Látszatra már szinte minden programalapú, szervezeti és támogatási feltétel adott a digitalizáció magyarországi fejlődéséhez, annak dinamikája viszont továbbra is lassú, széttöredezett, szigetszerű. A szakmai képviseletek közül az IVSZ most egy újabb javaslatcsomaggal állt elő a folyamat felgyorsítására.
A szakmai anyagot online tájékoztatón ismertette Tajthy Krisztina, az elektronikai ágazatot képviselő IVSZ – Szövetség a digitális gazdaságért főtitkára, amely a tavaly ősszel bejelentett, Összefogás a digitális Magyarországért kezdeményezése nyomán született, iparági szakértők bevonásával.
A digitális fordulat az utolsó esély a magyar gazdaság számára
Ebben a szövetség drámai hangú felhívással fordult a digitális szakmához, a gazdaság szereplőihez, a politikai döntéshozókhoz, mondván a digitális fordulat az utolsó esély Magyarország számára. A szervezet álláspontját alátámasztotta az EU-tagországok digitális társadalmi és gazdasági fejlettségének mérésére hivatott DESI (Digital Economy and Society Index) legutóbbi jelentése is, amely szerint Magyarország két helyet (21-ről 23-ra) rontott korábbi pozícióján.
A szövetség szerint valódi digitális fordulatra van szükség, beleértve a vállalkozások technológia korszerűsítését és a munkavállalók versenyképes tudását is. A gazdaság minden szegletét átható, az oktatás elengedhetetlen digitalizációjától az ágazati digitalizációs programokon át, az innovációs ökoszisztéma fejlesztéséig, a nemzetközi együttműködések szorosabbra fűzéséig terjedő változásokra van szükség.
Az IVSZ első körben az alábbi négy területen sürgeti a gyors és jelentős változást, ezek már rövid távon is hoznák a látható eredményt:
● digitális társadalom, humán erőforrás
● ágazati digitalizáció, kkv-k technológiai fejlesztése
● adatgazdaság, innováció, startup
● digitális régió, nemzetközi együttműködés
A jól képzett digitális munkaerő GDP növelő hatású is
A digitálisan felkészültebb munkavállalók és vállalkozások a versenyképesség motorjává válhatnak, az új technológiák gyors bevezetésével pedig 3-5 éven belül éves szinten csaknem 4 ezermilliárd forint GDP-többletet lehetne elérni az IVSZ makrogazdasági elemzése szerint.
Az ilyen ütemű növekedéshez azonban rendszerszintű változtatások szükségesek: növelni kell a lakosság és a munkavállalók digitális felkészültségét, hiszen évről-évre bővül a magas fokú digitális felkészültséget igénylő munkahelyek aránya. Mindeközben a digitális írástudatlanok száma jelenleg még mindig milliókban mérhető.
A humán erőforrás területén az IVSZ egyebek mellett digitális kompetencia-minimumot vezetne be a hazai oktatási rendszer minden elemében, hogy már az iskolapadból fejlett digitális készségekkel rendelkező hallgatók kerüljenek ki.
A felnőttképzésben megélhetési, képzési támogatásokkal, vissza nem térítendő digitális voucherek, adókedvezmények bevezetésével lehetne növelni az informatikai képzésekbe bekapcsolódók számát, ezzel párhuzamosan azonban új típusú, tömeges, vagy jelentős támogatással elérhető programok indítására is szükség van – áll a javaslatcsomagban.
Versenyképesség-növelő a digitális átalakulás
Az ágazati digitalizáció, a kkv-k technológiai fejlesztéséhez, a hatékony ágazati digitalizációs stratégiákhoz még mindig nem készültek el az egyes szektorok digitális felkészültségét mutató felmérések.
Még az autóipar mögött második legnagyobb exportágazgat az infokommunikációs szektornak is szüksége van a célzott támogatásokra, a nemzetközi piacra lépéshez és terjeszkedéshez. Hatékonyabbá kell tenni a vállalatok közötti elektronikus adatcserét, célzott programokat kell indítani a mikrovállalkozások digitális felzárkóztatásának elősegítésére.
Még jobban kell ösztönözni a hazai kkv-k e-kereskedelmi működését is, munkavállalóik digitális képzésének támogatását pedig elszámolható költséggé tenni a számukra.
A startupoknak adó- és járulékkedvezményt javasol az IVSZ
Az IVSZ szerint kiemelt figyelmet kell fordítani az innovációs környezet fejlesztésére, támogatására, a felhőalapú megoldásokat előtérbe helyező ökoszisztéma kialakítására. Mindehhez szorosan kapcsolódnia kell az innovatív megoldásokat létrehozó kezdő vállalkozások, a startup ökoszisztéma minden oldalú erősítésének.
Ennek érdekében az IVSZ a startupokat többek közt járulék- és adókedvezménnyel, cégjogi és szabályozás enyhítésekkel támogatná. Érdemesnek tartaná az állami, fél-állami és piaci kockázati tőkebefektetők gyakorlatának az összhangba hozását is, a sikerkritériumok meghatározására.
Kiemelten fontos az adat definíciója és a hozzá kapcsolódó fogalomrendszer tisztázása, valamint az információkhoz, adatokhoz, strukturált adatbázisokhoz való hozzáférés széleskörű biztosítása. Ehhez szükség lenne a személyes adatok egyszerű hordozhatóságát biztosító szabályozás megteremtésére, valamint a kiberbiztonság kihívásainak kezelésére, a szellemi, szerzői jogi szabályozás könnyítésére is.
Közép-Európa lehetne a páneurópai térség digitalizációs motorja
A digitális térben nincsenek határok, ezért egyre inkább felerősödik a nemzetközi együttműködések jelentősége. A digitális stratégiákhoz is szükség van a nemzetközi trendek, fejlődési irányok folyamatos elemzésére.
A digitalizáció fontosságát szemlélteti, hogy az európai uniós források, például a több mint 700 milliárd euró keretösszegig hitelt és támogatást nyújtó Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz (Recovery and ResilienceFacility, RRF) egyre nagyobb arányban áramlanak ilyen célok megvalósítására.
Az IVSZ javasolja a régiós együttműködések további erősítését, főként az uniós pénzügyi források digitalizációt segítő hatékony felhasználásában, illetve az uniós szintű jogszabályok előkészítése, valamint a globális szintű kihívások elleni közös fellépés terén. A tudományos és egyetemi K+F+I együttműködések mellett egyes kiemelt technológiákat – mesterséges intelligencia, robotika, blokklánc – érintő projektek kapcsán is szükségesnek tartja a közös gondolkodást.
