Elkészült a legfrissebb, 2021-ről szóló uniós statisztika az egyes tagországok GDP-arányos, k+f-re vonatkozó költéseiről, ami alapján Magyarország továbbra is a sereghajtók között van. Jó hír, hogy a tíz évvel ezelőttihez képest viszont – egy főre vetítve – már kétszer annyi összeg jut erre a célra nálunk.
Tavaly a k+f-re szánt teljes kormányzati költségvetési előirányzat(GBARD) az EU-ban 109,25 milliárd euró volt, ami az összesített uniós GDP 0,8%-ának felel meg. A múlt évi mutató 6%-os növekedést jelent 2020-hoz képest (102,8 milliárd euró), és 35%-os növekedést mutat 2011-hez képest (81,139 millió euró).
Az egy főre jutó, k+f-re szánt állami költés 2021-ben uniós szinten 244 euró volt, ami 33%-os javulás mutat 2011-hez képest (184 euró/fő). Messze a legmagasabb összeget mutatja Luxemburg költségvetése, ahol erre a célra tavaly 689 eurót fordítottak, második helyen áll Dánia 530 euróval dobogós hely jutott még Németországnak 471 euróval.
A tagországok listáján az utolsó ötödbe, vagyis a kutatás-fejlesztésre a legkevesebbet költők között található más kelet-európai országokkal együtt Magyarország. Az abszolút utolsó helyen végzett Románia, ahol mindössze 19 euró az egy főre jutó k+f büdzsé, utolsó előtti Bulgária 24 euróval, majd Lettország 45 euróval, Magyarország a 24. helyen áll 60 eurós mutatóval.
Egy főre jutó kormányzati költés k+f-re 2021-ben (euróban)
Az elmúlt évtized fejleményei
Ha az elmúlt évtized fejlődését nézzük, ott már jobb a pozíciónk, azok közé a tagországok közé tartozunk, ahol a legnagyobb arányú növekedés következett be, igaz nagyon alacsony szintről könnyebb nagyobbat javítani.
Az egy főre jutó állami költés 2011 óta a legnagyobb arányban Lettországban nőtt, ahol a 2011-es 14 eurós mutató 2021-re 45 euróra ugrott, hasonló arányú növekedés jellemzi Görögországot, ahol 58 euróról 152 euróra változott a mutató és Magyarországon, ahol a 10 évvel ezelőtt 30 eurót 2021-re sikerült megduplázni.
Az elmúlt évtizedben a GDP-arányos GBARD mutatók uniós szinten enyhe növekedést mutatnak, a 2011-es 0,72 %-ról 2021-re 0,75 %-ra. A legjelentősebb növekedés három tagállamban, nevezetesen Görögországban (+0,57 százalékpont), Németországban (+0,22 százalékpont) és Luxemburgban (+0,13 százalékpont) következett be, míg 14 tagország regisztrált csökkenést. A legnagyobb visszaesés Írországban(-0,23 százalékpont), Finnországban(-0,17 százalékpont és Romániában(-0,12 százalékpont) következett be.
Nálunk a GDP-arányos k+f mutató valamelyest javult, a statisztikák szerint 2011-ben 296,17 millió eurót fordítottunk kutatás-fejlesztésre, ami a teljes GDP 0,29 százalékának felelt meg, 2021-ben az e célra szánt költésünk 582,15 millió euró volt, ami 0,38 százalékot jelent.
A GDP-arányos állami k+f költés 2011-2021 között, (%-ban)
Ilyen a tudományos élet az unión kívül
A kutatás-fejlesztésben élen járó nem uniós országok közül a felmérés Japánt, Dél-Koreát és az USA-t említi. Japán 2011-ben 33 milliárd eurónak megfelelő összeget fordított a költségvetéséből k+f-re, ez a teljes GDP 0,74 százalékának felelt meg. Tíz évvel később a japán állam már 63 milliárd eurónyi összeget fordított ilyen célokra, ami GDP 0,51 százaléka volt.
Dél-Koreában tíz évvel ezelőtt közel 10 milliárd eurónyi állami pénz jutott k+f-re, ami az akkori GDP 1,07 százalékát jelentette, az összeg tíz év alatt megduplázódott, amivel egyben 1,33 százalékra nőtt a GDP-arányos mutató.
A technológiai ipar fellegvárának számító Egyesült Államokban 2011-ben még 81,44 milliárd eurónak megfelelő összeg jutott k+f-re, ami az akkori bruttó hazai termék 0,79 százalékának felelt meg. Ez utóbbi mutatót változatlanul tartva tíz évvel később már 140 milliárd eurónyit költöttek az USA-ban kutatás-fejlesztésre.
