A Cyber Monday-on innen, a Black Friday-on túl elmondható, hogy vásárolni nagyon szeretünk. Online vásárolni pedig egyre jobban szeretünk, és hol van a vége, hiszen mi magyarok még régiós szinten sem vagyunk az élvonalban.
Az online shopping egyre népszerűbb az Európai Unió országaiban. A vevők értékelik ennek előnyeit, vagyis, hogy a világháló segítségével bárhol, bármikor megtehetjük ezt, a kibertérben még szélesebb termékkörhöz tudunk hozzáférni, mint egy fizikai boltban.
A kereskedők bíznak az omnichannel modell életképességében
Az sem elhanyagolható szempont, hogy az árak is könnyebben összehasonlíthatók. A felfokozott érdeklődés felkeltéséről persze maguk a kereskedők is gondoskodnak offline és online egyaránt, még ha ma már ezek össze is fonódnak. Hiszen a Black Friday-t annak idején az USA-ban a fizikai boltok készletkisöprésére találták ki, a webshopoké lenne a Cyber Monday.
Egy biztos, hogy ma már egyre nagyobb teret nyer a webes vásárlás, miközben a legtöbb szakértő még jó ideig nem temeti, sőt komoly, de más funkciókkal bővített szerepet szán a fizikai boltoknak is. Egyre inkább így állnak a kérdéshez maguk a kiskereskedők is, akik hisznek az omnichannel, vagyis az offline-online együttes fontosságában.
Van, amelyik a webshopból nyit a fizikai valóságba, lásd eDigital, vannak olyanok is, amelyek viszont erős bolthálózat mellett lépnek át a virtuális kereskedői térbe is, mint a Media Markt, vagy az Euronics.
Az online vásárlások terén az Európai Unió átlagában tíz év alatt lényegében megduplázódott a webes beszerzések aránya, a 2008-as 32 százalékkal szemben tavaly már az uniós polgárok 60 százaléka intézte vásárlásainak egy részét a virtuális térben – derül ki az Eurostat összesített statisztikájából.
A webshopping egyre kevésbé gender kérdés
Ami a nemek közti arányt illeti, noha ma még a férfiak e téren valamivel előrébb járnak a nőknél, de utóbbiak esetében a tíz év alatt gyorsabb növekedés zajlott le. A nők 2008-ban harminc százalékról indultak, 2018-ban már elérték a 59 százalékot, míg a férfiakon belül az online vásárlók aránya a tíz évvel korábbi 35 százalékról mára 61 százalékra nőtt.
A korcsoportokat illetően az utóbbi évtizedben minden korosztályban egyaránt növekedett az online vásárlók aránya, de a legnagyobb mértékben ¬ nem meglepő módon ¬ a 16-24 éves korosztályban, ahol a korábbi 40 százalék, ma már 72 százalék. Hasonlóan látványos a felfutás a 25-34 év közöttiek körében, ahol 2008-ban 46% vásárolt a neten, ma már a 78 %.
Ami az országok szerinti megosztást illeti, az éllovasok közé tartozik Dánia(84%), az Egyesült Királyság(83%), Hollandia(80%), Svédország(78%) és Németország(77%). A régiónkból egyedül Észtország teljesít uniós átlagon felül(61%), de nem sokkal marad le tőle Csehország és Szlovákia, egyaránt 59-59 százalékkal. Jó pozíciója van még Szlovéniának(51%) és Lengyelország(48%) is. Őket követi némileg lemaradva Lettország(45%), Litvánia(43%).
Magyarország az utolsó negyedben van még 41 százalékos részesedésével, annak ellenére, hogy az utóbbi években valóban látványos felfutásnak lehettünk szemtanúi, nem kis részben a már említett ikonikus napoknak köszönhetően. A felfutást viszont tényleg jól szemlélteti, hogy a webes vásárlások aránya 2008-ban még csupán 14 százalék volt.
A magyar e-kereskedelem szabadon értelmezi a Black Friday-t
A magyar webáruházak idén sem várták meg a Black Friday hivatalos, november 29-i dátumát, a Fekete Péntek egy 24 órás rohamból az egész novembert meghatározó akciós idénnyé vált. Az ezzel a névvel meghirdetett akciókat az e-kereskedők közel háromnegyede a már megtartotta valamelyik korábbi novemberi napon (vagy napokon).A vásárlók sem vártak a kapcsolódó akciókra, korábban elkezdték a beszerzéseket.
Az e-kereskedelem csúcsszezonja a korábbi évekhez képest korábban, már november elején elkezdődött, az egész hónapra vetítve 75-80 milliárd forintos online forgalom várható – derül ki a GKI Digital és az Árukereső.hu közös kutatássorozatának idei negyedik jelentéséből.
A hazai online kiskereskedelem 2019 harmadik negyedévében 113 milliárd forint forgalmat ért el, ami 16%-os növekedés 2018 hasonló időszakához képest. Az év első kilenc hónapjában már több mint 320 milliárd forint bevételt realizált az online szektor, ami – tekintettel az utolsó negyedév hagyományosan erős szerepére – idén is közel 17%-os bővülést vetít előre.
A webáruházak 71%-a jellemzően 20% vagy az alatti kedvezménnyel készül(t), szűk azoknak a termékeknek a köre, ahol ennél magasabb árkedvezménnyel lehet számolni. Az e-kereskedők szerint az átlagos Fekete Péntek-kedvezmény pedig idén 17,5% körül alakul.
A GKI Digital előrejelzése szerint 2019-ben is november lesz az e-kereskedelem legerősebb hónapja. Az összesített online forgalom nettó 75-80 milliárd forint körül várható, ami duplája az egy hónapra jutó átlagos online forgalomnak, 17-18%-kal meghaladva a 2018-as november eredményeit.
A szerteágazó ajánlatok ismeretében még nehezebb a döntés
A magyar Fekete Péntek akciókat övező kereskedői gyakorlat alaposan megnehezítette a vásárlók helyzetét: egyre nehezebb mérlegelni, hogy valójában mikor is érdemes vásárolni. A folyamatos akciók révén a vásárlókban egyre kevésbé jelentkezik a „kihagyhatatlanság” érzése, elvesztette a Black Friday azt a különlegességét, hogy egyetlen napra sűrítve kapjuk meg az év legjobb ajánlatait.
A többcsatornás értékesítési modellben működő kereskedőnél pedig az év ezen időszakában az átlagosnál gyakoribb a „click and collect” (személyes bolti) átvétel, mert ezzel némileg gyorsítható az átvétel folyamata. Az online vásárlók 15%-a kifejezetten ezt preferálja.
Az ingyenes szállítás a meghatározó webáruházak palettájáról egyre inkább eltűnik, ezt a lehetőséget jellemzően csak a frissen piacra lépett, még bázist építő webkereskedők kínálják. A szállítás beárazása mellett egyre gyakoribb az utánvét fizetőssé tétele is.
