Fenntartható és újszerű megoldásokat vár el az agráriumtól a világ folyamatosan növekvő élelmiszerigénye, valamint a klímaváltozás. A legnagyobb kihívások egyike az élő munkaerő hiánya, amit AI-val ellátott robotokkal pótolnak az egyik csehországi mintafarmon.
Az élőmunka kihívás különösen jellemző az extra mennyiségű és létszámú kézi munkát igénylő bogyós gyümölcsök termesztésében.
Így lehet robotizált az epertermelés
Az eper útja az üvegházakban elvetett apró magtól a boltok polcára kerülő édes gyümölcsig hosszú, és eddig rengeteg kézi munkát igényelt a Brno melletti Ráječek-farmon is. Mindaddig, amíg meg nem jelentek az eprészkedő robotok.
Ezen a cseh farmon az eper termesztését és betakarítását kétféle robottal teszik könnyebbé, a rendszert kifejlesztő Fravebot cég innovatív, mesterséges intelligencia(AI) alapú robotjaival.
Az egyik a Fravebot(Fruit and Vegetable Robot) Scout a növények egészségi állapotát és érettségét ellenőrzi, míg a Fravebot Harvestor a gyümölcs szüretelésére alkalmas.
Digitális iker a Siemenstől, Omniverse az Nvidiától
A Ráječek-farm így lényegében egy modern epertermesztő gazdasággá vált, amelyhez a már létező technológiai megoldások közül a digitális iker néven ismert rendszert alkalmazták. Ennek segítségével alkották meg a gazdaság ikerpárját virtuális környezetben, az Omniverse platformon.
Az Omniverse egy valós idejű 3D grafikus együttműködési platform, amelyet az Nvidia hozott létre, és amelyet a digitális iker mellett a vizuális effektusoknál is használnak.
A robotok kiképzését a Siemens vezérlőrendszere és szoftveres megoldásai támogatják, hogy a valóságban is képesek legyenek felismerni a betegségeket vagy az adott növényt támadó kártevőket.
Mivel a szimulációs eszközök olyan fizikai törvényszerűségeket is képesek modellezni, mint például az eper súlya, a robot előre betanítható, anélkül, hogy akár csak egyetlen métert megtett volna a valós környezetben. Ez a technológia jelentősen felgyorsítja a robotfejlesztési folyamatot, és ezáltal csökkenti a költségeket.
A robotok programozása és vezérlése így minden eddiginél egyszerűbb a valós és digitális világ összekapcsolásával, továbbá más alkalmazási lehetőségek előtt is megnyitja az utat.
A robotizáció gazdasági haszna, üzleti modellje
Az innovatív megoldás gazdasági hátteréről Vratislav Beneš-t a Fravebot cég vezetőjénél tudakozódtunk, aki egy személyben a társaság technológiai igazgatója is.
Megkérdeztük tőle mennyibe kerülhet a gazdaságoknak egy ilyen rendszer beállítása, és számításaik szerint mennyi idő alatt térül meg egy ilyen beruházás?
Válaszából az derült ki, hogy a jelenleg elérhető két robottípus közül mondjuk a Harvester ára 150 ezer euró, a Scouté pedig 120 ezer euró. A megtérülés a Harvester esetében 3-4 év, a Scout esetében nagyjából 2 év, függően a felhasználási ország jövedelmi szintjétől.
Ami az üzleti modellt illeti, a gazdák részben egyszeri befektetésként, részben szolgáltatásként juthatnak hozzá a robotizált megoldáshoz.
A robotokat meg kell vásárolnia a gazdáknak, amit a Fravebot a rendelés alapján helyszínre szállít és üzembe is helyez. Ezután váltanak szolgáltatás alapú kapcsolatra, ahol a havi díj mértékét a gazdálkodóval kötött megállapodás rögzíti.
Megtudtuk tőle azt is, milyen méretű gazdaságoknak ajánlott ez a fajta megoldás. A cégvezető elmondása szerint a farm ideális mérete 4 hektár, vagy annál nagyobb, és 1-2 hektáronként ajánlott egy robot használata.
Arra a kérdésünkre, hogy alkalmazhatók-e ugyanezek a robotok mondjuk málna, ribizli vagy egyéb bogyós gyümölcsök ellenőrzésére és betakarítására, ezt a választ kaptuk: a Harvester ma még csak eperre lett kifejlesztve, a Scout viszont már képes releváns adatokat szolgáltatni eperről, paradicsomról és uborkáról is.
Amúgy a zöldségek és gyümölcsök automatikus betakarítása mellett ezek a robotok más haszonnövények, akár dísznövények, virágok termesztésére is használhatóak, mivel képesek az ehhez szükséges nagyon finom mozdulatokra és teljes körű precizitásra.
Vertikális farm Dubajban
Az adatok, a mesterséges intelligencia és a robotika kombinációját hatékonyan kihasználó mezőgazdaság másik iskolapéldája a szintén Siemens-megoldásokkal támogatott Bustanica, a világ legnagyobb vertikális beltéri farmja, üvegháza Dubajban, ahol jelenleg levélzöldségeket termesztenek.
A Közel-Kelet legnagyobb ilyen termőterülete 95 százalékkal kevesebb vizet igényel, mint egy hasonló hozamú, kültéri farm, és több mint egymillió kilogramm terméshozamot garantál, teljesen vegyszermentesen.
