Az európai gyártóvállalatoknak csak a 28 százaléka használja fel a felokosított gyárak által termelt adatokat az üzleti döntéshozatalában. A digitalizációs projektek többsége még korai fázisban van, de a 44 százalékuk már megtérülőben.

Okos gyárak

Az európai gyáripar többségénél fontos stratégiai elem az okosgyárak létesítése. Ezt az is alátámasztja, hogy 98 százalékuk ugyanolyan vagy nagyobb összegű beruházásokat tervez erre a célra. Az európai gyártóvállalatok több mint a kétharmada ugyanakkor ma még nem használja fel az okosgyárak működéséből szerzett elemzési adatokat a hatékonyabb döntéshozáshoz – derül ki a Fujitsu által készíttetett felmérésből.

A cégek többsége még a digitális átalakulás korai fázisában

A teknowlogy|PAC1 európai kutatóintézet a kutatásban több mint 200 olyan nyugat-európai cég informatikai és technológiai döntéshozóit kérdezte meg, amelyek több mint 500 főt foglalkoztatnak, és már dolgoznak okosgyár-projekteken. A felmérés megerősítette, hogy a vállalatok többsége a digitális átalakulás korai szakaszában tart.

Mivel a gyártószektor éppen a gazdasági recesszió időszakát éli, az okosgyárak kialakítása jó lehetőség lenne a növekedés élénkítésére. Annál is inkább, mert az okos technológiákat bevezető gyártóvállalatok 97 százaléka-három éven belül már pozitív megtérülési eredményekről számol be – áll a kutatásban.

A dolgok internetétől a számítási felhőn át a mesterséges intelligenciáig terjedő okosgyári technológiák javítják a hatékonyságot és a nyereségességet – többek között azáltal, hogy lehetővé teszik a termékek hatékony tömeges testre szabását, és támogatják a váratlan üzemkiesések előfordulását visszaszorító előrejelző karbantartást.

„Napjainkban a gyártóvállalatok döntő többsége még nem hasznosítja az okosgyár-technológia által nyújtott elemzési adatokat. Mindössze a 28 százalékuk használja azokat a döntéshozatal támogatására, további 29 százalék pedig három éven belül tervezi ezt megtenni. Úgy látjuk, hogy a digitális gyártás remélt gyors forradalma egyelőre a költségszint, a komplexitás és az adatelemzési képességek hiánya miatt nem következik be” – mutat rá Johan Carstens, a Fujitsu észak- és nyugat-európai régiójának gyártási és autóipari megoldásokért felelős technológiai vezérigazgató-helyettese.

Hatalmas összeg jut a következő években az okosgyárakra

A gyártóiparban az okosgyár-technológiákban rejlő lehetőségeket ugyanakkor nagy arányban elismerik. A vállalatok közel kétharmada (63%) tervezi növelni ez irányú beruházásait a következő három évben, és csak töredéke dönt inkább az ehhez kapcsolódó költségkeret csökkentéséről.

Az IDC amerikai piackutató egyik legutóbbi előrejelzése szerint az üzleti vállalkozások a következő négy év során világszerte együttesen több mint hatezer milliárd dollárt fektetnek a technológiai megújulásukba. Az idei költés is meghaladja az ezermilliárdot. A következő években ágazattól függően évi 15-20 százalék körüli bővüléssel számolnak.

Ebben az évben a gyártó- és a feldolgozóipar költ majd a legtöbbet a digitalizációra, az előbbi esetében ez világméretekben ez mintegy 221,6 milliárd dollárnyi, utóbbinál 124,5 milliárd dollárnyi beruházást jelent. Mindkét szektornál prioritást élvez a gyártási folyamatok „felokosítása”, a robotizáció, automatizáció és a minőségi gyártás szempontjainak figyelembe vétele.

Az okosgyár-projektek még nagyon kezdeti stádiumban vannak: 37% tervezés alatt, 36% korai pilot fázisban, és 19% esetében történt olyan éles megvalósítás, ahol már üzleti előnyökről is beszélhetünk.

A Fujitsu az okosgyár-projektek számának gyors növekedésére számít,egy tízfokozatú skálán a megkérdezett cégek 62 százaléka hetes és kilences közötti fontosságúnak ítéli meg az ilyen jellegű fejlesztéseket. A megvalósítás azonban igen komplex feladat, emiatt a vállalatok többsége még ennek korai szakaszában tart. Jelenleg mindössze a 8 százalékuk tartja saját okosgyár-fejlesztéseit előrehaladottnak.

Intelligens gyártási piac

Az egyedi gyártás okos technológiákkal költséghatékonyabb

Ennek ellenére a vállalatok ígéretes megtérülésről számolnak be. A projektek 44%-a már elért bizonyos mértékű megtérülést, ráadásul elég gyorsan. Az érintett cégek közel felénél (45%) egy éven belül jelentkeztek az előnyök, 52%-uknál pedig egy év és három év között.

„Ma már nem elég, ha a nagyvállalatok néhány alap változatot kínálnak termékeikből. A fogyasztók egyre gyakrabban egyedi, személyre szabott terméket igényelnek, változatlan áron. Ez hagyományos gyártással kivitelezhetetlen, de okos technológiákkal megoldható. Ezért akik elsőként vezetik be ezeket a technológiákat, árelőnyre tesznek szert” – fogalmaz Johan Carstens.

A felmérés szerint az okosgyárak megvalósításának legfőbb kihívásai a megvalósítás költsége (58%), az üzleti terv kidolgozása (48%), a hozzáértő munkaerő hiánya (47%), valamint az adatelemzés komplexitása (43%). E kihívások legyőzése érdekében a technológia korai bevezetői szoftvervállalatokkal (92%) és IT-szolgáltatókkal (90%) működnek együtt.

A minőségi munkaerőből továbbra is hiány van

A hozzáértő munkaerő hiányára egyre többen mutatnak rá. Az okosgyárakban is nélkülözhetetlen mesterséges intelligencia alapú(AI) megoldások kapcsán az EY 500 amerikai vállalat bevonásával készült felméréséből is kiderül, hogy a cégvezetők az AI üzleti felhasználásában komoly korlátokat látnak. Szinte minden harmadik (31%) válaszadó kifejtette, hogy azok a képzett szakemberek hiányára vezethetőek vissza.

Itthon a minőségi munkaerő mellett az időtényező az egyik legfőbb ellenérv a gyárak felokosítása kapcsán a hazai kis- és középvállalati körben. Az év elején az Ipar 4.0 Mintagyár projekt apropóján foglalkoztunk a kkv-k ebbéli hozzáállásával. A 2,35 milliárd forintos uniós finanszírozású pályázat célja, hogy többféle módon is támogassa az elmaradottabb régiókban tevékenykedő gyártó profilú kkv-k fejlesztési törekvéseit.

A projekt idén decemberben zárul, és a tervek szerint ezer kkv-t hoz be a programba. Kovács László a Budapesti Műszaki Egyetemen(BME) tavaly januárban létrehozott Ipar 4.0 Technológiai Központ(TK) vezetője már akkor ezt mondta: „Jó, hogy nagy az érdeklődés a támogatott projekt iránt, de nem jó, hogy azok közül is, amelyek megfelelnének a követelményeknek, végül kevesen szánják rá magukat a programban való aktív részvételre. A legtöbben épp az időt sajnálják rá, mint mondják, nehezen tudják több napon keresztül nélkülözni az alkalmazottaikat.”