Igen sötét képet fest a mérnöki szakma jövőjéről az Együtt a Jövő Mérnökeiért Szövetség(EJMSZ), az idei felvételik tapasztalatait leszűrve. A kevés és gyenge tudású jelentkező körében nagy lemorzsolódás várható, ami veszélyezteti a jövőbeni tudásigényes beruházásokat.
A magyar gazdaság meghatározó műszaki profilú gyártó és fejlesztő cégeit tömörítő szövetség szerint elszomorítóak az idei műszaki felsőoktatási felvételik eredményei. Egyértelműen látszik, hogy 2020-ban drasztikusan kevesen és nagyon hiányos tudással jelentkeztek továbbtanulási szándékkal a műszaki képzésekre. Az intézmények pedig erre válaszul – kevés kivételtől eltekintve – alacsonyabb ponthatárokat meghúzva vették fel a jelentkezőket.
A kevés jelentkező más okokkal is magyarázható, elszívó hatásúak a műszaki szakiskolák, ahol két év alatt képezik ki a munkaerőpiacra a technikusi szintű szakembereket. Ma már többen választják a külföldi továbbtanulást is, ahol vonzó ösztöndíjprogramok várják a magyar diákokat.
Mint korábban írtunk róla, az Európai Unióban a diplomások negyede végez a technológiai területhez tartozó felsőoktatási intézményekben. Ezekben a gyáripari és építőmérnök képzés adja a legtöbb friss diplomást, míg a legkevesebbet az informatika és a távközlés profilú főiskolák és egyetemek.
A bejutási ponthatár alacsony, de az egyetemen elvárt tudás a régi maradt
Idén akadt olyan hazai mérnökképző hely, ahol már 300 pont alatt be lehetett jutni. Ez a helyzet nem vet jó fényt a műszaki területek jövőjére. A most bejutottak közt várható lemorzsolódások után évről – évre kevesebb műszaki, mérnök szakember lép a hazai munkaerőpiacra, ami hosszú távon a gazdaság teljesítményét is visszavetheti – áll az EJMSZ friss helyzetértékelésében.
A jelenlegi és a jövőbeni beruházások szempontjából az ország egyik legnagyobb vonzerejét a befektetőknek a kvalifikált, elméleti és gyakorlati tudással egyaránt rendelkező mérnök értelmiség garantálja. Az EJMSZ szerint a helyzet megoldása érdekében országszerte aktív kapcsolatokra, közös programokra van szükség a nagyvállalatok és a középiskolák között.
„A műszaki felvételik negatív eredményei mögött több ok is felsorakoztatható. A demográfiai hatások, a bemeneti nyelvvizsga követelmények mellett az látszik, hogy jelenleg a közoktatás nem készíti fel a diákokat az egyetemi követelményekre, főleg nem az emeltszintű érettségire. Nincsenek jól felszerelt hallgatói laborok, rohamosan öregszenek az oktatók és ma már szinte generációk hiányoznak a tanári gárdából” – emeli ki Ábrahám László, a szövetség elnöke.
A természettudományos oktatás jelenleg inkább elméleti, mint gyakorlati fókuszú és ebben az új nemzeti alaptanterv(NAT) sem hoz változást. Az EJMSZ egy korábbi ezzel kapcsolatos helyzetértékelésében üdvözlendőnek tartja ugyanakkor, hogy az új alaptanterv egyelőre választható alternatívaként említi az összevont „science” tantárgy bevezetését. Ehhez a szövetség szerint még nincsenek meg a személyi és tárgyi feltételek és hiányzik a megfelelő tananyag.
Hathatós állami közreműködés kell a tanárhiány felszámolására
A tanárhiány már most komoly veszélyeket rejt, amelyeket csak hathatós állami közbelépéssel lehetne csillapítani a szövetség szerint. Az oktatók utánpótlását jelenleg az alacsony bérek, és általában a pedagógus pálya alacsony presztízse gátolja.
Mihamarabb radikális, a versenyszféra javadalmazásait megközelítő bérrendezésre lenne szükség az általános-és középiskolákban tanítók körében. Ez első lépésben csökkenthetné a pályaelhagyók számát, növelhetné a tanári szakokra jelentkezők számát és a végzősök számára reális karrierlehetőséget kínálna a megszerzett tanári diploma.
Ma már ugyanis sok helyen az országban képesítés nélküli pedagógusok oktatják a matematikát, vagy a fizikát. Ilyen környezetben a természettudományos képzés színvonala rendkívüli módon visszazuhanhat, és a tehetséges diákok felkarolása, a műszaki továbbtanulás elősegítése komoly akadályokba is ütközhet.
Elkerülhetik az országot a tudásigényes technológiai beruházások
Az EJMSZ elnöke kiemelte, ha a műszaki értelmiség képzése a jövőben sem kap elég figyelmet és anyagi juttatást, akkor a gazdasági fejlődés lelassulhat, sőt dekonjunktúrába fordulhat, illetve olyan iparágak túlsúlyba kerülésével számolhatunk, amelyek alapvetően szakképzetlen munkaerőt foglalkoztatnak.
Ez pedig közép és hosszú távon akár azzal is járhat, hogy a technológiai alapú, tudásigényes beruházások nem nálunk valósulnak meg. Igaz, hogy ez lassú folyamat, de már látszanak ennek kapcsán a kedvezőtlen és nagyon súlyos tendenciák.
Mit tehetnek az iskolák a helyzet megváltoztatására?
A szövetség elnöke arra sarkallja a középiskolákat, hogy alakítsanak ki szoros kapcsolatokat a környezetükben, megyéjükben működő, műszaki szaktudást igénylő nagyvállalatokkal. Az együttműködés segíthet abban, hogy a fiatalok felismerjék, mi mindent adhat majd nekik a műszaki felsőoktatás, és ennek révén egyre többen válasszanak mérnöki pályákat maguknak.
A jelenleg 19 céget tömörítő EJMSZ tagvállalatai maguk is szerveznek nyílt napokat, iskolai pálya orientációs előadásokat, gyárlátogatásokat. Mentor programokkal, szakkörök támogatásával, nyitott laborok működtetésével, illetve óraadó szakemberek biztosításával támogatják az iskolákat abban, hogy a diákok naprakész és gyakorlati ismeretekhez jussanak hozzá.
(Az EJMSZ tagvállalatai: Balluff-Elektronika Kft., Budapesti Elektromos Művek Nyrt., Continental Automotive Hungary Kft., Diehl Aviation Hungary Kft., EON Tiszántúli Áramhálózati Zrt., Ericsson Magyarország Kft., evosoft Hungary Kft., Grundfos Magyarország Gyártó Kft., Günther-Tata Kft., Knorr-Bremse Fékrendszerek Kft., LEGO Manufacturing Kft., MOL Magyar Olaj- es Gázipari Nyrt., MVM Magyar Villamos Művek Zrt., Nemak Győr Kft., NI Hungary Kft., NOKIA Hungary, Richter Gedeon Nyrt., Schaeffler FAG Magyarország Kft., Tungsram Operations Kft.)
