Miközben egyre erősebb a bizalomvesztés mind a magán-, mind az üzleti életben, a cégvezetők közel kétharmada megbízna a mesterséges intelligencia(AI) alapú döntésekben, ha mélyebben is megismerhetné a döntéshozatal folyamatát.

Mesterséges intelligencia

Nemrégiben kilenc fejlett ország, 900 közép- és nagyvállalati döntéshozóját kérdezték meg az AI szerepéről az üzleti döntéshozatalban egy nemzetközi kutatásban. A felmérés kiemeli, hogy milyen fontos a bizalom a digitalizáció korában elvárt mesterséges intelligencián alapuló döntéshozatalban.

A megkérdezettek 63 százaléka állítja, hogy megbízna az AI alapú döntésekben, ha megfelelő indoklás állna a rendelkezésére arról, hogyan is születnek ezek a döntések. A megkérdezettek kétharmada ugyanakkor nagyobb bizalommal van azok iránt a vállalatok iránt, amelyek etikai kódexet alkalmaznak a mesterséges intelligencia használatára – áll a Fujitsu megbízásából készült kutatásban.

A mesterséges intelligencia-alapú döntéshozatal iránti bizalom különösen azokban az üzleti folyamatokban jelenik meg, ahol már ma is kisebb szerepet játszik az emberi tényező. Ilyen a gyártási minőség ellenőrzése, vagy a sporteredmények megítélése, ahol az érintett szervezetek mintegy 60 százaléka engedi át a döntés jogát az AI-nak.

A bizalom kérdése különösen a személyes adatok kezelésénél jelent problémát. A döntéshozók közel háromnegyede aggódik is a személyes adatainak esetleges illetéktelen felhasználása miatt. Ennek ellenére a válaszadók 69 százaléka elfogadhatónak tartja, hogy személyes adatokat adjon meg egy általa megbízhatónak ítélt vállalatnak, és 67 százalék gondolja ugyanezt abban a helyzetben is, amikor személyes adatait termékek és szolgáltatások továbbfejlesztésére használják.

Az Európai Unió etikai alaptézisei

Az Európai Unióban is folyik a vita a mesterséges intelligencia felhasználásáról. Ennek kapcsán, mint megírtuk már el is fogadták az AI hét etikai alapfeltételét(lásd a keretes írást). Azt, ami irányt mutat a jövőbeni eurómilliárdos fejlesztésekhez.

Ennek alapján indította el június végén a tesztidőszakot az Európai Bizottság. Ettől azt várják, hogy bebizonyosodjon az AI fejlesztésére és használatára vonatkozó etikai iránymutatások a gyakorlatban is végrehajthatók.

Mint ismert az uniós szinten 2018 áprilisában előterjesztett mesterségesintelligencia-stratégia célja, hogy a következő évtizedben éves szinten legalább 20 milliárd euróra növelje a területre irányuló köz- és magánberuházásokat, bővítse a rendelkezésre álló adatokat, támogassa a tehetségeket, erősítse a technológiába vetett bizalmat.

A kísérleti időszakot követően 2020 elején a szakértői csoport a kapott visszajelzések alapján felülvizsgálja az értékelési listákat, értékeli az eredményeket és javaslatot tesz a további lépésekre.

Az etikus AI-fejlesztések biztosítása érdekében ez év őszéig létrejönnek a mesterséges intelligenciával foglalkozó kutatási kiválósági központokból álló hálózatcsoportok. Elindulnak a tárgyalások a tagállamokkal egy, az adatmegosztásra és a közös adatterek optimális felhasználására vonatkozó modell kidolgozására és végrehajtására.

Beléptünk a kiterjesztett intelligencia korába

A vállalatoknak és az intézményeknek már több mint az egyharmada használja a mesterséges intelligenciát(AI). A komoly szakemberhiány ellenére, – vagy talán éppen emiatt? –az elmúlt négy évben 270 százalékkal nőtt a technológiát alkalmazó vállalatok és intézmények száma a világon. A technológia fejlődését a közelmúltból talán a felhő megjelenéséhez és terjedéséhez lehet hasonlítani.

Van magyarázat arra is, hogy tavaly hirtelen miért triplázódott meg a technológiát meghonosító társaságok száma. A nagy ugrás azt szimbolizálja, hogy az AI képességek a múlt év folyamán jelentős érettségről tettek már tanúbizonyságot. Emiatt a vállalatok is nyitottabbak lettek az implementálásukra.

