December elején számos, a hazai rádiózással összefüggő évfordulóra emlékezhetünk: száz éve indultak a kísérleti adások, 98 éves a rendszeres műsorszórás, 90 éves a lakihegyi antenna és 65 éves a Széchenyi-hegyi adótorony.
A területhez kapcsolódó szervezetek és vállalatok a napokban sorra ünnepelték ezeket a mérföldköveket, köztük a hazai műsorszóró vállalat és maga a szakhatóság is. Utóbbi megemlékezésen jártunk, amit Diósdon, a Rádió és Tévémúzeumban tartottak.
Az eseményen „Az antennák világa” címmel, egy hiánypótló szakmai könyvet is bemutattak, a magyarországi műsorszóró és távközlési antennákról, adótornyokról.
Ikonikus adótornyok, ma már nemcsak a rádiózás szolgálatában
Az Antenna Hungária(AH) Zrt. 136 telephelyen biztosítja a rádiós, illetve a földfelszíni tévés műsorszórást. Elődje a Magyar Királyi Posta száz évvel ezelőtt kezdte meg a kísérleti adásokat, majd két évvel később, december elsején elindulhatott a rendszeres sugárzás, kezdetben nagyon kis kapacitású adókkal, antennákkal.
A nagy ugrás a 90 éve felállított lakihegyi antenna lett, amely 314 méterével Magyarország legmagasabb építménye, 1985-től ipari műemlék. (Képünkön az első korabeli berendezésekkel.)
Napjainkban a torony már nem műsorokat, hanem egyéb elektromos vezérlőjeleket sugároz, többek között az áramszolgáltatóknak.
A hazai rádióadások központjának ma már a solti adó számít, ami 304 méter magas, 1977. február 16-án avatták fel. Középhullámon sugároz Magyarország teljes területére, továbbá Európa távolabbi részeire is.
A budapesti látványosságként is ismert Széchenyi-hegyi adótorony pedig idén 65 éves. Gerincadóként, földfelszíni sugárzású analóg rádiós, valamint digitális televíziós csatornák műsorait továbbítja a 17 méteres antennájával együtt 192 méter magas torony, amely a főváros második legmagasabb építménye.
Az Antenna Hungária országos hálózata nemcsak műsorszórással foglalkozik, hanem távközlési szolgáltatásokkal is, részt vesz a hazai mobiloperátorok hang- és adattovábbításában.
A televíziós műsorok terjesztésekor pedig 2013. óta az AH a TV-csatornák stúdióitól már digitálisan juttatja el a nézőkhöz a műsort, akkor kapcsolta le a műsorszóró a földi sugárzású analóg adást.
A rádiózásban egyelőre (így) nem jutottunk el a digitális változatig
Az említett eseményeken nem került ugyanakkor szóba a digitális rádiózás(DAB+), ami több mint egy évtizedes tesztidőszak után 2020-ban, anélkül szűnt meg, hogy országossá fejlődött és élesbe kapcsolt volna.
Az első DAB formátumú kísérleti adást a Magyar Rádió Zrt. és az Antenna Hungária Zrt. 1995. december 1-jén, épp a rádiózás akkori kerek évfordulójához kötődően, Budapesten kezdte meg.
A kísérleti DAB-rendszer nyolc rádióprogram sugárzására nyújtott lehetőséget, amelyből kezdetben négyet használt ki a Magyar Rádió a Kossuth, a Petőfi, a Bartók Rádió, valamint a Classic+ adások számára.
A Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság(NMHH) jogelődje, a Nemzeti Hírközlési Hatóság(NHH) aztán 2008 tavaszán pályázatot írt ki öt földfelszíni digitális televízió- és egy földfelszíni digitális rádióműsor-szóró hálózat üzemeltetésére.
Mindkét pályázatot az Antenna Hungária nyerte meg, a műsorszóró cég még annak az évnek a végén ki is építette a digitális földi rádióhálózat első ütemét, ennek lakossági lefedettsége megközelítette a 30 százalékot.
A digitális rádiózásra vonatkozó szerződés időközben 2020. szeptember 5-én járt le, újabb pályázat nélkül, így maradt a lekapcsolás.
A szakhatóság akkori véleménye szerint, a visszajelzések alapján sem a piaci sem a potenciális hallgatói oldalról nem mutatkozott tényleges és tömeges igény a digitális rádiózásra. Információink szerint az erre a szolgáltatásra kijelölt frekvenciák ugyanakkor továbbra is rendelkezésre állnak.
