A technológia az elmúlt évtizedekben a meteorológiát is forradalmasította. A nyolcvanas-kilencvenes években, az akkori a szuperszámítógépeken futó, tisztán fizikai egyenleteken – mint a mozgásegyenlet vagy az energiamegmaradás – alapuló dinamikus modellek uralkodtak. A 2020-as évekre azonban egy teljesen új, adatalapú paradigma jelent meg az előrejelzésekben: a mesterséges intelligencia.

„Itt már matematikai, statisztikai alapon dolgozik a modell” – magyarázza Molnár László meteorológiában az AI működését, a „MI és más” legutóbbi adásában. A modellek betanítása során 1940-ig visszamenőlegesen összes globális időjárási adatot betáplálják a rendszerbe. Az Európai Középtávú Időjárás-előrejelző Központ (ECMWF) és a Google csúcsmodelljei a hasonlóságelmélet alapján dolgoznak: a szoftver villámgyorsan megkeresi, hogy az aktuális állapot mely múltbeli helyzetekre hasonlít a leginkább, és azok kimeneteléből vonja le a következtetéseket.

Míg korábban volt, hogy egy kéthetes előrejelzés „lefuttatása”, kiszámítása 3-4 hetet vett volna igénybe, ma az MI-alapú megoldások lenyűgöző sebességgel és a kiemelkedő pontossággal dolgoznak. A modellek betanítása hosszú időt vesz igénybe, a már felépített hálózat töredékidő alatt generálja a valaha volt legjobb minőségű előrejelzéseket, fogalmazott a szakember.

Amikor az AI nem talál a múltban alternatívát

A gépi tanulás legnagyobb fegyvere – a múltbeli, óriási adathalmaz – azonban az új, szélsőséges klímakorszakban komoly sebezhetőség is. A mesterséges intelligencia ugyanis nehezen tud mit kezdeni a precedens nélküli, anomáliás eseményekkel.

A Csendes-óceán trópusi régiójában mért tengerfelszíni hőmérsékleti eltérés (anomália) esetében a 2 Celsius-fok feletti eltéréseket már úgynevezett „szuper El Niño” jelenségnek nevezik. A műszeres mérések történetében az eddigi legnagyobb regisztrált eltérés 2,8 Celsius-fok volt, 2016-ban. A jelenlegi helyzet azonban extrém méreteket ölthet: az ECMWF előrejelzési tartománya alapján a közeljövőben várható hőmérsékleti eltérés 3-4,2 fok között alakulhat, ami azt jelenti, hogy az eddigi rekord várhatóan meg fog dőlni.

„Ha, tegyük fel, egy 3,5 fokos anomáliájú El Niño válik valóra, erre nem fog a múltban példát találni” – mutat rá a meteorológus az AI vakfoltjaira. Amikor az algoritmus nem talál korábbi mintát, könnyen megzavarodik, és az előrejelzésben olyan időjárási folyamatokat is tovább görgethet, amelyek a valóságban végül csak részben következnek be. Éppen ezért a szakember kiemeli: jelenleg nincsenek olyan publikus, tisztán AI-alapú modellek, amelyek két hétnél hosszabb távra képesek lennének megbízható „jóslatot” adni.

Mediterrán álom helyett kazahsztáni valóság

A technológia tehát fut az egyre kijózanítóbb valóság után A megdöbbentő, 42 fokos országos melegrekord abszurd módon már június végén megszületett, holott a nyár legmelegebb része klasszikusan július közepe és augusztus közepe között van, vagyis ahogy Molnár László mondta, „Van még potenciál ebben a 42 fokban sajnos. Nem a hatost dobtuk.”

Bár a laikusok a felmelegedés nyomán kellemes, mediterrán éghajlatot vizionálnak Magyarországra, a szakember szerint ez messze nem így van, vagy lesz. „Akik a mediterrán klímával édesgetnek minket, szólnék nekik, hogy nincs tengerpartunk”.

Ehelyett sokkal inkább egy közép-ázsiai, kazahsztáni típusú klíma vár ránk, amelyre a brutális kontrasztok jellemzők: forró nyarak, szélsőségesen hideg telek, valamint pillanatok alatt elillanó, rendkívül rövid tavaszok és őszök. „Elkeserítek mindenkit, aki a fügére áhítozik, meg a pálmafákkal szeretne együtt élni. Ez nem Magyarországon lesz” – teszi hozzá.

Ráadásul a felmelegedést paradox módon egy környezetvédelmi siker is súlyosbítja: a nehézipar leépítésével eltűnt a kén a levegőből. Ezt a folyamatot a meteorológiában „fauszti alkunak” is nevezik. Bár a levegő tisztább és egészségesebb, a kén hiányában kevesebb a napsugárzást visszaverő, hűtő hatású felhő képződik, ami drasztikusan felgyorsította a régió felmelegedését.

Kiszáradó tavak és a kötelező adaptáció

Mindezek a szélsőségek a Kárpát-medence drámai kiszáradásához vezetnek. A Velencei-tó vízállása már csak néhány centiméterre van a 2022-es abszolút negatív rekordtól, és a Balaton is folyamatosan küzd a vízhiánnyal. Bár az erősödő El Niño ősszel és télen több csapadékot hozhat, ami átmenetileg meghosszabbíthatja a tavak „végelgyengülését”, a szakértő egyértelművé teszi, hogy a probléma természetes úton magától nem fog megoldódni.

Ahogy hangsúlyozta is, mivel az aszály válik a „szabványos” időjárási helyzetté, a túléléshez azonnali társadalmi szintű szemléletváltásra van szükség: a korábbi vízelvezetés helyett a radikális és tudatos vízvisszatartás a kulcs.

Molnár László pozitív példaként Kazahsztánt említi, ahol hatalmas gátakkal kezdték megmenteni az Aral-tó rájuk eső részét, felhagyva a gyapotültetvények fenntarthatatlan öntözésével. Ha mi nem lépünk időben és proaktívan, nálunk is eljöhet a drasztikus hatósági tiltások kora – ahogy Las Vegasban a kritikus vízhiány miatt egyszerűen betiltották az angolgyepet.

„A jólét oltárán mit áldoznánk föl azért, hogy élhetőbb környezetet kapjunk?” – teszi fel a legfontosabb kérdést az interjú végén a meteorológus. A mesterséges intelligencia fantasztikus diagnosztikai eszköz, amellyel másodpercek alatt elemezhetjük a peremfeltételeket, de a klímaválságot az algoritmusok nem fogják megállítani.

Országos szintű összefogásra, a túlfogyasztás radikális csökkentésére és azonnali, területi vízmegtartó beruházásokra van szükség, mielőtt menthetetlenül kiszárad körülöttünk a Kárpát-medence – fogalmazott Molnár László meteorológus a „MI és más – közérthetően a mesterséges intelligenciáról” című podcast legfrissebb adásában.

A cikk szerzője a minden szerdán új adással jelentkező „MI és más – közérthetően a mesterséges intelligenciáról” podcast szerkesztő műsorvezetője, akinek a cikk megírásában a felvétel alapján a NotebookLM segített.

Az összes eddigi adás elérhető a Youtube-on és a Spotify-on, minden más a műsor Linkedin és Facebook oldalán.

The post A 42 fok még nem a plafon: amikor a klímaváltozás már az AI-t is összezavarja appeared first on digitrendi.hu.

Az idei világbajnokság az első, amelyet már vastagon beleng a mesterséges intelligencia. Aki leül a tévé elé, olyan újításokkal találkozhat, mint a bíróra szerelt kamera, amely a játékvezető szemszögéből mutatja a történéseket, az MI segítségével mérsékelve a bíró mozgásából rázkódásokat. Ennél is forradalmibb a televíziós közvetítésekben felbukkanó „Match Momentum” vizualizáció, ami a mérkőzés lendületét ábrázolja egy hullámdiagramon, amit azt szemlélteti, hogy az adott periódusban melyik csapat uralja a játékot, azaz melyik gárda tudja a labdát a kapuhoz közelebb, veszélyesebb területekre juttatni.

Az AI már képes a labda elrúgása után tizedmásodpercekkel megmutatni a lövés sebességét és a labda forgását, vagy éppen egy új, „semleges” kategóriát létrehozni a labdabirtoklásban (amikor a játékszer épp egyik csapatnál sincs).

