Újabb fizetős privát mobil adathálózattal bővül a kínálat a hazai iparban, a Telekom csoport és az oroszlányi BorgWarner közös projektje révén. A valós gyári körülmények között működő automata targonca és a gyártásvezérlés is része az üzemben létrehozott egyedi adathálózatnak.
A Magyar Telekom privát mobil adathálózatát és a T-Systems arra fejlesztett ipari megoldását mutatták be újságíróknak a BorgWarner Oroszlány Kft. telephelyén. Az autóipari turbófeltöltőket gyártó üzemben a többhónapos teszt után nemrégiben állították munkába az anyagmozgatást segítő és felgyorsító vezető nélküli targoncát.
A rendszer gyorsan átállítható 5G-re
A belső logisztika egyéb területén, és a gyártásvezérlésben is tesztelik már a gyár egyedi igényeire szabott privát mobil adathálózatot(Campus Network), amihez, mint megtudtuk a Telekom által a korábbi tendereken vásárolt 2,6 GHz-es frekvenciát használták fel.
A hálózat egyelőre a 4G/LTE technológián működik, de mint Lubor Zatko, a Telekom műszaki vezérigazgató-helyettese fogalmazott a bemutatón, az ilyen hálózatok pár hét alatt átállíthatók az 5G technológiára.
“A privát mobilhálózatok megjelenése jelentősen felgyorsíthatja az ipar 4.0 megoldások terjedését, ami a jövőben fontos tényező lesz a versenyképesség terén. Ehhez az ipari partnereknek is nyitottaknak kell lenniük, hogy a különféle megoldásokból üzleti hasznuk is lehessen, a technológiai előnyöket üzleti előnyökre is fordíthassák” – tette hozzá Gonda Gábor, T-Systems Magyarország vezérigazgatója.
Automatizált anyagmozgatás
Az üzem az üzleti hasznot elsősorban a hatékonyságnövelésben, költségtakarékosságban véli felfedezni. Erre utalt Kertész László, a BorgWarner Oroszlány Kft. IT Business Relationship Managere, aki az automatizáció növelését, mint az egyik lehetséges irányt emelte ki.
Erre példaként mutatta be az egyik üzemcsarnokban felszerelt AGV (AutomatedGuidedVehicle), azaz az automata targoncát, ami gazdaságosabban üzemeltethető, mert megspórolja az élő munkaerőt. A csarnok különböző pontjain, elhelyeztek egy-egy mobiltelefont.
Ha az egyik ilyen ponton, mondjuk egy gyártósoron elkészült a félkésztermék, akkor a mobiltelefonra telepített applikációval egy gombnyomással utasítható azok beszállítása a megfelelő raktárba. Az AGV innentől emberi beavatkozás nélkül hajtja végre a feladatot. Folyamatos hang- és fényjelzés kíséri útját, kis helyen képes megfordulni, tolatni, ahogy a helyzet megkívánja. Akár egy teljes polcot is képes elszállítani, egyszerre akár 600kg-ot is meg tud mozgatni.
A jármű által bejárt teljes munkaterület digitalizált a vezérlését végző központi egységben. Az AGV folyamatosan szkenneli a környezetét, a statikus tárgyakat feltérképezi, akadályok esetén alternatív útvonalakat tervez. A privát adathálózat biztosítja a szünetmentes adatkapcsolatot a jármű és központi vezérlőegysége között, ami a folyamatos működéséhez elengedhetetlen.
A költséghatékonyság további lehetőségei
A gyártósorok, robotcellák központi vezérlő egysége az ipari felhasználásban az úgynevezett PLC (ProgrammableLogicController). Ezek a strukturált kábelezés kiépítése mellett vezetékes Ethernet hálózaton keresztül kapcsolódnak a központi rendszerekhez.
Az Ipar 4.0 világában azonban még gyakrabban van szükség a gyártósorok átállítására, amihez rugalmas megoldásra van szükség. A T-Systems megoldásával a PLC-k nem a vezetékes Ethernet hálózaton, hanem az új mobil adathálózaton keresztül kommunikálnak. Ebben az esetben a gyártósor átrendezésénél, egy esetleges termékváltásnál nem kell újrakábelezni, ami jelentősen növeli a leállási időket, rontja a termelés hatékonyságát.
A raktárak, logisztikai csomópontok esetében mindaddig szükség lesz a vonalkód olvasásra, amíg nem lesznek teljesen automata raktárak. Az oroszlányi üzemben az android operációs rendszerrel működő vonalkód olvasók kommunikációja került át a wifi hálózatról a privát mobilhálózatra.
