Soha nem látott mértékben növekszik az adatmennyiség és az adatforgalom. Hogyan tudnak ezzel lépést tartani a hálózatok? Milyen változást hoz az infrastruktúra versenyben az 5G, a wifi 6?
Ezekről a kérdésekről beszélgettünk Barta Attilával, az Invitech nagykereskedelmi igazgatójával. A cég, illetve a jogelőd Invitel cégcsoport, amelynek szerves része volt az Invitech, az elmúlt évek során jelentős változásokon ment át. A lakossági szegmens a piacon végbemenő konszolidáció részeként a Digi csoport tagja lett.
Mit tudnak a neutrális szolgáltatók?
Ezzel az Invitech, a korábbi hagyományos távközlési szolgáltató szerepkörből átlépett a neutrális operátorok sorába, amelyeknek már nincs lakossági végfelhasználójuk, nem árulnak klasszikus távközlési díjcsomagokat. A piac más szegmenseiben, mint a B2B és a nagykereskedelem, – viszont továbbra is aktív szerepet játszanak. Erre alapoz az Invitech, valamint arra a komoly méretű hálózati és immár tízéves adatközponti infrastruktúrára, ami a változások után is rendelkezésre áll, és folyamatosan fejlődik a cégnél.
„Az Invitech ma is az egyik legkiterjedtebb, több mint 10 ezer kilométer hosszú gerinchálózattal rendelkezik Magyarországon. Kevesen tudják, hogy komoly mennyiségű infrastruktúrát bérelnek az Invitech-től a hazai mobilcégek. Mind a négy mobilszolgáltató használja a széles skálát jelentő nagykereskedelmi termékeinket.
A cég biztosítja a legtöbb kábeltévé-szolgáltatónak az internetet,az egyéb hálózati kapcsolatokat, és sokszor a TV jelet is. Számos állami cég, így az MVM Net és az Antenna Hungária is a nagykereskedelmi partnereink között van. A belföldi szolgáltatókon kívül a legnagyobb nemzetközi távközlési cégeknek is adunk Magyarországon átmenő és végződő szolgáltatásokat” – sorolja Barta Attila.
Hozzáteszi: infrastruktúra szolgáltatóként a cégnek évekre előre kell gondolkodnia. Ha ugyanis az igényekben jelentkezne hirtelen egy nagy volumenű bővülés, annak a teljesítéséhez –felkészülés, előre gondolkodás nélkül –legalább egy-két évre lenne szükség.
Az elmúlt 10-15 évben kialakult már a világon olyan helyzet, hogy a hálózati infrastruktúra messze nem volt annyira felkészült, mint amennyire az applikációkhoz kellett volna. Példaként említi, hogy amikor a Facebookon elindultak a videók, a helyzetet sok olyan helyi hálózat nem tudta kezelni, ahol a szolgáltató nem volt elég előrelátó. Ebből azóta tanultak a cégek.
Az önvezető autózás 2025 után dobja meg az adatforgalmat
„Már 2016-ban felfigyeltünk rá, hogy a világban milyen nagy ütemű növekedést jeleznek előre az elemzők, mind az adatmennyiségben, mind az adatforgalomban, és most már kimondhatjuk, hogy ezek rendre beigazolódtak. A mobil adatforgalomban 2016-ban 53 százalék volt a bővülés dinamikája, ami mára meghaladja a 80 százalékot is. Mennyiségben pedig ma már a havi és fejenkénti 5-6 gigabájtnyi adathasználat jellemző az okostelefon felhasználók körében, ami néhány éven belül 20-30-ra fog nőni” – emeli ki az igazgató.
Most éppen főleg a szórakoztatóipar generálja a nagy adatforgalmat, a mobil videó a sztár, de majd jönnek az egyre nagyobb felbontások, a virtuális és kiterjesztett valóság (UHD VR), majd az önvezető autók. Az ezek által generált adatmennyiséget igazán csak 2025 utánra kalkulálták be az előrejelzésekbe.
Az akkor és ott egy még nagyobb ugrást fog hozni. Egy önvezető autó ugyanis egy óra alatt akár 3 terabájt adatot „termel”. Ráadásul mivel a járművek kommunikálnak is egymással, ez nemcsak az adatmennyiséget, hanem a valós idejű adatforgalmat is jelentősen növelni fogja.
Hogyan tudják ezt követni a hálózati szolgáltatók?
„Mi az Invitech-nél, ha már azt látjuk, hogy 70-80 százalékban terhelt egy hálózatrész, akkor már fejlesztünk, nézve az időtávot is, hogy az adott beruházáshoz csak 6 hónap, vagy akár két év szükséges. A felgyorsult tempó ismeretében viszont a jövőben már lehet, hogy alacsonyabb kihasználásnál is el kell kezdeni a bővítést, hogy ne érjen bennünket kellemetlen meglepetés” – jegyzi meg Barta Attila.
Mivel a szolgáltatókkal kötött megállapodások általában hosszú távúak, 10-15 évre terjednek ki, ezért lehet bátrabban fejleszteni, – amit főleg a nagykereskedelmi igények indukálnak. Ez a tevékenység az Invitech forgalmának jelentős részét adja,az infrastruktúra szolgáltatói szektorban a legnagyobb versenytársukkal együtt piacvezetőknek számítanak.
