A magyar gazdaság digitalizációja jóval előbbre tart, mint amit pusztán a technológiai(IKT) szektor teljesítménye mutat. A digitális gazdaság valódi súlyának a méréséhez már más módszerekre van szükség – hangzott el azon a tájékoztatón, ahol az erre irányuló kutatást ismertette az IVSZ és a Microsoft Magyarország.
A hagyományos statisztikai módszerek már elégtelenek a digitalizáció valódi gazdasági súlyának a mérésére, ezért az Informatikai Vállalkozások Szövetsége(IVSZ) öt évvel ezelőtt egy új makrogazdasági szemléletű kutatásba fogott. Ennek most készült el az újabb verziója, amely 2023-ig szóló előrejelzéseket is tartalmaz.
Az IKT szektor most a bruttó hozzáadott érték egyötödét adja
A tanulmány főbb megállapításai között szerepel, hogy az elmúlt 5 évben több mint 20 százalékkal, 6 ezer milliárd forintra nőtt az IKT szektor által közvetlenül és közvetve megtermelt bruttó hozzáadott érték (GVA). Ezzel az ágazat – a multiplikátor hatásokat is figyelembe véve – a teljes magyar GVA mintegy ötödét adja.
Szakértői becslés szerint ugyanakkor az IKT-n túlmutató digitális gazdaság már ma is a teljes bruttó hazai termék(GDP) legalább 25%-át adja. Ehhez figyelembe kell vennünk az autógyárak, feldolgozóipari üzemek, pénzügyi szolgáltatók, online kereskedelemmel foglalkozó vállalkozások, IT-tanácsadók, szolgáltatóközpontok házon belüli, folyamatosan bővülő digitális fejlesztéseit is.
A pénzügyi szektorban, a közlekedésben, a logisztikában, az energetikában vagy az építőiparban – nem utolsósorban a digitális munkaerőhiány miatt – a vállalkozások egyre nagyobb arányban „insourcing” formájában, vagyis saját alkalmazottakkal végzik a digitális fejlesztéseket. Ez tovább növeli a digitális gazdaság látenciáját.
Az új technológiák ezermilliárdokban mérhető többlethozama
A digitalizáció a gazdaság egészének a motorjává válhat. Az új technológiák –5G, dolgok internete(IoT), mesterséges intelligencia, blokklánc, felhő – gyors bevezetése 2023-ra éves szinten csaknem 4 ezer milliárd forint GDP-többletet eredményezne, ami a jelenlegi magyar GDP csaknem 10%-a.
A technológiai szektor a multiplikátor-hatásokat is figyelembe véve már ma is a foglalkoztatottak 17%-ának nyújt munkalehetőséget, a digitális gazdaságban foglalkoztatottak aránya – az egyéb ágazatok digitális munkaköreiben foglalkoztatottakat is figyelembe véve – ennél is magasabb, 20% feletti lehet.
Az IKT feldolgozóipar az autóipar után a magyar gazdaság második legnagyobb exportőre, a teljes export 7,9 százalékát, az IKT szolgáltató szektor pedig a szolgáltatásexport 9 %-át adta 2018-ban.
Az IKT szektor az utóbbi évtizedben a nemzetgazdasági beruházások átlagosan a 3,5 %-át és a K+F ráfordítások közel 7 %-át hajtotta végre.
Az ugráshoz inkább kormányzati ösztönzőkre, mint ágazati különadókra van szükség
Ha a gazdaságnak a következő években sikerül technológia–vezérelt növekedési pályára állni, akkor a GVA 2023-ig csaknem megduplázódhat. A kutatás hangsúlyosan kiemeli: ahhoz, hogy a magyar gazdaság növekedése ezen az új pályán haladjon, a kormányzatnak minden lehetséges módon ösztönöznie és támogatnia kell a digitális ökoszisztéma fejlődését. Így lehet csak valóban nagyot lépni előre.
Az új technológia-vezérelt pálya
E nélkül is növekszik persze a gazdaság, hiszen a piac magától is fejlődik valamennyire. A kompetenciajavító lépések révén viszont a kormány egész iparágakat segíthet felzárkózni a digitalizációban. Ennek kapcsán elhangzott a politikusok felelőssége, akik úgymond még csak félszívvel digitalizáció pártiak.
A kiemelt területek
Ehhez legalább az alábbi öt területen következetes kormányzati – szabályozási, közpolitikai és fejlesztéspolitikai – lépésekre van szükség:
- A vezetékes és mobil infrastruktúra – különös tekintettel az 5G-re és a gigabites hálózatokra – ütemes fejlesztése. Infokommunikációs infrastruktúrában már most is relatíve jól állunk, de a közműadó, és a távközlési különadó hátráltatja a további fejlesztéseket. A technológiavezérelt gazdaságpolitika önmagában is növeli az adóbevételeket.
Elhangzott, hogy hasznosabb lenne, ha ezekről az adóbevételekről inkább lemondana az állam. Ösztönözné az infrastruktúra szolgáltatókat a további hálózatfejlesztésre, ami úgyis az országban marad. Ez így sokkal egyszerűbb megoldásnak tűnik, mint az adó megtartásával arra biztatni a cégeket, hogy a hosszadalmas adminisztrációval járó uniós forrásokhoz folyamodjanak.
Ennél a pontnál a kutatást előterjesztő Both Vilmos, az IVSZ elnökségi tagja kiemelte a nemrégiben félbeszakadt 5G tendert. Mint mondta, az 5G pályázatnál jobb lenne inkább gyorsan eredményt hirdetni, mint azt „visszafütyülni”.
- Legalább ilyen fontos a digitális kompetenciák széles körű és tömeges fejlesztése, a digitális munkaerőhiány enyhítése. Itt Laufer Tamás, az IVSZ elnöke utalt rá, hogy már két éve elfogadták a Digitális Oktatási Stratégiát, mégsem történt azóta ez ügyben további konkrét lépés. Munkaerőpiaci szempontból is nagyon nagyok a hiányosságok a munkaerő digitális tudásában.
- A hazai mikro-, kis és középvállalkozások digitális felkészültségének növelése motivációs, képzési és támogatási programokkal, a digitalizáció versenyképességi hatásainak világossá tételével.
- A digitális gazdaság fejlesztése a hazai (IKT és egyéb) vállalkozások digitális fejlesztéseinek, innovációs és export-teljesítményének ösztönzésével és támogatásával (Digitális Export Stratégia, Digitális Startup Stratégia, Fintech Stratégia).
- Az ügyfélbarát digitális közszolgáltatások folyamatos fejlesztése, különös hangsúlyt helyezve a könnyű használhatóságra és fejleszthetőségre. A digitális e-közigazgatásban ugyanis még nagyon le vagyunk maradva.
Ezek megvalósításához folyamatos egyeztetésre van szükség, ennek a platformjai és fórumai már jórészt rendelkezésre állnak (DJP Fórumok, 5G Koalíció, MI Koalíció, IPAR4.0 Platform).
