A Mastercard második alkalommal mérte meg hazánk Digitális Fizetési Indexét(DFI), amely három fő pillérre: az infrastruktúrára, a tudásra és a használatra alapozva mutatja a piac fejlettségét. Az index összpontszáma egy év alatt 7 ponttal javult, mindenekelőtt az infrastruktúrának és a digitális fizetések használatának köszönhetően.
Az először tavaly bemutatott hazai kezdeményezésű felmérés célja az is, hogy tükörképet adjon a magyarországi digitalizáció mértékéről és fejlődéséről. A kutatásban idén Magyarország mellett már a módszert átvevő Ausztria, Bulgária, Horvátország, Görögország, Románia és Szerbia is részt vett.
„Azért hoztuk létre ezt a mérőszámot, hogy mélyebb betekintést nyerjünk és megtaláljuk azokat a pontokat, amelyekre jobban figyelve felgyorsítható a fejlődés és hatékonyabbá válhat a digitális fizetések ökoszisztémája. Külön öröm, hogy az eredmények nemcsak hazai, de régiós szempontból is kiemelkedőek” – mondta az eredmények kapcsán Eölyüs Endre, a Mastercard Magyarországért és Szlovéniáért felelős vezetője.
Az idei felmérés alapján 2021-ben a hazai DFI a maximális 100-ból 58 pontot ért el, amit az egyes alappillérek pontjaiból számítottak ki: 73 pontot mutatott fel az infrastruktúra, 51-et a tudás és 49-et a használat kategória.
Alapinfrastruktúrában már nagyon jól állunk
Az infrastruktúra pillér egy év alatt 9 pontot javítva érte el a 73-at, ami azt jelzi, hogy a szabályozói intézkedések, a piaci szereplők innovációi, valamint a helyi piacon megjelenő új technológiák nagyban hozzájárultak a digitális fizetési infrastruktúra fejlődéséhez.
Jó példa erre a tavaly óta érvényben lévő rendelet, amely előírja, hogy minden online kasszával rendelkező vállalkozás köteles valamilyen elektronikus fizetési lehetőséget biztosítani vásárlói számára. A készpénzmentes fizetés infrastruktúrája 10 pontot javult.
A számlaközi pénzforgalom szintén széles körben elérhető: 2020 óta működik az azonnali átutalások rendszere Magyarországon, ami még nagyarányú növekedés előtt áll. A digitális fizetések alapvető infrastruktúrájának számító kártyás fizetések penetrációja pedig tovább növekedhet a kereskedői elfogadóhálózat további bővülésével, sok POS terminál épült ki a járvány idején.
Alapinfrastruktúrában már nagyon jól áll az ország, de még van hová fejlődni a ráépülő tokenizációban és a mobiltárcák használatában. Az 5G viszont már nem sokat tesz hozzá a digitális fizetések fejlesztéséhez, mert a jelenlegi, főként 4G hálózat képes kiszolgálni az ez irányú igényeket – hangzott el kérdésre válaszolva, a kutatást bemutató tájékoztatón.
Van még feladat az adathozzáférés infrastruktúrájának a fejlesztésében is, nálunk még mindig nagyon nehézkes és bürokratikus(papír alapú hitelesítéssel működő) az adatok frissítése, például a lejárt bankkártyáknál – mutatott rá az igazgató.
Tudásban átlagos szinten vagyunk
A tudás pillér pontszáma 2020-hoz képest 2021-re nem változott: továbbra is 51 ponton áll, vagyis a digitális fizetési megoldások használatához való hozzáállás és az ahhoz szükséges készségek 2020 óta nem fejlődtek érdemben a magyar lakosság körében. Ez utóbbi főleg az alacsonyabb tudásszinten lévő fogyasztókra volt jellemző. Szakemberek szerint ennek javításában nagy szerepe lehetne az oktatásnak.
Az index arra is rámutat, hogy a biztonság és a kényelem a legfontosabb szempontok a fogyasztók számára: minél kényelmesebbnek tartanak egy fizetési módot, annál biztonságosabbnak ítélik azt.
Még nagyon ragaszkodunk a készpénzes fizetéshez
A használat mutatója 2020-hoz képest egy év alatt 11 ponttal növekedve, elérte a 49-et, elsősorban a digitális fizetési infrastruktúra fejlődésének köszönhetően. Bár az innovatív fizetési megoldások már elérhetőek a piacon – például a kártyás részletfizetés, a QR kódos, vagy a viselhető eszközökkel történő fizetés – a hazai fogyasztóknak több időre van szükségük elfogadásukhoz és használatukhoz.
A készpénz ugyanis még mindig fontos szerepet tölt be Magyarországon, de az már jó jel, hogy 2021-ben a fogyasztók többet használták kártyáikat digitális fizetésre, mint készpénzfelvételre. Az érintésmentes fizetések használata is terjedőben, 2021-ben a POS-tranzakciók 97%-át jelentette, szemben a 2020-as 93%-kal.
Érdekesség, hogy a kártyahasználat a felnőtt lakosság körében 2021-ben meghaladta az 1,0-s értéket, vagyis az összesített átlagot tekintve minden magyarországi felnőtt legalább egy kártyás tranzakciót végrehajtott fizetési kártyájával az év során. Az online fizetéshez használt kártyák egyre nagyobb arányban online módon tároltak, ami gyorsítja a fizetési folyamatot. A múlt év végére az interneten használt kártyák 69%-ának adatait tárolták online módon, ami egy év alatt 8 százalékos növekedést jelent.
Magyarország 58-as összpontszámával meghaladta az 56 pontos régiós átlagot a vizsgált további hat országot tekintve. Az összesített pontszámok 2021-ben 45 és 61 között mozogtak, a legjobb eredményt Horvátország érte el, míg a legalacsonyabb összesített pontszám Szerbiáé. Az eredmények eltérése elsősorban az infrastruktúra alindex pontszámaiból fakad, a tudás és a használat kategóriákban a résztvevő országok hasonló szinten teljesítettek.
