A szeptember 8-ig tartó konzultáció olyan kérdésekkel foglalkozik, mint az online biztonság, a véleménynyilvánítás szabadsága, a méltányosság és az egyenlő versenyfeltételek a digitális gazdaságban.
A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabálycsomag tervét még február közepén jelentette be a Brüsszeli Bizottság. A konzultáció célja, hogy az unió polgáraitól, a vállalkozásoktól, az online platformoktól, a tudományos élet szereplőitől, a civil társadalomtól és minden érdekelt féltől véleményeket, tényeket és adatokat gyűjtsön a digitális szolgáltatásokra vonatkozó jövőbeli szabálykönyv kialakításához.
Az eddigi szabályozás nem érintette a nagy online platformok felelősségét
„Az online platformok központi szerepet töltenek be életünkben, gazdaságunkban és demokráciáinkban. Egy ilyen szereppel nagyobb felelősség is jár, de a felelősségvállalás csakis a digitális szolgáltatásokra vonatkozó korszerű szabálykönyvön alapulhat. A konzultáció során meghallgatjuk az összes véleményt, és együtt gondolkodva arra fogunk törekedni, hogy megtaláljuk a megfelelő egyensúlyt a mindenki számára biztonságos internet, a véleménynyilvánítás szabadságának védelme és az innovációhoz szükséges mozgástér biztosítása között az uniós egységes piacon” – nyilatkozta a kezdeményezés kapcsán Thierry Breton, a belső piacért felelős uniós biztos.
A digitális szolgáltatásokra vonatkozó szabályozás húsz évre nyúlik vissza. Segítette az európai digitális szolgáltatások növekedését, de nem ad választ az online platformok – különösen a legnagyobbak – szerepével és felelősségével kapcsolatban felmerülő kérdésekre.
Európának ma már egy korszerűbb szabályozási keretre van szüksége ahhoz, hogy csökkentse a szabályozás tagállamok közötti egyre növekvő széttagoltságát, valamint a korábbiaknál jobban teremtse meg a feltételeket ahhoz, hogy az európaiak online is éppolyan védelemben részesüljenek, mint amikor offline dolgoznak. Fontos továbbá hogy a szabályozás minden európai vállalkozás számára egyenlő versenyfeltételeket kínáljon az innováció, a növekedés és a globális verseny terén.
A „kapuőrök” egyensúlytalanságot teremtettek a piacon
A konzultáció a szabályozással kapcsolatban alapvetően két területet érint. Az első az elektronikus kereskedelemről szóló irányelv alapvető elemeihez kapcsolódik, mindenekelőtt a digitális szolgáltatások egységes uniós piacon történő nyújtására vonatkozó szabadsághoz, valamint a felhasználók által létrehozott tartalomért való felelősség széles körű korlátozásához.
A második terület az egyenlő versenyfeltételekkel foglalkozik az európai digitális piacokon, ahol jelenleg néhány nagy online platform „kapuőrként” működik. A bizottság szándéka, hogy fellépjen kapuőrök nyomán keletkező piaci egyensúlyhiányok ellen, és azért, hogy a fogyasztók számára a lehető legszélesebb választék álljon rendelkezésre. A digitális szolgáltatások egységes uniós piaca pedig továbbra is versenyalapú legyen, és nyitott maradjon az innovációra.
A konzultációba bekapcsolódók 2020. szeptember 8-ig nyújthatják be a válaszaikat az EU valamelyik hivatalos nyelvén. A bizottság ezeket figyelembe fogja venni a jogszabálycsomaggal kapcsolatos javaslatok elkészítésekor, amelyeket várhatóan az év végén teszik közzé.
A digitális szolgáltatásokra vonatkozó uniós jogi keret az e-kereskedelmi irányelv 2000-ben történt elfogadása óta változatlan. Ez az irányelv harmonizálta a határokon átnyúló szolgáltatásnyújtást lehetővé tevő alapelveket, és lényegében a digitális szolgáltatások szabályozásának az alapja volt az EU-ban.
Brüsszel ezt követően 2017-ben egy közleményben, 2018-ban pedig egy ajánlásban fogalmazott meg általános iránymutatásokat a jogellenes online tartalmak kezeléséről az online platformok és a tagországok számára.
A bizottság célirányos intézkedéseket hoz az online platformok, a hatóságok és a megbízható szervezetek közötti együttműködés koordinálására annak biztosítása érdekében, hogy az európai fogyasztókhoz az egységes piacon eljutó termékek biztonságosak legyenek. Ágazatspecifikus jogszabályokat is elfogadtak már időközben mindenekelőtt az audiovizuális és a médiaszolgáltatások, valamint a szerzői jogok területén.
Idén júliusban lép hatályba a platformok és az üzleti felhasználók közötti kapcsolatokról szóló rendelet, amely a kisebb vállalkozások és az online platformokon kereskedő vállalatok számára teremti meg az átlátható és kiszámítható vállalkozási környezet alapját.
Mennyi jut a következő hét évben Európa digitalizálására?
Az Európai Bizottság egy fontos javaslatot is tett a napokban Európa fokozottabb digitalizálódása érdekében. A 2021-ben kezdődő új hétéves költségvetési ciklus keretében Brüsszel 8,2 milliárd eurót fordítana a kontinens digitális korszerűsítésére. Ez az összeg mintegy másfél milliárd euróval több, mint a korábbi tervezet. A büdzsé elfogadása ősszel várható.
Az összegből mintegy 2,4 milliárd euró Európa szuperszámítógépes kapacitásának, tudásának a növelésére jut, 2,2 milliárd euróból a mesterséges intelligencia képességek növelhetők majd. A kiberbiztonságot 1,8 milliárd euróból lehet majd erősíteni, 600 millió eurót a fejlett digitális készségekre, illetve további 1,2 milliárd eurót a digitális technológiák – azon belül is kiemelve a blokkláncot – a gazdaságon belüli elterjesztésére fordítják, beleértve az egészségügyet, a kkv-kat, a startupokat és a közigazgatás széles körét.
