Az IT-döntéshozók 98%-a vezetett be automatizálási technológiákat a világjárvány hatására, főként olyanokat, amelyek az embereket helyezik előtérbe. A projektek esetleges kudarcát viszont csak lassan ismerik fel a felsővezetők.
A válaszadók 89%-a úgy véli, hogy sikeresen alkalmazza a digitális átalakítást ösztönző automatizálási megoldásokat, ez az arány a múltban csak 30-50% között volt – derül ki a Sapio Research által, az automatizációs megoldásokkal foglalkozó ABBYY megbízásából végzett felmérésből.
A járvány felülírta a középtávú beruházási terveket
A világjárvány hatására a vállalatok három-hét évvel hozták előrébb a digitális technológiákkal kapcsolatos terveiket, az IT-döntéshozók 45%-a pedig három-négy automatizálási projektet is levezényelt az elmúlt két évben. Erre ösztönzött az ügyféligények változása is. A szakértők szerint az embereket előtérbe helyező technológiák elterjedése azt mutatja, hogy a fejlesztések már nem csak szimpla üzleti döntések, hanem az alkalmazottak életét megkönnyítő lépések.
A felmérésben az Egyesült Királyság, az Egyesült Államok, Franciaország, Németország és Japán több mint 1 200 informatikai döntéshozóját kérdezték meg. Arra a kérdésre, hogy az IT-vezetők miért hajtottak végre ennyi beruházást az utóbbi időszakban, közel felük (48%) azt válaszolta, hogy a távmunkára való felkészültség növelése érdekében, 47% pedig a hibrid munkavégzésre való felkészülést jelölte meg.
A megkérdezettek 35%-a az új technológiákkal akarta csökkenteni a munkavállalói kiégést, egyötödük pedig az alkalmazottak nyomásgyakorlása miatt lépett.
Előtérben a legnagyobb megtérülési potenciálú részlegek
Az informatikai döntéshozók közel egyharmada olyan divíziókat automatizált, amelyek a legnagyobb megtérülési potenciállal rendelkeztek. Így nem véletlen, hogy a legtöbb új technológia az IT- (59%), a pénzügyi- (37%) és az üzemeltetési (29%) osztályokra.
A két legtöbbet bevezetett automatizálási technológia az elmúlt két évben az intelligens dokumentumfeldolgozás (IDP) (44%) és a folyamat- és feladatautomatizálás (43%) volt. A legritkábban pedig a robotikus folyamatautomatizálásba (RPA) fektettek a cégek(32%). technológiaként az RPA-t azonosították (32%).
A döntéshozók 62%-a kétszeres megtérülést várt a befektetésekből, ez nagyrészt sikerült is: 43%-uk állította, hogy elérték a célt. A projektek megvalósítása előtt a befektetők 56%-a a hatékonyság javulását, 54%-uk pedig a termelékenység növekedését remélte.
Mi vezetett mégis a kudarcokhoz?
A felmérés az automatizálási projektek sikertelenségét az emberi tényezővel okolta. Noha a technológia bevezetésének oka elsősorban épp az emberek segítése volt, a vállalkozások azt állítják, hogy a távoli munkaerő (29%) és a nem megfelelően képzett alkalmazottak (23%) miatt futottak zátonyra a sikertelen projektek.
Az emberek a döntéshozatal fontos részei, de még mindig fennáll a szakadék a döntéshozók és a technológiát valóban használó dolgozók között, a döntéshozók egyharmada ugyanis nem feltétlenül ért a technológiához(is).
A felmérés azt is megállapította, hogy az extrovertált döntéshozók merészebb technológiai döntéseket hoznak, az introvertáltak viszont hamarabb észlelik a kudarcokat.
Kiderült, hogy ha egy projekt nem volt sikeres, az extrovertált vezetők 42%-a inkább külső szakértőket vont be, míg az introvertáltak 42%-a inkább a technológiát cserélte le.
Érdekes megállapítása a jelentésnek, hogy akár egy évbe is beletelhet, mire a vezetők észreveszik, hogy egy digitalizációs projekt kudarcot vallott. Az IT-döntéshozók 46%-a három hónapon belül észlelte a kudarcot, de meglepő módon majdnem minden tizedik (9%) semmit sem tett ellene.
Emiatt rengeteg technológiai beruházás mehet kárba éves szinten. Mindez rávilágít annak fontosságára, hogy a vállalkozások az automatizálási projektek megkezdése előtt megértsék a folyamatokat és azt, hogy az alkalmazottak időben lépjenek kapcsolatba a rendszerekkel. Így lehet a munkaerőt és a vállalkozást is eredményesen felkészíteni a fejlesztésekre.
