben növekszik.

Az évtized végére az adatközponti energiafogyasztás a világ energiaigényének kevesebb mint az 5 százalékára rúg majd.

Mesterséges intelligencia az adatközpontokban

Ez sem mindegy milyen forrásból származik, itt jön a képbe a fenntarthatóság, a zöld energiák és egyéb energiahatékonysági megoldások alkalmazása. Mindezek gyarapítják a szakemberigényt is, akikből a specifikus tudás miatt még közel sincs elegendő.

Mesterséges intelligencia az adatközpontokban

Egy másik, a konferenciára időzített bejelentés szerint, a Schneider Electric támogatja a globálisan is meghatározó adatközponti és kollokációs szolgáltató, a Digital Realty körkörös gazdasági és fenntarthatósági kötelezettségvállalásait, első körben annak párizsi PAR6 adatközpontjában.

A projektről részletesebben Hélène Macela Gouin, a Secure Power üzletág francia piacért felelős vezetője beszélt a digitrendi.hu-nak.

Elmondta, hogy az egyik fontos cél a létesítményben működő kulcsfontosságú rendszerek élettartamának a meghosszabbítása, beleértve a Schneider Electric elektromos és kapcsolóberendezéseit, a szünetmentes tápegységeket (UPS).

Ez magában foglalja az elektromos infrastruktúra és a fontos alkatrészek, felújítását, újrafelhasználását, vagy újrahasznosítását, az adatközponti üzemeltető e-hulladékának a csökkentése érdekében. Elősegíti továbbá a nagyhatású üvegház-hatású gázok, köztük az SF6 kivezetését is.

Innovatív kezdeményezésként a projekt magában foglalja az iparág első akkumulátor-megújítási pilotját is, amelyet 2025-re terveznek, és amelynek célja, hogy segítse a Digital Realty -t a meglévő UPS akkumulátorok életciklusának meghosszabbításában.

A körkörös gazdasági és fenntarthatósági projekt első néhány hónapja 3,7 tonna széndioxid megtakarítást jelentett a korszerűsítésből, a felújításokból és a UPS-berendezések cseréjéből. A Digital Realty körkörös gazdasági projektjének további eredményeit 2025-ben mutatják be.