Napjainkban egy vállalat versenyelőnyét az is meghatározza, hogy milyen gyorsan tudja a rendszerében képződő adatokat hasznos belső üzleti információkká alakítani. Az adatrobbanás évtizedében a cégek ennek a mennyiségnek ma még alig a fél százalékát hasznosítják. Ennek csak egyik oka a szakemberhiány.
Az adatgyűjtés folyamatos és növekvő mértékű, a kezelése és a felügyelete pedig az egyik legnagyobb kihívás az informatikai vezetők szerint. Azzal már tisztában vannak a vállalkozások, hogy a minőségi adatok hasznosítása egyfelől versenyelőnyt jelent, másfelől felgyorsíthatja az ügyfélélmények fejlesztését. Utóbbi legalább annyira fontos mivel a technológia fejlődésével egyre tudatosabbak lesznek a fogyasztók, és egyre személyre szabottabb kiszolgálást várnak el.
Éppen ezért nagyon fontos mire összpontosítjuk a fejlesztéseket. A Dell Technologies szakértői három lépést javasolnak, egyfelől az adatkezelési módszerek megváltoztatását, a peremhálózati feltételek megteremtését, és a dolgok humán oldalát, a csapatépítést.
Sötét, elosztott és diverz adatok
A mai adatkezelési módszerek ugyanis nem felelnek meg az adatok kora által támasztott igényeknek. Egyre kevésbé jellemzőek a centralizált adatstratégiák, az informatikai vezetőknek a vertikális (silós) adattárolásban kell gondolkodniuk.
A folyamat mögött az egyre jobban elosztott adatok állnak, mivel az dolgok internetéhez(IoT) kapcsolódó technológiák folyamatosan gyorsítják a peremhálózati számítástechnika térnyerését. Minden másodpercben 127 új IoT-eszköz csatlakozik a világhálóhoz, a Gartner előrejelzése szerint
2025-re a vállalatok által előállított adatok 75 százalékát peremhálózatokon(edge computing) fogják létrehozni és tárolni. Ahogy az adatokat létrehozó peremhálózati helyek száma növekszik, az elosztott adatokat a felhőbe továbbító központosított adatstratégiák egyszerűen nem tudnak majd lépést tartani a valós idejű igényekkel.
Mindeközben a tárolt adatok nagy részét sosem használják fel, csak összegyűjtik, és archiválják, ami nem segíti elő az üzleti eredmények javítását. Ezeket hívják sötét adatnak, és gyors növekedésük jól példázza az adatok értékének kihasználásában és kezelésében rejlő nehézségeket.
Ehhez társul a valós idejű adatkészletek iránti új igény, amely a következő 5–10 évben teljesen felforgatja az adatkezelést. A Forrester előrejelzése szerint 2019 és 2024 között a vállalkozások megháromszorozzák a fájlként vagy objektumként tárolt strukturálatlan adataikat.
Demokrácia az adatok világában
Az új helyzet hatással van a jogi és biztonsági szabályozásra is, hiszen a peremhálózati számítástechnikai helyek megsokszorozódásával a támadási felületek is nőnek. Ezek kihasználására számos példa volt az idén, amint a világjárvány miatt a vállalkozások áttértek az otthoni munkavégzésre.
Szakértők arra hívják fel az informatikai vezetők figyelmét, hogy néhány fontos döntéssel az adatok korának megfelelően gondolhatják újra és alakíthatják át az adatkezelést és az adatstratégiát. Először demokratizálniuk kell az üzleti adatokat, hogy az egyes munkacsoportok könnyebben elérhessék a felhasználásra váró adatkészleteket.
Másodszor egyszerűvé kell tenniük a hozzáférést a mérnökök és adattudósok számára azokhoz az eszközökhöz, amelyek szükségesek az üzleti információk létrehozatalához. Végül egységesíteniük kell az adatok, az alkalmazások és az infrastruktúra telepítését és kezelését az informatikai rendszer minden területén.
Hogyan oldjuk meg a peremhálózati kihívásokat?
Gartner előrejelzése szerint 2022-re a vállalati adatok több mint 50 százalékát az adatközpontokon vagy a felhőn kívül fogják létrehozni és feldolgozni, ami a 2019-ben mért 10 százalék alatti értékhez képest jelentős növekedés.
A jövőben a legtöbb adat a valós idejű feldolgozás érdekében a peremhálózatokon képződik, amely új innovációs korszakot nyit meg. Az intelligens járművek önállóvá válnak, a telemedicina megszünteti az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés akadályait, a digitális városok pedig emberek milliárdjainak az életét könnyítik meg.
Ahogy az adatok súlypontja egyre inkább átkerül a peremhálózatokra, a vállalatok egyre több valós idejű, szolgáltatásminőséget javító, hipergyors funkciókat várnak el az informatikától. Csökken az igény az adatközponti vagy a nyilvános felhőben való tárolás iránt, hiszen az adatokat időben kell feldolgozni és elemezni.
Ehelyett fontos, hogy a tároló infrastruktúra minél közelebb kerüljön a peremhálózati helyekhez, ahol az adatokat létrehozzák és felhasználják. Mi akkor a megoldás?
Nem létezik általánosan alkalmazható megoldás, de az üzleti és informatikai vezetők sokat tehetnek a helyzet megoldására. Létrehozhatnak egy üzemeltetési központot és egy hibrid felhőt a peremszolgáltatásoknak, és ezeket az eszközök egyre szélesebb köréhez csatlakoztatva elősegíthetik az egységes adatkezelést. Biztosíthatják az egységes fejlesztési környezet fenntartását, befektetéseket hajthatnak végre a peremhálózat-felügyeleti platformok, alkalmazások és eszközök biztonságos infrastruktúrája területén.
Az IT-vezetők a peremhálózati ökoszisztéma megismerésével könnyebben megérthetik, hogyan lehet a leghatékonyabb módon személyre szabni az üzleti igényeknek megfelelő megoldásokat.
A megfelelő humán faktor nélkül nem megy
Az üzleti adatok teljes körű kiaknázásához időt kell fordítani egyfelől az adatinnovációra, másfelől a bevételszerzési lehetőségekre. A Gartner szerint azonban az adatkezeléssel foglalkozó munkahelyi csapatok idejüknek csupán 22 százalékát szánják ezekre a feladatokra. A helyzetet a szervezeti kultúra megváltoztatásával lehet orvosolni. Alapvetésként kell kezelni, hogy az innováció üzleti szempontból is kritikus funkció, amelyet előtérbe helyezni, támogatni és népszerűsíteni kell.
A céges adatokkal számos önálló célkitűzéssel rendelkező csapat és személy foglakozik. Az adatcsapatok rendszertelen megközelítése megnehezíti a fókuszált és koordinált adatkezelési stratégia létrehozását.
A problémára nem jelent megoldást, ha egyszerűen több adattudós foglalkozik vele, mivel a legtöbb vállalat nem rendelkezik a kulcsfontosságú adatokkal kapcsolatos szakértelemmel. Az adattudósok magasan képzett és specializált szakemberek, akikből nincs elég, ezért a legtöbb cégben ritka és költséges erőforrásoknak számítanak.
Fontos tehát, hogy ezeket a szakembereket üzletileg átgondolt és stratégiai alapon meghatározott feladatokkal bízzák meg az informatikai vezetők, hogy valóban hasznos üzleti információk születhessenek.
