A hazai egyetemek közül elsőként a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem(BME) jut saját 5G-hálózathoz, ami a tervek szerint idén őszre épül ki. A privát hálózat főként a felsőoktatási intézményben zajló kutatás-fejlesztési munkát segíti.
A hírt a BME Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központ (FIEK), valamint a Villamosmérnöki és Informatikai Kar (VIK) által szervezett „Ipari 5G technológia és a jövő gyára” című online rendezvényen jelentette be Charaf Hassan, a BME VIK dékánja.
A további részletekkel kapcsolatban elmondta, hogy a campus teljes lefedéséhez szükséges 20 MHz-nyi frekvenciablokkot a Vodafone engedi át a saját spektrumkészletéből az egyetem számára.
A frekvenciát a Vodafone, a hálózati berendezéseket a Nokia adja
Ennek kapcsán Budai J. Gergő, a mobilszolgáltató vállalati kapcsolatokért felelős vezérigazgató-helyettese lapunkat úgy tájékoztatta, hogy a cég térítésmentesen engedi át az eddigi tárgyalásokon igényként felmerült 10, vagy 20 MHz-nyi blokkot. Mindezért cserébe a BME a kutatás-fejlesztési projektjeinél megkérdezi majd a Vodafone-t, hogy részt akar-e venni benne.
A hálózat kiépítésével a Nokiát bízta meg az intézmény. A finn hálózati berendezésgyártó, a Vodafone-hoz hasonlóan jó ideje partnere a FIEK-nek, és van velük közös fejlesztésük. A dékántól azt is megtudtuk, hogy a cég a szükséges hálózati eszközök nagyobb részét térítésmentesen adja az egyetemnek, a kisebbik részéért fizet csak a BME.
Formálódó ipari 5G projektek a BME-n
A BME-n az 5G ipari felhasználása kapcsán már több k+f projekt is formálódik, ezek egyike az önvezető autózást célozza meg. Az eddig elért eredményeket azonban megfelelő hálózat híján egyelőre csak beltéren tudják tesztelni, de ha megvalósul a saját hálózat, az megnyitja az utat a nagyobb hatótávolságú kültéri tesztelés előtt is.
Van egy másik a valós és virtuális világok közti átjárást bemutató koncepciós demó, amely az 5G technológia erejét és majdnem korlátlan lehetőségeit is demonstrálja. A fizikai világot valós időben digitalizáló kiterjesztett valóság(AR) szemüveg néhány valós és egy virtuális Rubik-kockával összekapcsolva mutatja meg, hogy a közeljövőben hogyan mosódik össze a valós és a digitális világ.
A kockát az AR-szemüveg segítségével lehet kirakni úgy, hogy a felhasználó a szemüveg „lencséjén” valós időben látja a valós kockán végzett mozdulatokat. A kocka digitalizációja hatalmas adatforgalmat generál, amit az 5G képes kezelni.
Egyre több az 5G-t igénylő demó projekt a BME-n belül létesült Ipar.4.0 technológiai központban is, de a jövőben sport és egészségügyi kutatásokat is folytatnának – tudtuk meg Charaf Hassantól. Hozzátette: azt várja a privát hálózattól, hogy az elősegíti az egyetem és a hazai cégek közötti projektek számának a gyarapodását is.
A privát hálózat másik előnye, hogy ezen a nélkül lehet kisérletezni, hogy közben veszélyeztetnék a nyilvános hálózatokon futó alapszolgáltatásokat – emelte ki a dékán. Megjegyezte, hogy a hálózat kiépítésére már megszületett a szándéknyilatkozat, a végleges feltételekről még tárgyalnak.
Hogyan épüljenek az egyetemi 5G hálózatok?
A Műegyetem ily módon megvalósuló hálózati projektje teljesen más megvilágításba helyezi az 5G magyarországi ipari és tudományos felhasználási lehetőségeit. Mint korábban megírtuk tavaly júniusban az 5G Koalíció konferenciáján Palkovics László, innovációs és technológiai miniszter még dedikált ipari és egyetemi frekvenciákról beszélt, amiket a nyilvános 5G-hálózatokra kiírt tender után terveznek meghirdetni.
Végül az idén márciusban 26-án lezárult eljárásban, a frekvenciák értékesítésével megbízott szakhatóság lényegében szinte minden ma hozzáférhető 5G-frekvenciát eladott. Az erről szóló szerződések azonban nem zárják ki a szolgáltatók számára a másodlagos értékesítés lehetőségét sem.
Az ipari és egyetemi hálózatokkal kapcsolatos alapkoncepció pedig akkorra már az volt, hogy inkább a klasszikus mobilszolgáltatók építsék ki a hálózatokat úgy, hogy azok az előbb említett szektorok igényeit is ki tudják szolgálni. Ezeket a beruházásokat pedig az NMHH frekvenciahasználati díjkedvezménnyel ösztönzi.
Az első egyetemi hálózat viszont egy harmadik koncepció alapján épülhet ki, amelynél a frekvenciát átengedő szolgáltató egyéb kompenzációban is részesülhet.
