Stabilan működő informatikai háttérre minden cégnek szüksége van, főleg ha a vállalati rendszerben egyedi és dobozos szoftver, belső és külső IT-csapat egyaránt megtalálható. Hogyan kerülhetők el a kritikus hibák?
Egyre bonyolultabbak és egyre nagyobb számban vannak jelen a cégeknél a szoftverek, vállalatirányítási rendszerek, amelyek a működést és a növekedést egyaránt hivatottak biztosítani. Ha azonban bejön egy kritikkus hiba, azonnal leállhat a vállalat.
Ez és a hazai szoftverhelyzetről szóló felmérés volt a téma a Neuron Software sajtóbeszélgetésén. A magyar tulajdonosi hátterű Neuron Software és az EY tanácsadó cég közös felmérésének a végkicsengése szerint a felsővezetők 70 százaléka számol azzal, hogy a jövőben külső partnert is bevonjon a garantált működés érdekében.
A szakemberhiány kétarcúsága
A beszélgetésen szó esett a szakemberhiányról, ami, mint azt megtudtuk Bodrogközi Lászlótól, a Neuron ügyvezetőjétől, sok esetben már nem mennyiségi, hanem inkább tudásminőségi és hozzáállásbeli hiányosságokat mutat. Utóbbit a viszonylag nagy fluktuáció is igazolja.
A megkérdezett vállalatok 30 százaléka már most is vegyesen foglalkoztat belső és külső IT-szakembereket, az is jól látszik, hogy a kizárólag belső IT-csapattal rendelkező vállalkozások több mint egyharmada esetében a belső csapat kevesebb, mint 5 főből áll.
Utóbbiak megtartásáért a cégvezetők versenyképes kompenzációs csomagot, komoly juttatásokat és mellékszolgáltatásokat nyújtanak. Az elvándorlás a nagyobb méretű IT-csapatoknál jellemző, különösen a kormányzati és közszférában, illetve az energetikai, gép- és autóipari ágazatban.
„Ezekben a szektorokban a legnagyobb a kockázata annak, ha kiesik egy vagy néhány szakember a csapatból, akkor az üzletmenetre kritikus hatást gyakorló hibák és rendszerleállások léphetnek fel” – tette hozzá a szakember.
A hibrid működés nagyobb biztonságot jelent
A felsővezetők 50 százaléka szívesen von be külső IT-partnert, akár a fejlesztési folyamatok támogatására is. A kutatás alapján a megkérdezettek 30 százaléka a hibrid működésben hisz, vagyis saját és külső szakértőket egyaránt alkalmaz.
Ez utóbbival minimalizálhatók a vállalati rendszerek fejlesztésével, üzemeltetésével és mindennapi támogatásával járó kockázatok, és jobban kézben tarthatók a cégeknél használt egyedi szoftverek mögött álló szakértői erőforrások is.
A szakember kiemelte, ha egy vállalati rendszer leáll és ez üzleti károkat okoz, akkor nem fordulhatunk a biztosítóhoz, hogy térítse meg a kárunkat. Ezért inkább a problémák megelőzésére, a vállalati rendszereink “egészségének” megőrzésére kell koncentrálnunk, hasonlóan az egészségbiztosításhoz.
„Ha rendszeresen kisebb összegeket áldozunk arra, hogy szűrővizsgálatokra járjunk, majd a felállított diagnózis szerinti előírásokat betartjuk, akkor elkerülhetők azok az egészségügyi krízishelyzetek, amelyek megoldása rendkívül költséges” – tette hozzá Bodrogközi László.
Az ilyen IT-beli krízishelyzeteket kezeli a Neuron szoftvermenedzsment módszertana és a ráépülő szolgáltatások.
Jövőre ennyit költenének a hazai cégek szoftverfejlesztésre
A kutatás szerint a mikro- és kisvállalkozások jellemzően 10-50 millió forintos szoftverfejlesztési kiadással terveznek a következő egy évre. A közép- és nagyvállalkozásoknak azonban már közel az egynegyede, akár 250 millió forintot is meghaladó szoftverfejlesztési kiadásokkal számol.
A legnagyobb léptékű fejlesztésekre a pénzügyi szolgáltatók készülnek. Őket követi az IT-szektor, itt a válaszadók több mint egynegyede ugyancsak 250 millió forintot meghaladó ilyen jellegű kiadással tervez.
A gép-és autóiparra, illetve a kis-és nagykereskedelemre viszont inkább a kismértékű (1-10 millió forint közötti) szoftverfejlesztési kiadás lesz jellemző.