Noha a világ még messze van a mesterséges intelligencia azon fokától, ami alapján a technológia komplex feladatokat tudna átvenni az embertől, de már beléphettünk az AI-val turbósított munkavégzési és döntési mechanizmusok korába, amit elemzők „kiterjesztett intelligenciának” hívnak.

Felmérések igazolják, hogy a távközlési cégek 52 százaléka már használ valamilyen chatbotot, virtuális asszisztenst. Az egészségügyi szolgáltatók 38 százaléka pedig a diagnosztikában is hasznosítja már a technológiát. Félinformációk, tévhitek jellemzik ugyanakkor a cégvezetők AI-val kapcsolatos ismereteit. Többségük még úgy véli, náluk nincsenek olyan üzleti problémák, amelyekre az AI lehet a válasz.

Mit tud róla az átlagember?

Az átlagember már nem csodálkozik rá az egyre népszerűbbé váló mesterséges intelligenciára, köszönhetően a tudományos fantasztikus irodalomnak, illetve az ilyen témájú filmeknek. Megosztottak viszont abban, hogy mit is jelent pontosan a technológia.

A megkérdezettek 60 százaléka gépekben szimulált intelligenciaként határozta meg az AI-t, amelyet az emberi cselekvés utánzására és racionális döntések meghozatalára programoztak. Azt azonban kevesen gondolják, hogy a mesterséges intelligencia képes lenne saját döntéseket hozni, vagy önállóan tudna tanulni.

Mindössze a válaszadók 9 százaléka azonosítja a filmekből ismerős robotokkal, közel egyharmaduk szerint az AI számítógép formájában jelenik meg, míg egynegyedük gondolja úgy, hogy a mesterséges intelligencia valamiféle szoftver.

A válaszadók 19 százaléka teljesen elfogadja és pozitívan értékeli a mesterséges intelligencia létezését, 67 százalékuk óvatosan áll a technológiához, és mindössze 11 százalékuk idegenkedik tőle. Az AI-val teljesen azonosulni tudók zöme a 45 évnél fiatalabb férfiak köréből kerül ki. Ők azok, akik a felhasználásával kapcsolatban az átlagnál is optimistábbak, de fontosnak tartják az óvatosságot is.

A kevésbé iskolázottak idegenkednek tőle, és többségük attól tart, hogy a technológia elveszi a munkájukat. Azt viszont a válaszadóknak csupán a 3 százaléka gondolja, hogy a mesterséges intelligencia idővel akár az uralmat is átveheti az emberiség fölött.

Sokan be sem tudják azonosítani az AI-funkciókat, így sok esetben nem is tudják, hogy már rég használják a technológiát, legalább egy okostelefonos alkalmazásban. A megkérdezettek 70 százaléka úgy gondolja, az okostelefonok az AI egy-egy fajtáját alkalmazzák, a válaszadók által legismertebb (80%) és legtöbbet használt (66%) okostelefonos mesterséges intelligencia funkció az útvonaltervező.

Megosztott a technológiával kapcsolatos jövőkép

Meglehetősen megosztott az AI-vel kapcsolatos jövőkép. Az emberek egy része komolyan tart a mesterséges intelligencia feletti irányítás elvesztésétől, az emberi kapcsolatok romlásától. Egy részük nem is akar abba belegondolni, hogy az AI-nek érzelmei lesznek. A technológiát pártolók között ugyanakkor abban sokan az idős, magányos emberek jövőbeli társát vizionálják.

Az idei Brain Baron a mesterséges intelligencia(AI) előnyeiről és árnyoldalairól is beszélt az afféle szuperagyként számon tartott Ben Goertzel, a SingularityNET vezérigazgatója, a Hanson Robotics vezető tudósa, aki megalkotta Sophiát, az első humanoid robotot.

„Húsz év múlva az emberek majd alig tudják elképzelni, milyen fárasztó is volt a mai életünk, éppen úgy ahogy mi is alig tudjuk most elképzelni, milyen lehetett, amikor még a ruháinkat is magunk varrtuk. Ha viszont minden, amit csinálunk egy mindent látó mesterséges intelligencia rendszeréhez igazodik, akkor elveszíthetjük a függetlenség, az önrendelkezés és az egyéni kreativitás érzését” – mondta a robottudós.

Az esemény másik AI guruja Gary Smith, mesterséges intelligencia(AI) szakértő, a The AI Delusion sikerkönyv szerzője volt. Ő egyenesen úgy véli, hogy az igazi veszélyt nem az embernél okosabb gépek jelentik, hanem éppen az a tévhit, hogy a gépek okosabbak nálunk.

AI hét alapfeltétele