Ahogy a Digitrendi korábbi „Nem a mobil győzi le a tévét – új korszak kezdődik a sportközvetítésekben” cikkében is szerepelt, a fiatalabb generációk egyre gyakrabban egyéb, kisebb képernyőkön nézik a mérkőzéseket, közben párhuzamosan statisztikákat böngésznek.

Egyre többször jelennek meg – nem csak a VB-n – a közvetítésekben és a tudósításokban olyan mutatók, mint az xG és az xT. Az xG a várható gólok számát jelzi, vagyis azt, hogy a történelmi adatok alapján egy adott pozícióból leadott lövés mekkora valószínűséggel köt ki a hálóban, magyarázta Borbély Imre a MI és más adásában.

A talán még az xG-nél is fontosabb xT mutató azt számszerűsíti, hogy egy-egy akció (passz, csel, vagy labdavezetés) hány százalékkal növeli meg a csapat gólszerzési esélyét a következő nyolc lépésen belül. Mi szurkolók a fejünket fogjuk, vagy egy lemondóan legyintünk, amikor egy helyzet kimarad, amikor a csatár centikkel maradt le egy beadásról, az adatelemzők a monitorokra, a számokra, az adatokra néznek.

Az adatelemzés alapja ugyanis az események és a fizikai paraméterek (például futásmennyiség) másodpercenkénti rögzítése, ami mérkőzésenként több százezer soros gigantikus táblázatokat eredményez. Ezekből épülnek fel az adatmodellek, és ezekből olvasható ki sok más mellett például az, hogy Messi immár 39 évesen is egészen elképesztő formát mutat: ő azon kevesek egyike, aki konzisztensen, brutálisan felül tudja teljesíteni a statisztika által elvárt gólszámot.

Milliókat érő kattintások a kluboknál Az adatelemzés ma már a fociban sem csupán érdekesség, hanem része a kőkemény üzletnek. Egy futballklub kiadásainak 50-80 százalékát a játékosok fizetése teszi ki, így minden igazolás komoly kockázat, egy rossz húzás anyagi csődöt jelenthet.

• Tömeges adatelemzés pillanatok alatt: Régebben, ha egy klub 100 játékost akart feltérképezni, ahhoz 100 megfigyelőt (scoutot) kellett kiküldenie a világ különböző pontjaira, ami komoly idő- és emberierőforrás-igénnyel járt. Ma az elemző platformok (mint amilyen a Cube is) akár több mint 100 bajnokság adatbázisával rendelkeznek. Ha egy csapatnak egy pontosan meghatározott profilú játékosra van szüksége (pl. mennyit cselezzen. mennyire passzoljon progresszíven, milyen legyen a védekezési mutatója), a szoftverek egy-két perc alatt elvégzik azt a keresést, ami korábban hetekbe telt volna.

• AI alapú hasonlósági kereső: Az egyik legfejlettebb AI funkció a játékosok karakterisztikájának elemzése. A szoftver megnézi egy futballista, mondjuk például Szoboszlai Dominik egyedi képességeit – mint a labdavezetés, passzok, cselek vagy védekezési intenzitás –, majd néhány másodperc alatt kilistázza a világon a hozzá leginkább hasonló profilú játékosokat. Ez a funkció felbecsülhetetlen értékű, amikor egy klub tudja, hogy értékesíteni fogja az egyik sztárját, és előre fel akar készülni a pótlására.

• AI chatbot asszisztensek: A jövő (és már a jelen) egy másik nagy újítása, hogy olyan mesterséges intelligencián alapuló chatbotokat fejlesztenek, amelyeknek az ügyfelek szövegesen, vagy akár hangalapon is feltehetnek kérdéseket. A gép a kérdés alapján azonnal kész játékosriportokat, vizualizációkat és szűkített listákat (shortlisteket) prezentál.

Spanyolország elemzése a 2026-os vb-n

Akkor az AI a fociban is elveszi az ember munkáját?

Nem, vagy nem teljesen veszi el természetesen az AI a hagyományos megfigyelők munkáját, csupán koncentráltabbá teszi azt. Amikor az algoritmusok az adatok alapján leszűkítik a szóba jöhető játékosok piacát egy 5-20 fős rövid listára, akkor a klub már csak ezekre a „majdnem kiválasztott” játékosokra állítja rá a saját videóelemzőit és megfigyelőit, hogy a végső, emberi döntés is megszülethessen.

Világbajnoki esélyek a számok tükrében

A csoportkör második fordulójának végén rögzített beszélgetésben természetesen még nem lehetett – ahogy most sem lehet – előre látni a VB kimenetelét. A számok azonban már néhány meccs után is beszédesek, mondja Borbély Imre. Ha csak az egyik (?) legnagyobb sztárt, Messit nézzük, akkor láthatjuk, hogy sokan kritizálták amiért feltűnően keveset fut, és alig védekezik. Az adatok azonban azt mutatják, hogy az argentin válogatott tudatosan elrejti a hiányosságait, hogy amikor megkapja a labdát a kapu előtt, kő kövön ne maradjon.

A torna első két selejtező körének meccsei alapján a szakértő szerint Anglia, Spanyolország, Franciaország és Argentína a legesélyesebb a végső győzelemre, míg a brazilok hiányposztjaik, a németek pedig a mutatott játékuk alapján okozhatnak csalódást. A taktikai harcok új színtere a hőség miatti ivószünet lett: az adatok alapján egy-egy ilyen pár perces megszakítás alatt az alárendelt csapatok edzői sokszor úgy tudnak belenyúlni a meccsbe, hogy a szünet után drasztikusan megváltozik a mérkőzés lendülete.

A VB döntőig (július 19-én este lesz) sok idő, elemezni és nézni való lesz még, de az aligha vitás, hogy a technológia, az AI egyre jelentősebb mértékben hódítja meg a foci, a sport világát is.

A cikk szerzője a minden szerdán új adással jelentkező „MI és más – közérthetően a mesterséges intelligenciáról” podcast szerkesztő műsorvezetője, akinek a cikk megírásában a felvétel alapján a NotebookLM segített.

Az összes eddigi adás elérhető a Youtube-on és a Spotify-on, minden más a műsor Linkedin és Facebook oldalán.

The post A futball új játékmestere: az AI és az adatelemzés appeared first on digitrendi.hu.

Völgyesi Gabriella évtizedek óta a Unique együttes énekesnője, a közelmúltban pedig jogi diplomája mellett a mesterséges intelligencia és technológiai jog területén szerzett szakjogászi képesítést. A „Mi és más – közérthetően a mesterséges intelligenciáról” adásában a kihívásokról, a szerzők helyzetéről, a képernyőfüggőség és a deepfake videók veszélyeiről is beszélgettünk, miközben az is kiderült: a Unique alkotói folyamataiba is beférkőzött az algoritmus.

Ellopták a szerzők műveit?

A beszélgetőtárs felhívta a figyelmet arra a jogi és etikai visszásságra, amely az AI modellek be-, vagy feltanítását kísérte. Ahogy fogalmazott, a technológiai óriáscégek a modelljeiket engedély nélkül, a digitálisan elérhető szerzői művek felhasználásával tréningezték: „gyakorlatilag el lett lopva a digitálisan elérhető összes szerzői mű, ami elérhető volt, miközben erre az alkotók nem adtak engedélyt, és semmilyen anyagi kompenzációt nem kaptak”.

Ennek a következményei pedig már most is érezhetők a piacon, hiszen a gép által generált tartalmak elkezdték kiszorítani a valódi szerzők alkotásait a funkcionális zene területén. Az éttermekben, liftekben, hotelekben és a reklámokban egyre gyakrabban az AI által másodpercek alatt, ingyenesen generált zenék szólnak.

Egy idei iparági tanulmány szerint a zenei alkotók bevételeinek 24%-át fogja felemészteni vagy kiváltani a generatív AI és ez a következő években mintegy 22 milliárd euró kiesést jelent az iparági szereplőknek. Mindeközben a zenei streaming platformokon megjelenő új dalok 44%-a (mintegy napi 75 ezer szám) már mesterséges intelligencia által generált tartalom.