Ma már egyre több a konvergens, integrált vezetékes és mobilszolgáltatást egyaránt nyújtó operátor. Ez abba az irányba mutat, hogy egyre többet tudnak adni az előfizetőknek, beleértve a sávszélességet és az applikációkat is. Ehhez egyre több és nagyobb kapacitású infrastruktúra kell, ami éppenséggel az Invitech-hez hasonló, erős hálózati adottságokkal rendelkező infrastruktúra-szolgáltatók malmára is hajtja a vizet.
„Vegyük a másik nagy adatforgalom generáló technológiát az 5G-t, ami még 2025-ben is csak kb. egyötödét adja majd a világ mobil előfizetés-állományának. Az 5G azonban valódi evolúciós ugrás lesz hosszú távon” – mutat rá az Invitech nagykereskedelmi területének vezetője.
Az 5G a mobil és a vezetékes hálózatok együttműködését igényli
Arra a kérdésre, hogy az 5G szempontjából milyen modell szerint célszerű építeni a hálózatokat, Barta Attila így válaszol: a piacban hiszek, a piaci racionalitás általában megoldja a feladatokat. Külföldön már ebbe az irányba indultak el a szolgáltatók. Az 5G nemcsak a mobilhálózatokban hoz változást, ahhoz, hogy megfelelően működjön a vezetékes infrastruktúrát is mellé kell tenni.
Sokkal szorosabban együttműködik majd a két távközlési technológia, mint eddig. A rengeteg adat miatt például sokkal több mobil adótornyot kell bekötni optikával amellett, hogy a bázisállomások számát is jelentősen növelni kell.
Ezért az egyik legnagyobb beruházási cél lesz, hogy lényegében mindenhová elérjen az optika. A városokban 70-80 százalék fölé kell emelni az optikai összeköttetéssel rendelkező mobil adótornyok arányát, átlagosan pedig legalább 50 százalékot kell elérni.
Ahhoz azonban, hogy ez négy-öt éven belül be is következzen, fel kell gyorsulni, mert a mai fejlesztési ütemmel jó esetben 20 év múlva érhetünk el a célhoz, annál viszont jóval hamarabb jelentkeznek az igények.
A felgyorsult ütem azonban ellehetetleníti az infrastruktúra versenyt, amit az alkalmazások versenyének kell felváltania. A 4G után ráadásul elég gyorsan jön ez az újabb infrastruktúra-fejlesztés. Az 5G-hez szükség van a hálózati együttműködésekre, az érintett szereplők közötti összehangolásra, különben nem térülnek meg a beruházások, nem igazolódnak az üzleti modellek.
Ez főleg Európában kulcskérdés, ahol nagyságrendileg több a szolgáltatók száma, mint az USA-ban, Kínában vagy az egyéb nagy piacokon. Más dimenziójú is lesz az együttműködés, ami viszont fontos, hogy piaci alapú legyen, nem lehetnek benne versenytorzító elemek, olyanok például, amikor két szereplő megállapodik a többiek kárára.
VAD jövő elé nézünk
„Ilyen helyzetben beruházóként is felértékelődnek a neutrális szolgáltatók, mint amilyen az Invitech. Mi megépíthetünk például egy jövőt álló hálózati kapcsolatot a mobil adótornyokhoz akár úgy is, hogy mindegyik szolgáltatónak bérbe adjuk,hasonló kondíciókkal. Természetesen az állam is megteheti ezt, de szerintem elsősorban nem itt lenne a szerepe, ezt megoldja a piac.
Az államnak akkor célszerű közvetlenül is szerepet vállalnia, ha például olyan földrajzi területekről van szó, ahol a beruházás tisztán üzleti alapon nem térülne meg. Emellett az állam legfontosabb feladata, hogy úgy alakítsa a játékszabályokat, hogy azok minél jobban elősegítsék az infrastruktúrális fejlesztéseket, helyzetbe hozzák a fejleszteni kívánó cégeket” – mutat rá Barta Attila.
Az egyéb beltéri vezeték nélküli hálózatok, – így a wifi 6, ami már 10Gbit/s sebességre képes, megjelenése is összefügg az adatmennyiség és az adatforgalom megsokszorozódásával, sőt a 2020-as évek közepén már jöhet a wifi 7 (30Gbit/s) is,aminek hatékony kihasználásához viszont már elengedhetetlen, hogy a hátterében egy stabil vezetékes, optikai hálózat legyen.
De meddig elég az optika, mi jön utána? Barta Attila szerint az optikát még jó ideig nem cseréli le semmilyen más technológia. Az optikai hálózat egyetlen szálpárján másodpercenként 10-20 terabit adat is átvihető manapság. Mivel a kiépítése, vagyis a földbe ásása igen költséges beruházás, ezekből városi területeken nem is a megszokott 24-48 szálat fektetik le, hanem akár 288 szálat is elhelyeznek egy-egy kábelben. Sőt több kábel is futhat egymás mellett, egy nyomvonalon.
Emiatt még jó ideig megkerülhetetlen lesz ez a technológia. A végponti sávszélesség is gyors tempóban növekszik. A jelenlegi 37 Mbit/s átlagos magyar és régiós letöltési sebesség a 20-as évek közepére, az előrejelzések szerint felmegy közel 100 Mbit/s-ra. Egy szó, mint száz VAD lesz a jövő – Virtualizált, Automatizált és Digitalizált – húzza alá a szakember.
