Az idén jubiláló budapesti SMART konferenciára több mint ezren látogattak el. Fókusztéma volt a mesterséges intelligencia, a startupok, az ipar 4.0, az oktatás és a közlekedés digitalizációja, de szó esett arról is, hogyan hatnak az emberre az ugrásszerű technológiai változások.
A témabőség zavarával küszködhettek idén is azok, akik ellátogatottak 10. budapesti SMART konferenciára, amelyet ezúttal az Informatikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) szervezett. Az előadók, köztük fejlesztők, befektetők, startupok, tudósok és a kutatók a saját projektjeiken keresztül igyekeztek rávilágítani, hogy kinek, valójában mit jelent az innováció, milyen változásokat generál a digitális korszak.
Amikor már a programozást is robotok végzik
“A digitális az új normális. Az internetnek és a digitális technológiáknak köszönhetően már sokkal alacsonyabb a belépési küszöb, az innovációhoz nem szükséges nagy befektetés – szakértelemmel és kreativitással nagy eredményeket lehet elérni – emelte ki bevezetőjében Major Gábor, az IVSZ főtitkára.
Valódi vizionáriusként lépett fel Vinnai Balázs, a Codecool programozói iskola alapítója, aki egy már digitálisan fejlett, 2030-ban létező Magyarországot tárt elénk. Rámutatott, hogy 2030-ra Európában már 50 millió, digitálisan képzett munkaerő hiányzik majd a piacról.
Ezeknek az embereknek viszont már nem elég csak a technológiához érteniük, hanem olyan készségekkel is rendelkezniük kell, amelyekkel felvehetik a versenyt a mesterséges intelligenciával szemben. Ezek közül a legfontosabbak az úgynevezett soft skillek: a kommunikációs készségek, a csapatmunka, a kreativitás és a rugalmas gondolkozásmód.
Ehhez azonban át kell alakítani a teljes képzési rendszert. Ma az iskolákban olyan tudást adnak át, amelynek a 70 százalékát a jövőben már épp az automatizáció miatt nem tudják majd hasznosítani a diákok.
Az előadás után megkérdeztük, hogy az automatizáció hogyan alakítja át a Codecool tanrendjét? Hogyan készülnek fel arra a korszakra, amikor már a robotok veszik át a kódolók, programozók helyét és ez szerinte mennyi idő alatt következik be. Vinnai Balázs kifejtette, hogy a jövőképesség érdekében az iskolájukban már most sem csak a szigorúan vett programozást oktatják, hanem a már említett soft skilleket is.
Most 3-5 év közöttire becsüli azt az időszakot , amikor a robotizáció jelentős mértékben átalakítja a programozói szakmát is, de a korábbi változásokból leszűrhető tényleges gyakorlat inkább 5-10 éves periódust jelez előre.
Lime-mal „ízesítik” a budapesti közösségi közlekedést
Az eseményen jelentették be, hogy hamarosan egy újabb közlekedési eszközzel bővül Budapest- Néhány héten belül megkezdődik az USA-ból indult Lime elektromos rollerek tesztüzeme. Az eszközöket okostelefonos applikációval lehet kölcsönözni és használat után bárhol leparkolni. Ez valamivel egyszerűbb használatot tesz lehetővé, mint a dokkolást igénylő közösségi kerékpár rendszereké.
A Lime rollereket Európában többek között Bécsben, Berlinben, Brüsszelben, Koppenhágában, Párizsban, Prágában, Varsóban lehet igénybe venni.
A konferencián kerekasztal beszélgetés is zajlott a hazai startup világ aktuális kihívásairól, támogatásuk módjáról, arról, hogy utóbbiban milyen szerepet kell betöltenie az államnak.
Alap vállalkozói tudást már a középfokú oktatás is adhatna
Kölkedi Krisztián, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal stratégiai tanácsadója szerint a magyar startup ökoszisztéma támogatói oldalán az államnak is helye van. Kifejtette, hogy még a startupok kapcsán „bezzegországokként” emlegetett Izraelben és Észtországban is jelen van az állam megrendelőként és a környezeti feltételek biztosításában egyaránt.
Elhangzott ugyanakkor az is, hogy nem jó, ha csak úgymond könnyű pénzt ad az állam a tudás elvárása nélkül.
A magáncégek szabad parkolóhelyeinek alkalmi bérbeadását applikáció útján bonyolító Parkl alapítója Somogyi Zsolt utalt rá, hogy a legtöbb startup céggel ellentétben ők magánszemélyek jóvoltából pénzügyileg az indulástól előnyös helyzetben voltak. Mégis utólag visszanézve érdemes lett volna támaszkodniuk a kapcsolati háló alapján megszerezhető tapasztalatokra, partnerekre, erőforrásokra is.
A kockázati tőkés oldalt képviselő Galácz Ábel, a Lead Ventures vezérigazgatója, elmondta, hogy változatos szolgáltatásokkal igyekeznek támogatni a startupokat az érvényesülésben, ugyanakkor fontos, hogy a későbbi startupperek az alap vállalkozói készségeket akár már középiskolai vagy egyetemi éveik alatt megszerezzék.
A hamarosan megrendezendő újabb Startup Safarit szervező XLabs képviseletében Kovács Péter ugyanakkor azt is megjegyezte, hogy a kezdő vállalkozások előbb azt bizonyítsák be, hogy van piaca az ötletüknek, csak utána menjenek a pénzért.