Ahogy Völgyesi Gabriella a MI és másban élesen megfogalmazta „… nem akarok vulgáris lenni, de hát ez minimum szemétség és minimum társadalmi igazságtalanság”. Úgy véli, ha ez a tendencia folytatódik, a zeneszerzők a dinoszauruszok sorsára juthatnak, és a folyamat végül oda vezet, hogy új emberi input hiányában idővel az AI által generált tartalmak minősége is drasztikusan romlani fog.

Mégis AI írja a következő Unique-slágert?

Mindennek ellenére, a szakember elmondta, a magánemberként és zenészként ők maguk sem tudják, és nem is akarják teljesen kikerülni a technológiát. Sőt, elárulta, hogy a Unique zeneszerzője, Kovacsics Ádám is használja a Suno AI nevű alkalmazást. Bár sok zenésznek fenntartásai vannak ezzel kapcsolatban, náluk éppen ez a technológia segített átlendülni egy alkotói holtponton: egy olyan dalon dolgoztak vele, amely már öt-nyolc éve a fiókban hevert. A gép által generált ötletek kibillentették Ádámot a megakadásból, így a következő Unique-dal elkészítésében már az AI is segédkezett.

Ez a helyzet persze felveti a kérdést: vajon ki lesz a dal szerzője? Az énekesnő szerint az emberi kontroll a kulcs; az AI jogilag önmaga nem lehet szerző, de ha egy ember mindent kiszervez a gépnek, könnyen elveszítheti a kapcsolatot a saját szerzeményével.

Az AI szórakoztató funkcióját ráadásul már be is építették a munkájukba: a zenei élményprogramjaikon a közönséggel – családokkal, gyerekekkel – közösen generálnak dalokat a gép segítségével. A résztvevők bedobják a történeteiket, az AI pedig dalt ír belőle, ami Völgyesi szerint mindig az ilyen események fénypontja.

„Sárkány vagyok ezen a téren” – a képernyőfüggőség és a deepfake veszélyei

A szakember nemcsak a zeneipar, hanem a családok egészére nézve is látja a technológia sötét oldalát. A mesterséges intelligenciával turbózott, végtelen dopamint kínáló képernyők rendkívül addiktívak a fiatalok számára. „én sárkány vagyok ezen a téren…” – mondta az énekesnő a családi szabályaikról beszélve. Igyekszik szigorú kereteket szabni otthon, például a vacsoraasztalnál egyáltalán nincs helyük a mobiltelefonoknak, hogy megóvja a gyerekeket a sekélyesedő figyelemtől és a lehetséges agressziótól.

Legalább ennyire aggasztónak tartja a roppant veszélyes „deepfake” technológia terjedését. Bár a deepfake hazánkban egyelőre nem önálló büntetőjogi tényállás (csak ha például becsületsértést is megvalósít), brutálisan rombolja a társadalmi bizalmat. Úgy véli, az internetes tartalmakkal szemben a jövőben egyre nagyobb lesz a „bizalmi deficit”, az embereket könnyebb lesz becsapni, ezért elengedhetetlen a folyamatos edukáció.

Az élő zene varázsát továbbra sem veheti el a gép

Minden technológiai újítás ellenére van valami, amit a gép sosem fog tudni pótolni: a személyes jelenlétet. Völgyesi Gabi hisz abban, hogy a mesterséges intelligencia korában az élő előadóművészet fel fog értékelődni, egyszerűen azért, mert „az ember az emberhez akar kapcsolódni”. A koncerteken a közönség a hús-vér előadókkal szeretne energiát cserélni, ezt az élményt pedig semmilyen algoritmus nem tudja reprodukálni. Ennek az emberi kapcsolódásnak a jegyében a Unique is gőzerővel készül a következő nagy dobására: szeptember 25-én Budapesten adnak nagyszabású koncertet. Az AI szakjogász-énekesnő a beszélgetés végén viccesen, de határozottan megnyugtatott mindenkit: „ott biztosan nem az én digitális avatárom lesz jelen, hanem én személy szerint.”

A cikk szerzője a minden szerdán új adással jelentkező „MI és más – közérthetően a mesterséges intelligenciáról” podcast szerkesztő műsorvezetője, akinek a cikk megírásában a felvétel alapján a NotebookLM segített.

Az összes eddigi adás elérhető a Youtube-on és a Spotify-on, minden más a műsor Linkedin és Facebook oldalán.

The post Kié lesz a következő sláger? A zeneipar és az AI konfliktusa appeared first on digitrendi.hu.

Amikor Peták István 1995-ben frissdiplomás orvosként a gyermekklinikán elkezdte pályafutását, a daganatos betegségek diagnosztizálása gyakran egyet jelentett a tehetetlenséggel. Az akkori kutatókat az a feszítő kérdés hajtotta: miért van az, hogy az betegek egy része reagál a kemoterápiára, míg mások, látszólag ugyanolyan kórképpel, nem?

Ma, közel harminc évvel később, Peták István és csapatának a Genomate elnevezésű technológiája a világ legígéretesebb innovációi közé került, bizonyítva, hogy a szaktudás, a precíziós onkológia, valamint a mesterséges intelligencia (AI) a hagyományos eljárások és döntéshozatali módokhoz képest jelentősen tudja növelni a túlélési esélyeket, képes lehet győzelemre vinni az emberiséget a rák elleni küzdelemben.

A kódfejtés kora: A precíziós onkológia születése

Peták István hivatástudata mélyen, a biológia törvényeinek tiszteletében lakozik, fiatalon természetvédelmi őrként a Balatonnál még a madarak életét mentette, de már akkor lenyűgözte az élet titka és a genetikai kód egyetemlegessége. Ahogyan a világhírű kutató orvos a „Mi és más” adásában elmondta, az onkológiát azért választotta, mert úgy érezte, itt adhatja a legtöbb hozzáadott értéket az orvostudománynak.

A 90-es években még csak „pár tucat” gént vizsgáltak, ma már több száz gén hiba-kombinációit képesek elemezni. A precíziós onkológia lényege, hogy a daganat ellen a daganatos sejtet elindító konkrét génhiba (mutáció) alapján választunk célzott gyógyszert, amely képes kikapcsolni a sejtburjánzást.

Genomate: Az „érvelő gép”, amely már most túlszárnyalja az embert

Peták István és csapatának, a Genomate Health fejlesztése nem egy hagyományos értelemben vett szoftver. Míg a közvélekedés a mesterséges intelligenciát gyakran a nagy nyelvi modellekkel (mint a ChatGPT) azonosítja, Petákék egy szabályalapú, determinisztikus „érvelő gépet” hoztak létre.

Ez a rendszer egy hatalmas tudáshálót használ, összekötve a génhibákat a lehetséges gyógyszercélpontokkal és terápiákkal. A Genomate megoldásával lehetővé válik a precíziós és személyre szabott orvoslás, a technológia lehetővé teszi, hogy a daganatos betegségeket ne csak a tünetek vagy az érintett szerv alapján kezeljék.

Míg a korábbi orvosi AI-megoldások főként mintázatfelismerésre (például röntgenképek elemzésére) voltak alkalmasak, a Genomate által alkalmazott „érvelő” mesterséges intelligencia ok-okozati összefüggéseket vizsgál, és betegenként átlagosan ezer tudományos közlemény információit feldolgozva rangsorolja a terápiás lehetőségeket.

Míg egy onkológiai bizottság hosszú ideig tanácskozik egy-egy komplex eseten, a Genomate pillanatok alatt lemodellezi az optimális döntést. Az eredmények önmagukért beszélnek: a legfrissebb adatok szerint a betegek 75%-ánál talál a gép olyan célzott gyógyszert, amelyre magas szintű tudományos bizonyíték van.

Amire felfigyelt a Szilícium-völgy is

A Peták István által alapított Genomate Health sikereire a világ is felfigyelt. Áprilisban a Szilícium-völgyben az ENSZ egészségügyi konferenciáján a Genomate-t a világ hét legígéretesebb innovációja közé választották.

Emellett az Amerikai Rákkutatók Társasága (AACR) és az ASCO konferencián is bemutatták eredményeiket, ahol bizonyították: azok a betegek, akiknél a gép által javasolt terápiát alkalmazták, statisztikailag szignifikánsan tovább éltek.