A megoldás előnyeként tartják számon az üzemben a mobilitást, a papírmentességet, az információk azonnali rendelkezésre állását, a költséghatékonyságot, valamint azt, hogy az az üzem teljes területén megbízhatóan működik.
Ahány szolgáltató annyiféle privát hálózati üzleti modell
Sajátosan alakult Magyarországon a privát mobil adathálózatok története, a már működő campusok mindegyikét valamilyen szinten úttörőként lehet számon tartani, és mindegyik másfajta üzleti modellben működik.
Idén januárban indult el a gyártási és a logisztikai folyamatok automatizálását elősegítő, az ország első valós környezetben működő ipari felhasználású magánhálózata, a Huawei Technologies Európai Ellátó Központjának (ESC) pátyi üzemében.
Itt az üzleti modell a következő: a kínai vállalat maga építette ki a hálózati infrastruktúrát, mivel ennek meghatározó gyártója, a frekvenciákat pedig a Vodafone-tól kapta . Az ilyen jellegű ipari projekteknél az operátor számára az lehet az üzlet, hogy a későbbi specifikus ipari 5G-s szolgáltatásokért már pénzt kér.
Június óta működik élesben a privát 5G hálózat a Foxconn komáromi gyárában, amely az első „piacosított”, vagyis fizetős ipari 5G-hálózat Magyarországon. Az ottani beruházáshoz is a Vodafone biztosította a szükséges frekvenciákat, és az Ericsson által kiépített hálózat költségét, a komplett rendszert pedig egyszeri díj fejében értékesítette a Foxconn-nak.
A BorgWarner üzemi projektje pedig a magyarországi ipar történetében elsőként lett hazai teszthelyszínként bejelentve, még a pandémia előtti időkben, és az első projektje Telekom csoport májusban bejelentett privát moibil adathálózati szolgáltatásának.
A privát hálózatok kiépítését maga a Magyar Telekom, az erre épülő megoldásokat pedig a T-Systems Magyarország nyújtja. Olyan alkalmazások válnak elérhetővé a privát hálózat területén belül, mint pl. okos robotok, AR/VR alkalmazások, önvezető járművek (AGV), távvezérlés. Az üzleti modell pedig egyértelműen a havidíjas konstrukció, mint az a BorgWarner esetében is történik – válaszolta kérdésünkre Gonda Gábor.
Az ipar lehet a priváthálózatok egyik fő hajtóereje
Ma még gyerekcipőben jár az újgenerációs technológia magánhálózati hasznosítása a világon is, de a következő években ugrásszerű növekedésre lehet számítani ezen a területen. Ezt az is alátámasztja, hogy idéntől az ipar, amely az 5G-s priváthálózatok egyik fő hajtóerejének számít, tele lesz 5G-s alkalmazásokkal.
Világméretekben az iparvállalatoknak ugyanakkor csak mindössze 30%-a lépett ezen a területen legalább a kísérleti szakaszba – áll a Capgemini Kutatóintézet idei jelentésében. A cég felmérésében 1000, az 5G bevezetésére készülő globális iparági szervezet szenior vezetője, valamint 75, az 5G-t már bevezető, vagy azt tervező távközlési cég 150 szenior kommunikációs vezetője vett részt.
Elmondásuk alapján az ipari cégek 40%-a tervezi annak két éven belüli bevezetését, legalább egy helyszínen. A korai alkalmazók pedig már az 5G előnyeit is élvezik: 60 százalékuk szerint az 5G hozzájárult üzemeltetési hatékonyság javulásához, 43 százalékuk pedig a gyártási rugalmasság növekedését tapasztalta.
Az iparvállalatok sokat remélnek az 5G-től, 51 százalékuk új termékek ajánlását tervezi az 5G segítségével, míg 60 százalékuk az 5G által támogatott új szolgáltatásokat kíván bevezetni.
A priváthálózatok kihívásai
A jelentés kiemeli, hogy az 5G által nyújtott lehetőségek kihasználása érdekében még számos kérdést kell tisztázni. Ilyen többek között a meglévő hálózatokba és informatikai rendszerekbe való integrálás.
Nehézséget jelenthet a befektetés hozamainak a becslése, a megfelelő üzleti modell kidolgozása, – főleg a ritkán lakott területeken, ahol a megtérülést olyan, már létező opciókkal kell összehasonlítani, mint a vezetékes kapcsolatok és a kábelek helyettesítésének költsége. A felmérésben résztvevők 70 százaléka szerint azonban nem a fentiek, hanem a kiberbiztonság kezelése a kulcsfontosságú kihívás.
