Lassan ugyan, de nő az informatikai képzések népszerűsége a felsőoktatásban, de egyelőre nagy a lemorzsolódás is. Ahány egyetem, annyiféle módon próbálnak ez utóbbi ellen tenni.
Hiába jelentkeznek évről-évre többen a felsőoktatásban az informatikusképzésre, a lemorzsolódás miatt az egyetemek nem tudnak annyi diplomás pályakezdőt útjára bocsátani, amennyire az ágazatnak szüksége lenne.
Az ELTE főállású pszichológusokat alkalmaz
Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen (ELTE) már jó ideje felfigyeltek arra, hogy túl sok az olyan hallgató, aki nem tudja befejezni a képzést – olvasható a minuszos.hu-n . Az egyetem vezetése már 2015-ben úgy látta, hogy a hallgatók egyharmada nem jut el a diplomaszerzésig.
Az intézmény ezért felvett az informatika karra egy főállású pszichológus diáktanácsadót, aki tanulás-módszertani és életvezetési tippekkel segítette a diákokat, kortárs segítő csoportokat és tréninget szervezett nekik. A tréning 2015 óta minden belépő hallgató számára kötelező, 2016-tól pedig már rendes tantárgyként vehették fel a diákok.
A pályaidentifikációs foglalkozásokhoz ma már kredit is tartozik, emellett további négy pszichológust is alkalmaz az informatikai kar. Elindult egy üzleti modul is, ahol a diákok azt tanulhatják meg, hogyan indíthatnak jól működő vállalkozást. Az intézkedéseknek köszönhetően három év alatt 33 százalékról tíz százalékra csökkentették a lemorzsolódó, illetve a kibukás határán billegő, veszélyeztetett hallgatók arányát.
A lemorzsolódásnak számtalan eredője van
Más forrásból származó információink szerint többféle oka is lehet annak, hogy egy hallgató feladja a tanulmányait. Az egyik leggyakoribb oka, hogy még mindig nagy az űr a középiskolában szerzett tudás és az egyetemen elvárt alaptudás között. Van, aki maga is rosszul méri fel a saját képességeit és azt, hogy a hiányosságait mielőbb le tudja dolgozni. Az ilyen irányú nehézségek már többnyire az első szemeszterben megmutatkoznak.
Rajtuk kíván segíteni egy másik programmal a Budapesti Műszaki Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kara. Az egyetem honlapján megtalálható útmutató szerint, ha egy hallgató az első szemeszterben a szükséges krediteknek a felét, vagy annál is kevesebbet tud teljesíteni 15, azt tanácsolják neki, hogy a második szemeszterben passzív félév választásával szüneteltesse a képzését.
A tavaszi passzív félévre a „Lendületvétel” nevű tanfolyam aktív elvégzését ajánlják cserébe, amely öt tantárgyhoz kapcsolódó ismeretanyag átadásával segítheti az alaptudás gondokkal küszködő hallgatókat a hiányzó ismeretek pótlásában.
Túl elméleti az oktatás?
A lemorzsolódás másik okozója lehet az informatikai szakokon folyó oktatás túlzott elmélet centrikussága. Mint ennek kapcsán az Informatikai Vállalkozások Szövetségének egyik elemzése fogalmaz: az elméleti matematika és a természettudományos tárgyak sűrűjében a diákok gyakran a legfontosabb, gyakorlati ismeretekig el sem jutnak. Ez is többek kedvét elveheti az egyetem tanulmányok befejezésétől.
Idő előtt elcsábíthatják a hallgatókat az informatikushiányban szenvedő ágazatok cégei is. Ha a hallgató már rendelkezik az állás betöltéséhez szükséges tudással, a cégek egy részénél eltekintenek attól, hogy erről a tudásról legyen hivatalos dokumentuma is a hallgatónak.
Az utóbbi évek tapasztalata, hogy a BSc-n ezen okokból akár 40 százalékos is lehet a lemorzsolódás. Mesterképzésre pedig a BSc-t sikerrel elvégzőknek már csak a fele vállalkozik.
Az új Bprof-képzés során egy év vállalati gyakorlatot jelent
A helyzet részbeni megoldására indult el 2018-ban a BME-en, az Óbudai Egyetemen és a Pannon Egyetemen egy az eddigiektől merőben új, hat féléves, gyakorlatorientált informatikai alapképzés, informatikus üzemmérnök néven (Bachelor of professional – Bprof).
Az alapképzésre azokat a hallgatókat várják, akik 2 év nappali, egyetemi és 1 év vállalatokkal közös kooperatív képzés után már el akarnak helyezkedni a munkaerőpiacon. A képzés elsősorban a gyakorlati tudás megszerzésére fókuszál, több gyakorlati óra, projektmunka és szakmai gyakorlat keretében a 3. év végén piacképes, azonnal alkalmazható tudással indulhatnak el a hallgatók.
Ez a képzési forma ugyanakkor nem váltja ki a BSc képzést. Ha valaki a Bprof diploma után mégis szeretne teljes értékű mesterdiplomát, először a BSc-re kell jelentkeznie.