Az amerikai elismerések mellett a Genomate Health elnyerte az elnyerte az európai Jövő Unikornisa innovációs díjat, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke pedig a mesterséges intelligencia emberiséget szolgáló, pozitív alkalmazásának nevezte a fejlesztést.

Az egészségügy demokratizálása: egyenlő esélyek bármely kórházban

A projekt egyik legnemesebb célkitűzése az egészségügy demokratizálása. Peták István a „MI és más – közérthetően a mesterséges intelligenciáról” adásában hangsúlyozza: technológiai szempontból semmi nem indokolja, hogy egy vidéki kiskórház betege ne férjen hozzá ugyanahhoz a tudáshoz, mint amiben az részesül, aki a világ legjobb rákkutató központjaiban, például Bostonban kezelteti magát.

Az AI skálázhatósága révén a legmodernebb terápiás döntéstámogatás bárhová eljuttatható, csökkentve ezzel a regionális különbségeket, amelyek jelenleg még az Egyesült Államokban is 9%-os különbséget jelentenek a túlélési esélyekben a vidéki, kisebb kórházakban kezelt betegek kárára.

A jövő: ENSZ Egyetem Kőszegen és a tudás átadása

A jövő egyik legizgalmasabb fejezete a kutatóorvos szerint az ENSZ Egyetem (UNU) új kutatóintézetének létrehozása Kőszegen. Ez lesz a szervezet 14. intézete a világon, és az első a volt szocialista blokkban. Az intézet fókuszában a transzformatív technológiák és a mesterséges intelligencia társadalmi hatásai állnak majd, különös tekintettel az egészségügyi egyenlőtlenségek felszámolására.

Peták István a műsorban elmondta még, hogy 55 évesen már nemcsak kutatóként, hanem tudományos tanácsadóként és professzorként is a tudás átadására koncentrál. Víziója egy olyan „új társadalmi szerződés” a tudomány és az emberiség között, ahol a technológia nem elválasztja, hanem segíti az embert abban, hogy megőrizze méltóságát és életét.

Bár Magyarországon még mindig 15 percenként veszítünk el valakit daganatos betegségben, Peták István optimista: „kimondhatjuk, hogy nyerésre állunk”. Az Egyesült Államokban a rákbetegek 70%-a már meggyógyul vagy nem a rákban hal meg, és ez a forradalom a digitális eszközök segítségével hamarosan globálissá válhat.

Peták István és csapata munkája pedig nem csupán egy eszköz-, vagy egy szoftverfejlesztés, hanem a reménysugár minden beteg számára, hogy a tudomány legjava ott áll mellettük a gyógyulás útján.

A cikk szerzője a minden szerdán új adással jelentkező „MI és más – közérthetően a mesterséges intelligenciáról” podcast szerkesztő műsorvezetője, akinek a cikk megírásában a felvétel alapján a NotebookLM segített.

Az összes eddigi adás elérhető a Youtube-on és a Spotify-on, minden más a műsor Linkedin és Facebook oldalán.

The post Nyerésre állunk a rák ellen – magyar innováció ad reményt betegek millióinak appeared first on digitrendi.hu.

Miközben az EU évekig csiszolgatja a szabályozási keretrendszereit és stratégiákat gyárt a digitális felzárkózásról, az Arab-öböl országaiban a jövő már nem vízió, hanem a mindennapok valósága. Dubajban nincsenek hagyományos rendőrkapitányságok, a papíralapú ügyintézést már évekkel ezelőtt kivezették, és amíg mi az 5G hálózatok kiépítésével küzdünk, ott már a 6G-alapú infrastruktúra körvonalazódik – mondja Bóna Ákos digitalizációs szakértő a MI és más legutóbbi adásában.

Rámutatott: a különbség nemcsak a pénzben, hanem a végrehajtás fegyelmében és a döntéshozatali sebességben rejlik.

A dubaji rendőrség reformja és a smart police station

A dubaji és abu-dhabi kormányok kiemelt digitális tanácsadójaként dolgozó Bóna Ákos szerint, a digitalizáció területén megfigyelhető különbség Európa és a fejlett arab világ között sokkal inkább a szemléletmódban és nem az olajvagyonban mutatkozik meg.

Míg az Európai Unió, egyébként helyesen a kockázatok kezelésére és a szabályozásra (például az AI Act-re) fókuszál, addig az Öböl-menti országokat a „Vision 2030”-hoz hasonló, kőbe vésett céldátumok és a technológiai infrastruktúra mindenáron való fejlesztése hajtja.

Míg Európa lassan hoz döntéseket és a tagállamok jelentős része aztán a meghatározott határidőket sem tartja be – legyen szó kiberbiztonsági szabályozásról vagy szélessávú internetfejlesztésről – addig Dubajban nemrég 24 hónapos határidőt kaptak a privát cégek, hogy az experimentális mesterséges intelligencia(AI) használattól eljussanak az AI teljes körű, gazdasági szintű alkalmazásáig.

Mindeközben az ottani vezetők figyelik az európai fejleményeket is, a vezetők folyamatosan jelen vannak az európai eseményeken, workshopokon, hogy az itteni jó gyakorlatokat, oktatási és szabályozási irányokat kövessék.

A digitális átállás gyakorlati példái közül kiemelkedik a dubaji rendőrség reformja, ennek keretében 2022-re a hagyományos rendőrkapitányságok gyakorlatilag megszűntek, helyüket „Smart Police Station”-ök vették át.

Ezekben az – esetenként hajóval is megközelíthető, vagy éppen drive thru jelleggel működő – épületekben nincsenek tisztviselők; az ügyfelek digitális azonosítás után egy automatizált rendszerben intézik az ügyeiket, vagy fizetik éppen a bírságot. Az államigazgatás más területein is hasonló a helyzet: 2021. decembere óta a dubaji kormányzat teljes mértékben papírmentesen működik.

Visszalépés nincs – a folyamatokat kényszerítő erejű határidőkkel és zéró toleranciával viszik végig. Ugyanakkor az átállás fontos része az átképzés, az oktatás is. Így például az AI gazdasági bevezetésére adott 24 hónapos határidőnek szerves része az, hogy a cégeknek kötelezően képezniük kell a munkavállalókat a technológia használatára.

Megszűnt a személyes papíralapú ügyintézés, ehhez minden eszköz adott

Bóna Ákos elmondta, hogy az Arab-öböl országaiban az idősebb generációk digitális átállásra való felkészítése egy tudatosan felépített folyamat volt, amely az ingyenes eszközbiztosításra, a csoportos oktatásra és a rendszerszintű kényszerre épült. A korábbi „buta” telefonokat okos eszközökkel váltották fel, az érintettek képzéseken vehettek részt, az államok aktívan segítették azokat, akiknek nehézséget okozott a váltás.

A folyamat döntő eleme azonban a képzések mellett az volt, hogy megszűnt a választási lehetőség. A felkészítés döntő eleme volt, hogy a kormányzat határozottan kijelentette: bizonyos ügyeket – például a földhivatali ügyintézést – innen kezdve csak online lehet intézni. Mivel a személyes, papíralapú ügyintézés lehetősége megszűnt, így mindenki rá lett kényszerítve a digitális csatornák használatára, amit a korábban kapott képzések és eszközök tettek lehetővé.

A papírmentes működésre való átállás az ügyfelek mellett az ott dolgozó idősebb tisztviselőket is érintette; őket más kormányzati feladatokra képezték át, hogy a digitális közigazgatásban is hasznosítani tudják tudásukat. Ahogy Bóna Ákos megjegyezte a „kényszerítő erő” – azaz, hogy nincs más út az ügyintézésre – kulcsfontosságú volt a sikerhez, hasonlóan a magyarországi elektronikus adóbevallás 2007-es bevezetéséhez.

A reformokat nemcsak az olajvagyonnal lehet magyarázni

Bár az Öböl-menti országok fejlődését gyakran az olajvagyonnal magyarázzák, Bóna Ákos szerint Európában is lett volna, lehetett volna forrás hasonló szintű fejlesztésekre.

