Egyre több eszköz kapcsolódik az internethez. Ilyenek lehetnek a távfelügyeleti céllal nyaralókban, vagy üresen álló ingatlanokban elhelyezett riasztók, kamerák, amelyekhez optimális megoldásként évi pár ezer forintnyi feltöltést igénylő prepaid kártyák is használhatók, de meg vannak ennek is a buktatói.

Ezek használatával mindaddig nem volt probléma, amíg pár éve biztonsági aggályok miatt nem hoztak egy jogszabályt, ami előírja a feltöltőkártyák fél- vagy évenkénti kötelező adategyeztetését. Azóta nagyjából a prepaid SIM-ek közel 10 százaléka végzi a kukában, az elfelejtett, vagy elmaradt adminisztrációs lépés miatt.
Egyelőre marad a kötelező éves adategyeztetés
A témát szerettük volna minél több szempontból körbejárni. Első körben megkerestük a szakhatóságot, várható-e az adategyeztetési kötelezettség kivezetése?
„Az adategyeztetési szabályok évekkel korábban az Országgyűlés döntése alapján kerültek bele az elektronikus hírközlésről szóló törvénybe. A piacot felügyelő Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság(NMHH) nem tud olyan jogalkotói szándékról, amely a törvény jelenlegi szabályain lazítana” – válaszolták lapunknak.
Tehát marad a rendszeres egyeztetés, meg az abból eredő kihívások, hogy az adategyeztetésre vonatkozó szabályok megalkotása óta is folyamatosan változnak a fogyasztói szokások. A prepaid kártyákat ugyanis sokan már nem(csak) a havidíjas csomagok helyett használják hanghívásra és netezésre – miután erre a célra a szolgáltatók egyre több kedvezőbb díjú számlás ajánlattal rendelkeznek –, hanem a bevezetőben említett egyéb célokra is egyre gyakrabban.
A riasztókba, kamerákba és ehhez hasonló eszközökbe ugyanis a legköltséghatékonyabbnak a prepaid kártyák tűnnek, amelyek évi párszáz forintnyi SMS-t használnak el a kommunikációra. Ezzel nem versenyezhetnek a legolcsóbb, havi pár ezer forintba kerülő számlás csomagok sem.
De hol vannak a feltöltőkártyás buktatók? Hát mindenekelőtt az adategyeztetésre kötelezően előírt figyelmeztetés módozataiban, abban, hogy azt az első körben SMS formájában magára a prepaid kártyát tartalmazó riasztóra, vagy kamerára küldi el a szolgáltató.
Bizonyára vannak olyan távfelügyeleti eszközök is, amik ezt a problémát is tudják kezelni, és továbbítják az ily módon kapott SMS-t az eszköz felhasználójának, vagyis más csatornákon az ügyfél közvetlenül is értesülhet róla. Az eszközök többsége azonban ma még ennél butább, így utóbbi esetben az előfizető nem értesül a figyelmeztetésről.
Mindeközben azt az üzenetet viszont, ami már a kártya lekapcsolásáról tájékoztatja az ügyfelet az elmaradt adategyeztetés miatt, a korábbi adategyeztetésnél megadott e-mail címére küldi el a szolgáltató.
A furcsa helyzettel tisztában vannak a szakhatóságnál is, szakértőik ezért is nem javasolják a feltöltőkártyákat ilyen „beépített” módon alkalmazni. Felhívták a figyelmet arra is, hogy a szolgáltatók korábban ígéretet tettek arra, hogy az ilyen speciális alkalmazásokra külön e célra összeállított díjcsomagokkal állnak elő.
Így látják a helyzetet a szolgáltatók
A témában megkerestük kérdéseinkkel a hazai mobilpiac legnagyobb mobilszolgáltatóit. A Magyar Telekomnál 5,7 millió SIM kártyát tartanak nyilván, ezeknek jelenleg a negyede prepaid. A feltöltőkártyás kategórián belül a kártyáknak nagyjából az 5-6 százaléka olyan, amit nem mobiltelefonban használnak, hanem jellemzően PC-ben, tabletben, autóban, modemben, routerben, viselhető okos kiegészítőkben, vagy egyéb IoT eszközökben.
