Kétszer annyi alkalmazott és még több üzleti terület bevonásával, a jövő nyár végéig folytatódik a kísérleti program, amelynek eddigi eredményeiről, kihívásairól szakmai konferencián számolt be a cég.
Nálunk a nagyvállalati szektorban elsőként a Magyar Telekom vállalta be a 4 napos munkahét tesztelését. Ennek keretében a közel 6 ezer főt foglalkoztató társaság négy különböző területet képviselő csapata négy hónapon keresztül dolgozott négynapos 8 órás munkarendben, eddigi alapbére megtartása mellett.
Az október végén zárult első körös tesztidőszak célja az információgyűjtés volt. A pilot programba bevont 152 fő négy üzleti területet képviselt: az ügyfélszolgálati-, a műszaki hibaelhárítással, a technológiai értékesítés támogatással és SAP rendszerekkel foglalkozó részlegekét.
A tesztprojekt során a társaság vezetése a gördülékeny munkaszervezés mellett fontosnak tartotta, hogy visszajelzéseket is kapjon a résztvevőktől beleértve a hangulatukat is.
„Már az induláskor óriási lelkesedés fogadta az ötletet. Nemzetközi tapasztalatokra építve azt feltételeztük, hogy a három egybefüggő szabadnap a munkával és a szabadidővel töltött időt kiegyensúlyozottabbá teszi, a kollégák életminősége javul, és jól összehangolt munkaszervezés mellett nagyobb hatékonysággal tudnak teljesíteni a munkahelyükön” – emelte ki bevezetőjében Friedl Zsuzsanna, a Magyar Telekom Chief People Officere.
Hozzátette: a magyar cég a teljes Deutsche Telekom csoporton belül is előfutára lett a témának, más leányvállalatoknál egyelőre nem vállaltak fel ilyen mélységű és kiterjedtségű tesztet.
„A felmérések biztató eredményt mutatnak: a fix munkaidőben ügyfélkapcsolati feladatokkal foglalkozó munkatársak önmagukhoz viszonyított teljesítménye a pilot előtti teljesítményükhöz képest tíz százalékkal nőtt a 4 napos munkahét teszt időszakának bevezetése után. A felmérés arra is rámutatott, hogy az érintett munkatársak 92 %-a érezte úgy, hogy munkája mellett elegendő ideje jutott a magánéletre és a pilot időszak végén 90 százalékuk válaszolta azt, hogy szívesen folytatná a 4 napos munkavégzést” – húzta alá Méry Katalin, ügyfélszolgálati igazgató.
Jövő februártól jöhet a második körös teszt
Az eredmények alapján a társaság a tesztelés folytatásáról döntött, jövő február 1-jétől további csapatok bevonásával, a résztvevők létszámának a megduplázásával 6 hónapra szélesíti ki a kísérleti időszakot.
A vállalat a második fázisban már 36 órás munkahét keretében, változatlan bérezés és az eddigi hatékonyság fenntartása mellett tervezi folytatni a projektet. Ebben már azt is vizsgálni fogja, hogy milyen hatással van a 4 napos munkahét a toborzás-kiválasztásra, a munkáltatói márkára, valamint elemezni fogják a tesztcsapatokon belüli fluktuáció alakulását és a betegszabadságok napjainak esetleges változását is.
„Nem lehet ugyanakkor egységes koncepciót elfogadni, az egyes területektől függ, milyen alapkoncepció a hatékony az esetükben. Az új típusú munkarend arra is rámutat, hogyan lehet a felesleges munkatevékenységeket kiszűrni, hogyan kell a munkanapokat még jobban megszervezni” – tette hozzá Friedl Zsuzsanna.
A konferencián megszólalt két olyan cég képviselője is, amely vagy éppen teszteli, vagy már élesben működteti a négynapos munkahetet. Utóbbi a Codecool programozóiskola, ahol kéthetes rotálással tudták beindítani a rendszert, és nem az általánosnak tartott péntek a plusz szabadnap, hanem a hétfő. Előbbi pedig a Libri-Bookline, ahol az ügyfélszolgálatot kivéve a péntekkel bővül a tesztelő munkatársak hétvégi szabadideje. Mindkét helyen az addigi alapbérek megtartásával képzelik el a négynapos munkahét jövőjét.
Ezt mutatja a témában végzett országos kutatás
A Telekom a PwC Magyarországgal közösen országos reprezentatív kutatást is indított a témában. Ennek során több, mint 12 ezer ember kérdezte meg arról, hogy mit gondolnak a 4 napos munkahét bevezetéséről, és annak a mindennapi életükre gyakorolt várható hatásairól.
A felmérés eredményei alapján a válaszadók többsége (84%) szívesebben dolgozna heti négy napot a jelenlegi 5 napos munkahéttel szemben. Ezen belül a ‘4 nap, 8 óra, változatlan bér’ és a ‘4 nap, 9 óra, változatlan bér’ modell bizonyult a legszimpatikusabbnak, feltéve, hogy a munkavállalók bérét nem befolyásolja a munkaidő megváltoztatása.
A kutatás arra is rámutatott ugyanakkor, hogy a munkavállalók preferenciáit az eltérő élethelyzetek nagymértékben befolyásolják. A fiatalabbak akár 4 nap, 10 órában is hajlandóak lennének dolgozni, ezt az opciót a 30 év alattiak 41%-a tartja elfogadhatónak a jelenlegi 5 nap 8 óra helyett. A nyugdíjhoz közel állók többsége viszont inkább elutasítja, az 50 év felettiek mindössze 13% tartja vállalhatónak azt, hogy ilyen modellben dolgozzon. A felmérés rávilágított arra is, hogy a munkaidő csökkentését a munkavállalók többsége üdvözölné, és az így felszabaduló időt fizikai és mentális egészségükre, családra, barátokra, valamint feltöltődésre fordítanák.