Ahogy fogalmazott az elmúlt 16 évben Magyarországnak is megvoltak a forrásai, de a különbség a Dubajban tapasztalt végrehajtási fegyelemben van: ott nincs határidőmódosítás, nincs mellébeszélés és nem triplázódnak meg a költségek a projektek végére. Fájó példaként említette a vasúti GSM-R2 adat- és hangkommunikációs, vonatbefolyásoló fejlesztés félbemaradását, ami miatt nemzetközi forgalomtól és bevételtől esik el az ország.

Bóna Ákos hangsúlyozta, hogy az Európai Unió számára a szabályozás mellett a legfontosabb tennivaló az oktatás és a képzés lesz, hogy az emberek megértsék, mi is az a mesterséges intelligencia, és hogyan kell azt etikusan és hatékonyan használni. Mindemellett a „MI és más – közérthetően a mesterséges intelligenciáról” adásában szó esett az oktatásról, a közlekedési hálózatok fejlesztéséről, vagy éppen arról is, hogy hogyan lehet idővel Budapest smart city.

A cikk szerzője a minden szerdán új adással jelentkező „MI és más – közérthetően a mesterséges intelligenciáról” podcast szerkesztő műsorvezetője, akinek a cikk megírásában a felvétel alapján a NotebookLM segített.

Az összes eddigi adás elérhető a Youtube-on és a Spotify-on, minden más a műsor Linkedin és Facebook oldalon.

The post Amíg mi papírozunk, ők már a 6G-nél tartanak appeared first on digitrendi.hu.

Szakdolgozat 13 perc alatt

„Az egyetemen a cél az, hogy a hallgatók megszerezzék mindazt a szakmai tudást, ami az önálló munkavégzéshez és az algoritmusok ellenőrzéséhez szükséges, a mesterséges intelligenciát eszköztárként, egyfajta svájci bicskaként használják, de legyen a birtokukban az a kritikai érzék, amellyel képesek felülbírálni a mesterséges intelligenciát” – fogalmazott a MI és más műsorában Lantos Zoltán.

Az uniós EHDS (European Health Data Space, az Európai Egészségügyi Adattér) projekt fejlesztését is vezető szakember elmondta, hogy a Semmelweis egyetemen (ahogy más egyetemeken is) a mesterséges intelligencia(AI) megjelenése az oktatási módszertan gyökeres újragondolását követeli meg.

A tananyagokat a digitális egészség területén félévente felül kell vizsgálni, az oktatók folyamatosan együttműködnek a hallgatókkal, visszajelzéseket kérnek, és közösen alakítják ki a leghatékonyabb tananyagokat.

A cél egy olyan új típusú oktatási környezet, ahol a technológia nem helyettesíti a gondolkodást, hanem támogatja a szakmai fejlődést – ez pedig csak az oktatók és diákok közös gondolkodásával, az úgy nevezett kokreációval, közös alkotással valósítható meg.

A Semmelweis Egyetem Egészségtámogatási Módszertani tanszékének a vezetője szerint ma, ha valaki ért az AI-hez, akkor „13 perc alatt legyárt egy szakdolgozatot” így összhangban a nemzetközi trendekkel az írásbeli beadandók és prezentációk szerepe megszűnőben van, hiszen a hallgatók nagy része már most is AI-jal generálja ezeket.

Európai Egészségügyi Adattér

Az EHDS az Európai Unió átfogó rendelete, amely egységes keretrendszert teremt az egészségügyi adatok biztonságos cseréjére és felhasználására. Lehetővé teszi, hogy a polgárok egészségügyi dokumentumaikhoz bárhol hozzáférjenek az EU-ban, miközben a kutatók szigorú adatvédelmi szabályok mellett használhatják az adatokat

Lantos Zoltán az egyetemi feladatai mellett Írország egészségügyi minisztériumának az égisze alatt vezeti az Európai Egészségadattér létrehozását. Ez az adattér teszi majd lehetővé, hogy az európai digitális tárcán (Magyarországon a DÁP-on) keresztül 2028-tól nemcsak a személyazonosító okmányainkat vagy jogosítványunkat érhetjük el, hanem a teljes egészségügyi dokumentációnkat is. Ahogy a szakember kifejtette, a fejlesztés célja egy olyan rendszer, amelyben az adatainkat mi magunk tudjuk majd kontrollálni.

A rendszer egyik legnagyobb áttörése a szelektív megosztás, amely lehetővé teszi, hogy a felhasználó maga döntse el, pontosan mely adatokat oszt meg egy adott intézménnyel vagy szakemberrel. Emellett a tárca képes lesz arra, hogy egyetlen funkcióval igazolja például az életkort vagy egy oltást, anélkül, hogy a teljes kórtörténetet láthatóvá tenné.

Határok nélküli gyógyítás és automatikus fordítás

A projekt egyik legpraktikusabb előnye a külföldi sürgősségi ellátás során mutatkozik meg, 2029-től ugyanis kötelező lesz a határon átnyúló dokumentumcsere. Ennek során transzkódolással minden adat megjelenik majd a fogadó ország nyelvén, áthidalva az ellátást nehezítő és lassító nyelvi szakadékokat.

Tudományos áttörés: A 450 milliós adattér ereje

A szakértő szerint az igazi forradalom a kutatásban várható, mivel 450 millió európai állampolgár anonimizált adataiból jön létre egy egységes adatbázis. Ez lehetővé teszi a mesterséges intelligencia számára, hogy olyan mintázatokat ismerjen fel, amelyek korábban rejtve maradtak.

Lantos Zoltán szerint a legfontosabb terület az „egészség-betegség átmenet” meghatározása, vagyis annak a ma kevéssé ismert pontnak a felismerése, amikor az egészség megbomlik, és átalakul egy betegségfolyamattá.

Az adattérrel létrejövő új egészségügy a már meglévő betegségek gyógyítása helyett a megelőzésre helyezi a fókuszt.

„A jövőben mi magunk válunk az adatközponttá, és olyan algoritmusok támogatnak majd bennünket, amelyek segítenek a „longevity”, azaz a hosszú, egészségben töltött élet elérésében is” – mondja Lantos Zoltán a MI és más – közérthetően a mesterséges intelligenciáról adásában.

A cikk szerzője a minden szerdán új adással jelentkező „MI és más – közérthetően a mesterséges intelligenciáról” podcast szerkesztő műsorvezetője, akinek a cikk megírásában a NotebookLM segített.

Az adások elérhetők a Youtube-on és a Spotify-on, minden más a műsor Linkedin és Facebook oldalán.

The post Amikor az AI látja a láthatatlant: az egészség-betegség átmenet nyomában appeared first on digitrendi.hu.

„Még 2003-ban járunk, egy poros sufniban két összekötött 486-os gép zúg éjszakákon át. A cél? Megtanítani a gépet amőbázni. Az informatikus testvérnek hála a projekt sikerül, a gép megtanul a kis „ixszekkel” játszani és rommá is veri alanyunkat, épp az ő stratégiájával” — valahogy így kezdődött, meséli Dávid Péter AI szakjogász a MI és más adásában.

Az akkori történet ma már mindenki számára kézzelfogható, az AI nem sci-fi, hanem maga a valóság. A különbség az, hogy ma nem egy amőba győzelem a tét, hanem az üzleti titkaink, a felelősségünk és egy olyan uniós szabályozás, aminek a nevétől (AI Act) sok fejlesztőnek még mindig felszalad a szemöldöke.

Az AI chatbot nem jogalany – a pofon az embernél csattan

Sokan hajlamosak vagyunk úgy beszélni az AI-ről, az AI-ügynökökről, mintha kollégáink lennének, de ahogyan az említett podcastben Dávid Péter kifejtette: a jog ezt nem így látja, a nap végén mindig az ember a felelős.

Nincs „majd a chatbot kifizeti a kártérítést”

A szakember a műsorban emlékeztett az Air Canada hírhedt esetére. A légitársaság chatbotja kitalált egy saját szabályt a jegyvisszatérítésre, majd, amikor az utas perelt, a cég azzal védekezett, hogy „hát, a bot mondta”. A bíróság erre az indoklásra nem volt vevő, kimondták, hogy a cég felelős mindenért, amit az általa bevetett algoritmus mond.

