Manapság egyre többet hallunk a virtuális világot szépen lassan valósággá konvertáló technológiai újításról – főleg, mióta a Facebook alapító Mark Zuckerberg bejelentette saját, Meta névre keresztelt technológiai bummját. Fontos azonban megjegyezni, hogy a metaverzum gondolata – egy San Franciscó-i cég által – már közel 20 éve megjelent a digitális piacon, ám akkoriban még kevésbé aratott sikert.

Mit jelent a metaverzum?

A metaverzum jelentéséről beszélni bizonyos mértékig olyan, mintha az 1970-es években arról beszélgettünk volna, hogy mit jelent az internet. Ami biztos: egy új kommunikációs forma építőkövei vannak kialakulóban, de valójában senki sem tudja, hogyan néz majd ki a valóságban.

Általánosságban elmondható, hogy a metaverzumot alkotó technológiák magukba foglalhatják egyfelől a virtuális valóságot(VR), amelyet állandó virtuális világok alkotnak és akkor is léteznek, ha épp nincs interakciónk vele, másfelől a kiterjesztett valóságot(AR), amely egyesíti a digitális és a fizikai világ aspektusait.

Mégsem szükséges azonban, hogy ezek a terek kizárólag VR vagy AR eszközök segítségével legyenek elérhetők. Napjainkban is léteznek metaverzumok, vegyük csak a Fortnite-ot vagy a Robloxot, amelyek kiberteréhez számítógép, telefon vagy játékkonzol segítségével lehet csatlakozni.

Mégis, a Zuckerberg-féle elképzelés lényege az, hogy a közösségi média hálózatot egy olyan virtuális térré formálja át, ahol a felhasználók VR headsetek segítségével játszhatnak, dolgozhatnak vagy beszélgethetnek, azaz életük több területét egyesíthetik a szemmel nem látható digitális térben. A kiterjesztett valóságnak is nevezett AR a virtuális valóságot egy szinttel feljebb emeli, a kiberkörnyezetet a valódi világra vetíti rá.

Sokkal több mint egy virtuális közösségi tér

Idealisztikus elképzelések szerint a metaverzum egy digitális gazdaságot is jelent, ahol a felhasználók árukat hozhatnak létre, értékesíthetnek, de akár vásárolhatnak is. Ezen elképzelés szerint a virtuális tér átjárhatóvá válik, lehetővé téve akár tárgyak – például ruhák vagy autók – egyik platformról a másikra való átvitelét.

Mint ahogy jelenleg is, a legtöbb platformhoz virtuális identitással csatlakoznak a felhasználók, ezek az avatárok azonban csak egyetlen platformhoz vannak kötve. Itt jön a metaverzum adta lehetőség, vagyis a felhasználók olyan személyiséget hozhatnak majd létre, amellyel könnyedén csatlakozhatnak a valódi világra vetített digitális környezetbe.

A jövő a hologramoké?

Mint ahogy annak idején az internet megjelenésekkor, úgy a metaverzumok esetén is vannak új építőelemek – például az a képesség, hogy egy szerver több száz, majd a jövőben akár több millió embert fogadjon egyszerre.

Emellett pedig itt vannak már az AR és VR-eszközök is, amelyek képesek megjeleníteni a szemmel nem látható világot és lényegében megtestesíteni a virtuális énünket. A fejhallgatók vagy a szemüvegek hosszabb ideig tartó viselése azonban most még kényelmetlen lehet, és ezek ráadásul az otthonunkon kívül még nem kompatibilis eszközök.

Mégis hogyan próbálják kiküszöbölni a technológiai cégek a terjedelmes fejhallgatók és kényelmetlen szemüvegek korlátját? Eddig úgy tűnik, hogy az elsődleges megoldásuk az, hogy ruhába zárt technológiát gyártanak. A Meta például már bemutatott egy holografikus nőt, amelyet hasonló technológiával hívtak életre az egyik eseményen. A hologram technológia azonban még távolinak tűnik, mert a meglévő technológia fejlettsége mellett is kivitelezhetetlen.

A szerző a Rackhost Zrt. szakértője

The post A jövő internete – amit még nem tudtál a metaverzumokról appeared first on digitrendi.hu.