Már másfél év telt el azóta, hogy Európa nagy részén megszűntek a roaming díjak. Az intézkedés nyomán megsokszorozódott az unión belül utazók által lebonyolított mobilhívások száma és az adathasználat mennyisége is – állapítja meg egy friss jelentés.
Mint ismert, az európaiak az unión belüli utazásaik során tavaly június közepe óta használhatják külön roaming díjak megfizetése nélkül a mobiltelefonjukat (hívásokra, SMS-küldésére és mobilnetezésre). Ez azt jelenti, hogy az utazók útjuk során ugyanúgy használhatják mobiltelefonjukat, mint otthon, anélkül, hogy félniük kellene a magas telefonszámláktól.
Ezt megelőzően már egy évtizede téma volt a barangolási többletdíjak csökkentése, majd végleges eltörlése. Ennek nyomán a roamingdíjak 2007 és 2016 között több mint 90 százalékkal csökkentek, utoljára 2016 áprilisában. A végleges eltörlésről 2015 -ben döntöttek az EU-ban.
A mobiladat megötszöröződött
A napokban tette közzé az Európai Bizottság a roaming díjak 2017. június 15-i eltörlése óta bekövetkezett hatásokról szóló időközi jelentését. Ez megállapítja, hogy az európaiak a lehető legnagyobb mértékben kiaknázzák új digitális jogaikat az Európai Unióban és az Európai Gazdasági Térségben (EGT) tett utazásaik során.
A leglátványosabban a mobiladat-forgalom növekedett a másfél évvel ezelőtti szinthez képest, nagyjából az ötszörösére. Az utazások során kezdeményezett hívások száma pedig nagyjából megduplázódott.
A racionálisan vélelmezett tendenciát konkrét felmérések is igazolják, az Eurobarométer legutóbbi jelentése szerint manapság az utazók 34 százaléka ugyanolyan gyakran szörföl az interneten barangolás közben, mint otthon, míg 2017 júniusa előtt ez csupán a 15 százalékukra volt jellemző. Ezzel szemben azoknak az aránya, akik a telefonjukon letiltják a külföldi adathasználatot 19 százalékra csökkent a barangolási díjak eltörlése előtti 42 százalékhoz képest.
A jelentés azt is megállapítja, hogy már igen nagy a fogyasztói tudatosság az európaiak között. A barangolási díjak megszűnésével 62 százalékuk van tisztában, és 69 százalékuk gondolja úgy, hogy ez nemcsak valamiféle látszatintézkedés, hanem ebből profitálhatnak is.
Az európai szolgáltatóknak alternatív bevételi többlet után kell(ett) nézniük
A bizottság jelentése szerint nincs gond a másik oldallal sem, vagyis a mobilszolgáltatók is betartják az új szabályokat, és megfelelően működnek a helyi piacok torzulásának elkerülése érdekében előírt biztosítékok is.
Ez utóbbiról persze országról országra másként vélekednek az operátorok, hiszen ott, ahol nagy a turistaforgalom, ott korábban nagyobbak voltak a roamingdíjból származó bevételek is, mint az idegenforgalom szempontjából kevésbé frekventált államokban. (Előbbiekben akár a szolgáltató bevételének a 20 százalékát is elérhette, utóbbiaknál nagyjából 5 százalék körül mozgott.) Akár így, akár úgy a többségük korábban sem szívesen kommunikált arról, mekkora biznisz számára a roaming.
Azt viszont többször is kifogásolták, hogy nem volt elegendő az idő a felkészülésre, és arra, hogy az esetleges kieső bevételeket, mi módon kompenzálják.
Amióta nyilvánvalóvá vált, hogy megszűnnek a barangolási díjak több elemzés is napvilágot látott arról, mire is számítsanak a szolgáltatók. A Juniper Research egy tavalyi elemzése a mobilos roamingbevételek alakulásáról 2017-re nagyjából 11 százalékos csökkenést jósolt, hozzátéve, hogy az európaiak esetében ez a mutató akár 33 százalékos is lehet.
Hogy lássuk a nagyságrendeket tavaly nagyjából 48 milliárd dollárt kasszírozhattak globálisan a mobilszolgáltatók a roamingszolgáltatásból, ami egy évvel korábban még 54 milliárd dollár volt. A kutatás szerint idéntől már ismét emelkedhetnek a roamingbevételek az aktív barangolók abszolút számának és adathasználatának a növekedése miatt. Az Európai Bizottság pedig egy év múlva tesz közzé átfogó jelentést a belföldi díjszabás szerinti barangolásra vonatkozó szabályok felülvizsgálatáról.