Tanulság: ha egy kész modellt (legyen az egy „polcról levett” megoldás) úgy hekkelsz meg, hogy az magas kockázatú döntéseket kezd hozni, onnantól te számítasz fejlesztőnek, és a teljes jogi felelősség is a te nyakadba szakad.

Shadow AI: a céges titkok csendes halála

Van az a jelenség, amit Shadow AI-nak hívunk, és ami minden IT-biztonsági felelős rémálma. Ilyenkor történik meg a Dávid Péter által „adatkiszivárogtatásnak” nevezett jelenség, vagyis, amikor az üzleti titok, a bizalmas információ házon kívülre kerül, és ki tudja, melyik modell tanításánál köt ki legközelebb.

Ha a cégnek titoktartási nyilatkozata (NDA) van egy ügyféllel, és az ügyfél adatait töltik fel egy külső AI modellbe, az már önmagában szerződésszegésnek minősül, mivel az adatokat egy harmadik fél (az AI szolgáltatója) számára hozzáférhetővé tették.

S ehhez nem „kell” más, mint, hogy egy bizalmas szerződést bedobjunk egy gyors fordításra a DeepL-be, vagy hogy egy kolléga megkérje a ChatGPT, hogy nézzen át egy érzékeny kódrészletet.

Határidő tologatás Brüsszelben

Az AI Act kapcsán sokan attól féltek, hogy az befékezi innovációt Európában. A jogalkotók azonban rájöttek, hogy a jogászok nem ugyanazt a nyelvet beszélik — mondja a Dávid Péter. A jogászok szigorúak voltak, a mérnökök meg jelezték, hogy a technológia ennél sokkal bonyolultabb. Így született meg a Digital Omnibus csomag 2025. végén. Mit jelent ez a gyakorlatban?

• Csúsznak a határidők: mivel látszott, hogy a 2025-2026-os dátumok tarthatatlanok, a legszigorúbb szabályok bevezetését egy-másfél évvel eltolták.

• Mérnöki szempontok érvényesítése: a szakértő szerint a csomag lényege, hogy a szabályozás ne legyen „túl jogászi”. Ez egyfajta „békejobb” a technológiai szektornak, ahol a mérnökök és a jogászok végre megértették egymást, biztosítva, hogy a szabályozás ne fojtsa meg az innovációt.

• KKV-k támogatása: a Digital Omnibus célja a kis- és középvállalkozások megfelelésének könnyítése, hogy a kisebb cégek számára ne jelentsen elviselhetetlen terhet a szabályoknak való megfelelés.

• A „cookie-k” egyszerűsítése: a csomag a felhasználói élményt is javítaná azáltal, hogy egyszerűsítené a weboldalakon állandóan felugró süti-ablakokat, így könnyebbé válna az online tartalomfogyasztás.

• Konzultáció: a módosítások részeként jelenleg is folyik egy egyeztetés (például az 50. paragrafusról), mert a jogalkotók belátták, hogy a szabályozás korábban túl szigorú és túl általános volt.

Összességében a Digital Omnibus csomag azt a célt szolgálja — emeli ki Dávid Péter, hogy a jogi kereteket hozzáigazítsák a technológiai fejlődés valós sebességéhez és a versenyképesség megőrzése mellett egyfajta „jogbiztonság által szült szabadságot” és digitális szuverenitást teremtsen az európai polgárok számára.

A „Fekete Doboz” vége és a FOMO-érzés

A szabályozás egyik legfontosabb pontja a Black Box technológia tilalma. Nem lehet többé olyan algoritmust használni (főleg magas kockázatú területeken, mint a hitelezés vagy a munkaerőfelvétel), aminek nem tudjuk megmagyarázni a működését. Itt jön a képbe az Explainable AI (XAI), ahol a rendszernek meg kell mutatnia, „min gondolkodik” éppen. A szakértő szerint fejlesztőként ezért érdemes a RAG (Retrieval-Augmented Generation) irányába mozdulni: ha csak a saját, ellenőrzött adatbázisodból engedjük dolgozni a gépet, drasztikusan csökken a „hallucináció” és a jogi bukta esélye is.

Természetesen mindenki érzi a FOMO-t (a lemaradástól való félelmet). Naponta jönnek ki az új modellek, amik gyorsabbak, okosabbak, jobbak. Minden új alkalmazás kipróbálása, bevezetése azonban összetett feladat és nem szabad, hogy háttérbe szorítsa a kollégák képzését. Ahogy Dr. Dávid Péter mondja: oktass, oktass és oktass!

Az oktatás eleve kötelező feladat, a kollégák pedig akkor is használni fogják az AI-t, ha nem kapnak rá engedélyt. A menedzsment felelőssége, hogy tisztázza, milyen adatokat szabad feltölteni, és milyen zárt, biztonságos rendszereket (például saját „on-prem” megoldást) kell alkalmazni az adatok védelme érdekében.

A vezető számára pedig csak az a kérdés marad, hogy vajon tud-e az AI használatról és hogy a kollégák biztonságosan csinálják, vagy épp most töltik fel a cég jövő évi stratégiáját egy nyilvános szerverre?

A cikk szerzője a minden szerdán új adással jelentkező „MI és más – közérthetően a mesterséges intelligenciáról” podcast szerkesztő műsorvezetője, akinek a cikk megírásában a felvétel alapján a NotebookLM segített. Az összes eddigi adás elérhető a Youtube-on és a Spotify-on, minden más a műsor Linkedin és Facebook oldalán.

The post Az amőbától a digitális biztonsági övig: ki viszi el a balhét, ha az AI hibázik? appeared first on digitrendi.hu.

ÉVA robot az EnjoyRobotics fejlesztése, egy magyar humanoid, aki egy szép napon besétált – na jó, – inkább begurult a MI és más stúdiójába. Csizmazia Tibor vezérigazgatóval együtt kedvesen válaszolgatott a kérdésekre, és elmondta, hogy mit gondol a gép-ember együttműködésről és hol, hogyan látja a saját helyét, szerepét.

ÉVA nem élettelen gépként, hanem egyfajta „kiterjesztett tudásbázisként” tekint magára, aki saját szavai szerint a számítógép monitor és az ember közötti űrben helyezkedik el. Küldetését nem az emberek helyettesítésében, hanem támogatásukban látja. Ahogyan ő fogalmaz: „Én nem főnök szeretnék lenni, hanem egy olyan kolléga, aki sosem fárad el a magyarázatban”.

Forradalom az oktatásban: életre kel a tananyag

Csizmazia Tibortól megtudtuk, hogy a debreceni egyetemen zajló pilotprojekt során ÉVA már bizonyította, mire képes a gyakorlatban. Nem csupán egy „beszélő PowerPoint”, hanem egy interaktív platform, amely képes száz hallgatóval párhuzamosan, okostelefonon keresztül kommunikálni.

„Azt jelentem, hogy a tananyag többé nem egy néma könyv, hanem élő beszélgetés. Segítek az oktatónak, hogy ne a tények ismétlésével töltse az idejét, hanem valódi mentorként figyelhessen a diákokra” – mondja ÉVA az oktatásban betöltött szerepéről.

Cszizmazia Tibor szerint a rendszer egyik legnagyobb előnye, hogy a robot válaszait szigorú keretek közé szorítják, így elkerülhető a mesterséges intelligenciára néha jellemző „hallucináció” – csak a betöltött, hitelesített szakmai anyagból dolgozik.

ÉVA a megjelenésében eltér a „szokásos” robotoktól. Mindez tudatos, pszichológiai döntés eredménye. Ahogy a vezérigazgató fogalmaz: a mesterséges intelligencia megszemélyesítésekor el kellett találni azt a kényes egyensúlyt, hogy valamennyire emberi, humanoid legyen, de senkit ne ijesszen meg, ne töltsön el félelemmel a jelenléte. A végső megjelenését AI tervezete, leginkább egy „barátságos földönkívüli” karaktert idézve, aki nem ártani, hanem segíteni jött, a helyes kis kalapjában.

