A roamingról a külföldi utazások jutnak eszünkbe, pedig a szakmában régóta téma az a belföldi roaming kérdése is, ami ma nem kötelező. Emiatt a legnagyobb lefedettséget és folyamatos online jelenlétet igénylő SIM-alapú pénztárgépek működése külföldi SIM-kártyákkal biztosított. Mit hoz az új uniós szabályozás?
A belföldi, vagy hivatalos nevén nemzeti roaming eredendő célja nemcsak a mobilhálózatba köthető eszközök zavartalan működtetése lehetne, hanem az újonnan piacra lépő szolgáltatók gyorsabb „beilleszkedését” is segítheti. Utóbbi többször is felmerült már a hazai távközlés történetében, lásd a 90-es évek végén a Vodafone, akkori nevén VRAM, vagy legutóbb a Digi mobilpiaci megjelenésekor. A saját hálózat nélküli, virtuális szolgáltatók átmeneti megjelenésével kereskedelmi alapon született is már néhány ilyen jellegű megállapodás.
Bizonyos feltételekkel kötelezhetők lesznek rá a szolgáltatók
A belföldi roaming a jelenlegi szabályozás szerint nem kötelező a szolgáltatókra nézve, de mit hoz a december 21-vel életbelépő új uniós szabályozás? A témával kapcsolatban megkerestük a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóságot(NMHH). A szabályozó testületnél az alábbiakat válaszolták.
A nemzeti roamingra is kitérő, új Elektronikus Hírközlési Kódexet 2020. december 21-ig kell átültetni a magyar jogba, a magyar elektronikus hírközlésről szóló törvény pedig ezt az első tagállamok között már meg is tette idén nyáron. A decembertől hatályba lépő szabályok a törvényben a belföldi roaming kötelezettségét két esetben írhatják elő:
Az egyik, ha egy másképp megoldhatatlan, a frekvenciával összefüggő, helyi problémára szolgáló megoldás esetében az NMHH úgy ítéli meg, hogy a frekvencia használatán alapuló helyi szolgáltatást a végfelhasználóknak csak úgy lehet biztosítani, ha a belföldi roaming kötelezettséget közvetlenül elő kell írnia, és a végfelhasználók elérésére más hasonló és megvalósítható megoldás nem áll rendelkezésre.
Utóbbi minden vállalkozás számára méltányos, megkülönböztetéstől mentes és ésszerű feltételekkel kell, hogy elérhető legyen. Erre az esetre a hírközlési törvény további feltételeket is előír. Egyfelől a kötelezettségek előírásának lehetőségét a frekvenciahasználati jogosultságot biztosító engedélynek vagy a hatósági szerződésnek egyértelműen rögzítenie kell.
Másfelől ezt akkor lehet megvalósítani, ha a kötelezettségekkel érintett területen a szolgáltatás nyújtásához szükséges, rádióspektrum használatán alapuló hálózatokat vagy szolgáltatásokat biztosító infrastruktúra piaci alapú kiépítése a kötelezettségek előírása nélkül objektív gazdasági vagy fizikai okból lehetetlen, és ezért a véghasználók súlyosan hiányosan vagy egyáltalán nem férnének hozzá a hálózatokhoz vagy a szolgáltatásokhoz.
A másik eset, ha a hatóság magában a frekvenciaversenyeztetési eljárásban, a kiírási dokumentációban ír elő belföldi roaming kötelezettséget. Ilyenkor az NMHH köteles hatáselemzést készíteni, amelyben figyelembe veszi, hogy milyen hatással van a versenyre a frekvenciahasználati jogosultság, és a belföldi roaming kötelezettség szükséges-e a verseny fenntartásához vagy eléréséhez?
A szabályozó hatóság egyedi mérlegelést tervez
A tervezett belföldi roaming kötelezettség előírása milyen hatással van a frekvenciahasználati jogosultsággal rendelkező szolgáltatók által már megvalósított és az általuk tervezett beruházásokra?
Ezek a szabályok tehát idén december 21-étől alkalmazhatóak, de az NMHH a szigorú előírások miatt esetenként és egyedi ügyenként elemzi és mérlegeli majd, hogy indokolt-e, valamint az okozott hátrányokkal arányban áll-e a magyar piacon, hogy ilyen típusú kötelezettségeket kiszabjon.
A szolgáltatóknak ugyanakkor van lehetőségük arra, hogy pusztán kereskedelmi alapon megállapodjanak belföldi roaming szolgáltatás nyújtásában. Volt is erre már több példa a magyar piacon, amikor frekvenciával rendelkező szolgáltatók nyújtottak szolgáltatást frekvenciával nem rendelkező mobil, úgynevezett virtuális szolgáltatóknak.
Megkérdeztük azt is, hogy történt-e már egyeztetés ebben az ügyben a szolgáltatókkal? Ha igen, mire jutottak?
„Tekintettel arra, hogy a fenti szabályozás még nem lépett hatályba, és ezen eseteket a hatóságnak majd ügyről ügyre kell értékelnie az említett szigorú szabályok mentén, ezért ilyen típusú egyeztetés eddig még nem volt” – áll az NMHH válaszában.
Megkerestük a kereskedelmi szolgáltatást nyújtó három operátort is, közülük ketten válaszoltak.
A nemzetközi tapasztalatok szerint versenycsökkentő a hatása
A Telekomnál egyelőre nem ismerik a hatóság ez irányú elképzelését, így részletek hiányában, a témának ezt a részét nem tudják véleményezni.
Maradva ugyanakkor a pénztárgépeknél, a bevezetéskor hatósági elvárás volt a legnagyobb lefedettség biztosítása, ezt külföldi SIM-kártyák használatával lehetett csak elérni. Ha és kizárólag azért kerülne bevezetésre a nemzeti roaming, hogy belföldi SIM-kártyák kerülhessenek a pénztárgépekbe a külföldiek helyett, úgy az indokolatlanul nagy fejlesztést generálna a mobilszolgáltatóknál.
Nem beszélve arról, hogy a pénztárgépekben ki kellene cserélni a biztonság érdekében cserélés kizárását is célzó módon beépített SIM-kártyát. Mindez szintén jelentős költséggel és időráfordítással járna a teljes rendszer és a végberendezések átalakítása miatt mind szolgáltatói-, hatósági, mind a felhasználói oldalon. Az ilyen módosítás csak alapos, minden érintettre kiterjedő elemzések után és az azon alapuló kellő indokoltság megállapítása esetén, hosszabb távon lenne legfeljebb megvalósítható – áll a Telekom indoklásában.
A Telenor válaszában kiemeli: ahogy megyünk előre az időben, és a mobiltelekommunikációs szolgáltatók egyre összetettebb technológiákat használnak napi rutin szinten, a nemzeti roaming implementálása egyre bonyolultabb és összetettebb kérdéssé válik( lásd elszámolás, adatbiztonság, stb).
Ha a nemzeti roaming témája napirendre kerül, fontos tisztázni és egyetérteni abban, hogy milyen felhasználási modell a hajtómotorja ennek az igénynek. Számos sarokpontot szükséges tisztázni, hogy pontosan lássunk ebben a kérdésben. Azt is fontos látni, hogy nemzetközi gyakorlatban a nemzeti roamingot tartósan nem alkalmazzák, mert versenyjogi elemzések szerint versenycsökkentő hatása is van.
