Bekerült a hazai műszaki felsőoktatás tananyagai és kutatási platformjai közé a német konszern dolgok internetére(IoT) fejlesztett MindSphere operációs rendszere. Ennek bizonyos alkalmazásait egy ideje Budapesten fejlesztik.
Magyarországon is egyre nagyobb ütemre vált az ipar digitalizálása. Az ennek nyomán a virtuális térben keletkező hatalmas adatmennyiség kezelését és a folyamatok összefüggéseinek az értelmezését segítik az IoT alapú operációs rendszerek, köztük a német nagyvállalat Mindsphere szoftvere.
Erre épül a legújabb k+f labor a BME-n
Az alkalmazást a napokban ajánlották fel oktatási és kutatási célokra a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemnek(BME), amellyel már 20 éves együttműködése van a cégnek. A képzésben részt vevő hallgatók és oktatók az ipari szakemberekkel közösen helyi és globális projekteket hozhatnak létre IoT alkalmazások és szolgáltatások kifejlesztésére. A platformra épített k+f laboratórium létrehozatalának a tervét Józsa János, a BME rektora jelentette be.
A nyílt forráskódú ipari IoT operációs rendszerek képesek összekapcsolni a fizikai eszközöket a digitális világgal, és hatékony ipari alkalmazásokkal, digitális szolgáltatásokkal támogatják a felhasználók üzleti működését. A platform segítségével a nagyméretű adathalmazok könnyen összevethetővé válnak egymással, ezáltal hasznos információt nyújtanak az azt használó cégeknek a tervezési vagy gyártási folyamataikról.
A felhasználók teljesen új üzleti modelleket is kialakíthatnak, például gyártóberendezéseket működtethetnek óradíjas elszámolásban, ami a jelenlegi módszereknél jóval költséghatékonyabb megoldás lehet. A nagyjából két éve piacra dobott MindSphere már több mint 1 millió eszközt kapcsol össze világszerte.
Ütemesen bővül a digitális technológiákból származó bevétel
A több mint 170 éves vállalat már a sokadik megújulását éli, amit ezúttal a digitalizációra alapoz. A profilváltás az ipar egészét, illetve azon belül néhány kiemelt ágazatot érint. Joe Kaeser vezérigazgató közülük is a gyártóipart, az egészségügyet és az energiaipart szokta emlegetni, azt a három vezető ágazatot, amelyre a társaság már eddig is és a következő években is a legtöbb kutatás-fejlesztési forrást költi. Ilyen célra az idén már több mint 5,5 milliárd eurót fordítanak, a fejlesztéseken mintegy 40 ezer alkalmazott dolgozik, az évente beadott szabadalmak száma több tízezer.
Az átalakulás a bevételekben is nyomon követhető. A digitális technológiákból származó bevételek évi kétszámjegyű növekedést mutatnak, megközelítve a teljes bevétel 10 százalékát.
Az adatgyűjtés és -elemzés megkönnyítésére fejlesztett operációs rendszer továbbépítésére a Siemens dedikált alkalmazásfejlesztő központokat épített. Jelenleg 17 országban húsz ilyen központ működik, beleértve Magyarországot is. A budapesti központban szerszámgépgyártó és mozgásvezérlő megoldások fejlesztésével foglalkoznak.