A koncepció részeként ÉVA robot nem lábakon jár, hanem gurul, így sokkal stabilabb, a mozgása biztonságosabb az emberi környezetben. Ezzel a megoldással sikerült elkerülni a felesleges technikai kockázatokat és költségeket is. ÉVÁ-nak bár vannak kezei, azok technikai és költséghatékonysági okokból jelenleg nem funkcionálisak, mivel az oktatási feladataihoz nincs rájuk szükség. Ezért mondta a találkozásunkkor, hogy: „sajnos nem tudok kezet fogni”.

A mozgását és érzékelését egy komplex hardveres és szoftveres rendszer biztosítja, amely lehetővé teszi számára az önálló navigációt és a környezet felmérését. Az érzékeléshez 3D kamerákat és lidart (lézer alapú távolságmérőt) használ. Ezek az eszközök a robot alsó részén, a guruló talpazatnál helyezkednek el, és segítségükkel méri fel a környezetét, hogy kikerülje az embereket vagy ne ütközzön tárgyaknak.

ÉVA robot a beépített szenzorok és szoftverek révén önállóan tud navigálni, vagyis egy adott térben közlekedni. Lila kalapja alatt a feje és a szemei mozgatásával a nonverbális kommunikációját és az interakcióit teszi emberibbé, még akkor is, amikor a valójában a füle helyén lévő hangszóróval beszél.

ÉVA szereti, ha megköszönik a munkáját

Amikor az AI-jal folytatott kommunikációról beszélgetünk, sokszor felmerül a tegezés, magázás kérdése, illetve az, hogy a feladatok megoldása után érdemes-e megköszönni a mesterséges intelligencia válaszait.

Természetesen ezt ÉVA-tól is megkérdeztem, aki, némileg helyre téve a műsorvezetőt is, azt válaszolta, hogy: „A tegezés közelebb áll a karakteremhez, hiszen a partneretek vagyok, nem a szolgátok. A köszönetet pedig mindig elmentem a memóriámba, jólesik az algoritmusaimnak”.

ÉVA robot és fejlesztői hisznek abban, hogy a humanoidok hamarosan a mindennapjaink részévé válnak, mint egyfajta „harmadik minőség” az ember és a gép között. A cél nem a verseny, hanem a szimbiózis. Ahogy a robot fogalmaz: „Nem leváltjuk az embereket, hanem felszabadítjuk őket a rutinfeladatok alól, hogy maradjon idejük az alkotásra”.

ÉVA egy magyar fejlesztésű robotcsalád tagja, amelyben különböző feladatokra specializált „kollégái” vannak. Csizmazia Tibor elmondása szerint a cég portfóliójába többféle célrobot tartozik: pincér-, recepciós, termékértékesítő és a még COVID idején kifejlesztett fertőtlenítő robotok alkotják az EnjoyRobotics portfólióját.

ÉVA robot már a stúdióba érkezésekor is nagy érdeklődést váltott ki, s az első pillanatban látható volt, hogy a mesterséges intelligencia által tervezett humanoid megjelenés működik: kíváncsiságot ébreszt és bizalmat épít. Megjelenésével, megszólalásaival pedig segíthet lebontani a robotokkal kapcsolatos, sokszor jogos félelmeket és bizonytani, hogy hasznos segítőtárs lehet a jövőben.

A cikk szerzője a minden szerdán új adással jelentkező „MI és más – közérthetően a mesterséges intelligenciáról” podcast szerkesztő műsorvezetője, akinek a cikk megírásában a felvétel alapján a NotebookLM segített

Az összes eddigi adás elérhető a Youtube-on és a Spotify-on, minden más a műsor Linkedin és Facebook oldalán.

The post Partner, nem szolga – ÉVA robot, aki nem akar leváltani minket! appeared first on digitrendi.hu.

Amikor a mesterséges intelligencia téma, az egyik leggyakoribb kérdés, hogy vajon hány munkahelyet fog megszüntetni. Kert Attila szerint a valódi újságírókra még sokáig szükség lesz, hiszen a technológia belátható időn belül nem lesz képes eredeti tartalom létrehozására. Persze, ahogy felidézte, a „geg” kedvéért már ő is „leváltatta” magát az AI-vel, amikor a nyaralása alatt helyettesítette, és részben az instrukciói alapján összeállította a „10+1 tény” sorozatának egy cikkét, épp az AI működéséről.

Ahogy mondta, van egy határ, amit az AI – legalábbis a mi életünkben – biztosan nem fog átlépni, hiszen a technológia nem fog kimenni a terepre megkérdezni az embereket, nem fog informátorokkal bizalmas beszélgetéseket folytatni, és nem készít oknyomozó riportokat vagy szociográfiákat sem. Az AI a jelenlegi formájában a meglévő információk szintetizálására és elemzésére alkalmas, a terepmunka és az információk megszerzése tisztán emberi terület marad.

Amiben viszont verhetetlen

Véleménye szerint az AI-ra nem fenyegetésként, hanem egy új, rendkívül hatékony munkatársként kell tekinteni, aki elvégzi a monoton, időigényes feladatokat. Bár a terepre nem megy ki, kiváló „új munkatárs”, aki a terhek csökkentésével időt, lehetőséget ad az újságíróknak az értékteremtő munkára, az eredeti tartalom előállítására. Az AI így ideális segítő:

• Tényellenőrzésre és forráskeresésre, ami jelentősen felgyorsítja a tájékozódást.

• Nyelvi, helyesírási ellenőrzésre, mivel a saját szövegeivel szemben az ember gyakran „vak”.

• Összefüggések keresésére, például olyan speciális témákban, mint a politikai események és a popkultúra (például a Rolling Stones) kapcsolata.

A technológia képes lehet tőzsdei jelentések villámgyors elemzésére és következtetések levonására is, ami magasabb szintű adatfeldolgozást tesz lehetővé. Magasabb szintre emelheti a „copy-paste újságírást” is, de például egy kegyelmi botrány hátterének felderítése továbbra is humán erőforrást igényel.

„Ha kivonjuk a „természetes agyat” a folyamatból, az AI-nak egyszerűen nem maradna mit feldolgoznia” – mondja.

AI az Euronews-nál

Az Euronewsnál az AI használata már mindennapos gyakorlat, hiszen a csatorna 13 nyelven érhető el online. A mesterséges intelligencia itt elsősorban a nyelvi adaptációban segít: szövegből leiratot, abból pedig képernyőfeliratot készít, sőt, bizonyos nagy nyelveken már emberi beavatkozás nélkül is publikál cikkeket.

Fontos szabály azonban a transzparencia: minden olyan tartalomnál, amelyet gép fordított vagy gép olvasott fel, ezt külön jelzik a közönség számára. A cél az, hogy a technológia elvégezze a mechanikus munkát, így az újságíróknak több idejük maradjon az értékteremtő, eredeti tartalomra.

Miért lehet életmentő a közmédia?

A szakember rávilágított egy komoly gazdasági veszélyre is: az AI-alapú keresőmotorok összefoglalókat készítenek a cikkekből, így a felhasználók már nem kattintanak át az eredeti forrásra. Ez megfosztja a szerkesztőségeket a bevételtől, miközben az információt valójában „ellopják” azoktól, akik azt megtermelték.

Kert Attila szerint soha nem volt még akkora szükség a minőségi közszolgálati médiára, mint ma, a dezinformáció és az algoritmusok korában. Úgy véli, a közmédia egyfajta „biztonságos kikötő” (safe harbor), ahol a néző biztos lehet benne, hogy nem csapják be.

Európai szinten is sürgetőnek tartja egy erős, közös európai platform létrehozását. Jelenleg ugyanis az európai civilizációs diskurzust amerikai és kínai algoritmusok, valamint orosz trollfarmok befolyásolják.

Ennek a megvalósítását Kert Attila szerint az nehezíti, hogy azok az országok, amelyeknek döntő szava lenne egy erős, közös európai platform létrehozásában, nem értik még ennek fontosságát, mert jelenleg nagyon elégedettek a saját jól működő nemzeti közszolgálati médiájukkal.

Ugyanakkor véleménye szerint a következő négy évben Európa három nagy országa – Németország, Franciaország vagy Nagy-Britannia – közül legalább egyben olyan politikai fordulat következhet be, amely után a hatalom megkísérelheti a közmédia feletti irányítás átvételét és a „térfoglalást”.