A Yettelnél nem árultak el konkrét adatokat a prepaides ügyfelek arányaival kapcsolatban, csupán annyit közöltek, hogy az nagyjából megfelel a hazai piaci átlagnak, vagyis a SIM-kártyák hozzávetőlegesen 30 százaléka tartozik a feltöltős kategóriába.
Az, hogy ebből mennyit használnak a „dolgok internetére” erre külön adatot nem gyűjtenek a cégnél, mint fogalmaztak: „a kártyaforgalmi adatokból lehetne ilyen következtetéseket levonni, azonban ilyen célú adatbázist nem tartunk fenn. Azt, hogy a felhasználó milyen eszközbe teszi be a kártyáját, ő dönti el, nekünk erre nincs ráhatásunk. Ha használja, akkor a rendszereinkben láthatjuk a csatlakozott eszköz IMEI számát, ebből tudnánk következtetést levonni az eszköz típusára, és gyártójára, de azt, hogy ez konkrétan riasztó vagy kamera, nem tudjuk.”

A szolgáltatóknál a kötelező figyelmeztetést is a jogszabály írja elő. A vonatkozó rendelet szabályai szerint első körben SMS-ben kell értesítést küldeni a kártyára, ha ez sikertelen, megy egy újabb SMS, ha ez is eredménytelen jöhet az email és a postai megkeresés is. Az SMS első és második körben nem hagyható el, illetve legfeljebb telefonhívással váltható ki, de azt rögzíteni kell.
A Telekomnál a tájékoztatásnak az előfizetői és a kapcsolattartásra megadott hívószámra kell érkeznie. Fontos, hogy az adategyeztetési határidő letelte előtt több alkalommal is kapjon figyelmeztetést az ügyfél az adategyeztetési határidőről, és annak elmulasztása következményéről.
A Yettelnél kétszer küldenek SMS-t a kártyára, majd postai levélben is értesítik az ügyfelet, ezen felül még további értesítést küldenek(nem tudni, hogy a kártyára, vagy az ügyfél egyéb elérhetőségeire) 5 nappal az egyeztetési határidő lejárta előtt, és utána is 5 nappal, mert ekkor kell lekapcsolni a SIM kártyát, ha nem volt adategyeztetés.
Úgy tudjuk, hogy az ilyen feltöltőkártyás ügyfelek egy része havidíjasként is nyilván van tartva a szolgáltatónál. Megkérdeztük nem lehetne-e, hogy ebben az esetben a szolgáltató automatikusan, a rendszeren belül elvégezné a szükséges adategyeztetést?
A vonatkozó jogszabályi előírás ezt nem teszi lehetővé, a feltöltőkártyás előfizetők számára éves rendszerességű adategyeztetési kötelezettséget ír elő – válaszolták mind a Telekomnál, mind a Yettelnél. (A Vodafone cikkünk megjelenéséig még nem küldte el a válaszait, amint megérkeznek, frissítjük a cikkünket.)
Megkérdeztük azt is, hogy a szolgáltatók rendszere képes-e arra, hogy az adott SIM kártyát ugyanazzal a számmal újraélesítse, ha igen milyen feltételekkel?
A Telekom szakértői így válaszoltak: „ha az előfizető elmulasztja az évfordulós adategyeztetést, és ennek folytán a jogszabályi előírás értelmében a feltöltőkártyás előfizetői szerződése megszűnik, a szolgáltató biztosít egy türelmi időszakot, amely alatt új feltöltőkártyás előfizetői szerződés megkötésekor a korábban használt hívószám még ismét kiadható az előfizető részére”
Az eszközben lévő régi kártya újraélesítésére ugyanakkor nincs mód, egy másik új kártya kaphatja csak meg a régi hívószámot.
A Yettelnél abban az esetben tudják az ügyfél számára ugyanazzal a számmal újraélesíteni a SIM kártyát, ha a megszüntetés óta nem telt még el 180 nap. A megszüntetett feltöltőkártyás telefonszámok újbóli értékesítésekor az alapcsomag díjmentes. A visszaaktiválás során ügyfélnek egy minimum 1 500 forintos feltöltést kell aktiválni, aminél féléven belül kell sort keríteni az újabb adategyeztetésre, az éveshez legalább 3 ezer forintos feltöltés szükséges.