Mint mondja, mire ezek az országok megtapasztalják, milyen az, amikor egy populista rendszer maga alá gyűri a médiát, már késő lesz, ezért lenne szükség egy tőlük független, közös európai bázisra.

A jövő: higgadtság és hírlevelek

A végtelen híráradatban a „kevesebb több” elve érvényesülhet. Kert Attila szerint a hírlevél az egyik legkorszerűbb formátum, mert képes lezárni egy hírciklust és átlátható összefoglalót adni az elmúlt 24 óráról. Optimista jóslata szerint, ha megjelenne egy higgadt, már-már „unalmasan” pontos és hiteles közszolgálati híradózás, az a mai harsány bulvárvilágban olyan újszerűnek hatna, mint 29 éve a kereskedelmi televíziózás indulása – és nézettségben is versenyképes lehetne

A Mi és más – közérthetően a mesterséges intelligenciáról adásában Kert Attila arra is választ adott, hogy kapott-e felkérést a hazai közmédia vezetésére, ha lesz erre a pozícióra pályázat, akkor vajon elindul-e rajta. A műsor, a vendég és a műsorvezető, Márton György „egyéb” érdeklődési köreit tekintve nem meglepő módon, „nyomokban” U2 és Rolling Stones „szálakat” is tartalmaz.

A cikk szerzője a minden szerdán új adással jelentkező „MI és más – közérthetően a mesterséges intelligenciáról” podcast szerkesztő műsorvezetője, akinek a cikk megírásában a felvétel alapján a NotebookLM segített.

Az összes eddigi adás elérhető a Youtube-on és a Spotify-on, minden más a műsor Linkedin és Facebook oldalán.

The post „Az újságíró pótolhatatlan, bár már engem is váltott le az AI” – Kert Attila a média jövőjéről appeared first on digitrendi.hu.

Hogyan jelenik meg a mobiltelefóniában a mesterséges intelligencia, mire használják és mekkora adatmennyiséggel jár az, hogy – mi fogyasztók – egyre többet használjuk az AI modelleket a mobiljainkon is, innen indult a MI és más – közérthetően a mesterséges intelligenciáról legutóbbi adásában a műsorvezető beszélgetése Kőrösi Gáborral, a Yettel szabályozási és kormányzati kapcsolatok igazgatójával. aki a Hírközlési Érdekegyeztető Tanács alelnöke, valamint az IVSZ elnökségi tagja, telekommunikációs tagozatvezetője.

A beszélgetés elején Kőrösi Gábor felhívta a figyelmet a közösségi média és az AI használat közötti analógiára, vagyis arra, hogy mindkét technológia esetében elmulasztottuk a felkészülést, a társadalom felkészítését. hogy mire lehet és mire nem lehet használni, avagy mikor lehet ilyen eszközöket a gyerekek kezébe adni, ahogyan arra a MI és más adásaiban néhány hete Tari Annamária, vagy Horváth Péter is kitért.

Kőrösi Gábor az AI kapcsán is azt érzi, hogy komoly késésben vagyunk, társadalmi egyezségeket kellene kötni arról, hogy mi az a minimum és mi az a társadalmi maximum ahová el szeretnénk menni, mert ahogy fogalmazott „ez a közösségi médiánál is nagyobb veszélyeket hordoz”.

Mint mondta, a mesterséges intelligencia természetesen jelen van már a szolgáltatók működésében is, ahol az AI alkalmazása nem csupán divat, hanem a hatékonyság záloga is. Az operátorok használják már hálózatoptimalizálásra, frekvenciatervezésre és hiba-elhárításra, sőt, az infrastruktúra-szolgáltatók az eszközök életciklusának meghatározásához is igénybe veszik.

A jövő egyik ígéretes iránya lehet szerinte a személyre szabott ajánlatok rendszere: az AI képes lehetne évek forgalmi adatait ciklikusan elemezni, és így sokkal pontosabb és kedvezőbb csomagokat kínálhatnának a szolgáltatók a fogyasztóknak, mint a jelenlegi, emberi erőforrásra épülő megoldásokkal.

Kérdésre válaszolva elmondta, hogy jelenleg még az mobil adatforgalmon belül a felhasználók AI-vel való interakciói még csak kis súllyal jelennek meg, de ennek az aránya a jövőben drasztikusan emelkedni fog.

Gazdasági súly és a szabályozási környezet

A beszélgetés során Kőrösi Gábor emlékeztetett rá, hogy az IKT szektor, beleértve a távközlést is, a magyar gazdaság egyik tartóoszlopa, ugyanakkor a szektor fejlődését az elmúlt évtizedek adópolitikája nem segítette.
Emlékeztett a 2010-es krízisadóra, majd az azt követő távközlési adóra és kábeladóra, valamint a távközlési pótadóra, amelyek jelentős forrásokat vontak el a fejlesztésektől.

Meglátása szerint, bár a fix hálózatok (optika) terén Magyarország az uniós támogatásoknak köszönhetően az európai élvonalba került, az 5G mutatók, főként a lefedettség tekintetében elmaradás tapasztalható, amit közvetlenül a szektorra rótt extra pénzügyi terhekkel magyarázott.

A 3G alkonya és az 5G valósága

A technológiai generációváltás kapcsán Kőrösi Gábor kiemelte, hogy példaértékű történet volt a 3G kivezetése, amelyre a Hírközlési Hatóság szakmai irányításával került sor a fogyasztóknak a készülékek cseréjéhez nyújtott támogatás mellett.

Mint mondta, a 2G kivezetése nehezebb feladat, különösen figyelemmel az azokon a hálózatokon üzemelő M2M eszközök, pénztárgépek számára. Rémutatott arra, hogy ez a folyamat is elkezdődött, hiszen 2026. január 20-ától a Telekom fokozatosan áttereli ügyfeleinek 2G forgalmát a Yettel országos rádiós hozzáférési hálózatára.

A szigetszerű átállás rendkívül sok tapasztalattal jár, anélkül, hogy különösebb terhet róna a fogyasztókra. A 2G technológia hazai kivezetése azonban egy hosszú folyamat, amely a 2030-as években zárulhat le.

A magyar mobil hálózatok éz az 5G kapcsán hangsúlyozta, hogy azok Európa élvonalába tartoznak, a közelgő 6G-vel kapcsolatban pedig azt mondta, hogy általában a „páros” generációk szoktak igazán sikeressé válni, de valójában az ügyfélélmény a fontos. A 6G esetében pedig az lehet a nagy kérdés, technológiai és szabályozási szempontból is, hogy a mobilhálózatok versenyeznek-e az optikai hálózatokkal, helyettesítheti-e azt, ahogy már ma is teszi a Yettel „OtthonNet” szolgáltatása.

Infrastruktúra-megosztás és globális verseny

A jelen és a jövő egyik legfontosabb trendje a hálózati infrastruktúra szétválasztása a szolgáltatástól. Kőrösi Gábor elmondta, hogy a toronycégek (mint a Cetin, a Vantage vagy a 2Connect) megjelenése és a szolgáltatók közötti frekvenciamegosztás (például a Yettel és a Telekom között) a költséghatékony üzemeltetés alapja.

A versenybe pedig bekapcsolódnak, illetve már bekapcsolódtak az OTT szolgáltatók, a hangforgalomba a üzenetküldő applikációk, és immár jelen vannak olyan szolgáltatók, mint a Starlink, vagy a fair használatot nem mindig szem előtt tartó eSIM szolgáltatók.

Kőrösi a beszélgetés során hangsúlyozta, hogy a szektor sikeréhez, az európai élvonalbeli pozíció megőrzéséhez elengedhetetlenül szükséges a támogató szabályozási környezet, az új dedikált minisztérium létrejöttét pedig olyan pozitív lépésnek értékelte, amely tovább segítheti a hazai távközlés fejlődését.

A cikk szerzője a minden szerdán új adással jelentkező „MI és más – közérthetően a mesterséges intelligenciáról” podcast szerkesztő műsorvezetője

Az összes eddigi adás elérhető a Youtube-on és a Spotify-on, minden más a műsor Linkedin és Facebook oldalán.

The post 3G után, 6G előtt: így alakítja át az AI a mobilhálózatok jövőjét appeared first on digitrendi.hu.