Az Európai Unióban a diplomások negyede végez a technológiai területhez tartozó felsőoktatási intézményekben. Ezekben a gyáripari és építőmérnök képzés adja a legtöbb friss diplomást, míg a legkevesebbet az informatika és a távközlés profilú főiskolák és egyetemek.
Mostanra készült el a diplomásokkal kapcsolatos legutóbbi összesítés az Európai Unióban, ami a 2017-es adatokat tartalmazza. Abban az évben az uniós tagországok felsőoktatásban résztvevő hallgatói közül 4,8 millióan szereztek valamilyen diplomát. Ez a szám mintegy 300 ezerrel haladja meg az egy évvel korábbit – derül ki az uniós statisztikai hivatala, az Eurostat jelentéséből.
Egyharmaduk társadalom- és üzleti tudományokból, valamint jogból diplomázott
A végzett hallgatók több mint az egyharmada (34%) a társadalomtudományokból, médiaképzésből, üzleti tudományokból, államigazgatásból és jogból szerzett szerzett felsőfokú képesítést. A vizsgált évben a meghatározó területekhez tartozott még a gyáripari és építőmérnök képzés, ahol uniós szinten a diákok 15 százaléka végzett, az egészségügy(14%), a művészeti képzés(11%).
Utóbbival azonos arányt tudott felmutatni a természettudományos képzés, a matematika, statisztika, és az informatikai illetve a távközlési technológiák, csak ezt követte a tanárképzés 9 százalékkal.
Az uniós átlaggal összevetve néhány tagállamban különösen nagy a felsőfokú képzettséget szerzők aránya, van ahol pedig jóval átlagon aluli.
Társadalomtudományok, média, üzleti tudományok, államigazgatás és jog
Az ezeken a területeken végzettek száma relatíve alacsony Finnországban és Spanyolországban ahol a diplomásoknak nagyjából a negyedét adták(26%). A másik véglet Luxemburgot és Bulgáriát jellemzi, az előbbiben az összes diplomás 56 %-a szerzett ilyen képesítést, a balkáni országban pedig a 46 százaléka.
Gyáripari és építőmérnök képzés
Kevesebb ilyen képesítést szerzőt tudott felmutatni Luxemburg, Hollandia, Málta és az Egyesült Királyság, Írország és Ciprus, mindegyik egyaránt 10 százalék alatt maradt. Velük szemben Németországban 22 %, Portugáliában 21% és Ausztriában is 20 % végzett ezen a területen.
Egészségügyi képzés
A sereghajtók, vagyis a 8 százalék alattiak közé tartozott Magyarország, Ciprus, Németország, Luxemburg, Ausztria, míg az élenjárók között lehet említeni 27 százalékkal Belgiumot, 23 százalékkal Svédországot, míg 21-21 százalékkal Finnországot és Dániát.
Művészeti képzés
Ezen a területen a legalacsonyabb – 8 százalék alatti – arányt érte el Svédország, Bulgária, Lengyelország, Ciprus, Csehország, Lettország, Szlovákia és Ausztria. A legtöbb ilyen képesítést szerzett hallgatót pedig Olaszország (16%) és az EU-ból hamarosan távozó Egyesült Királyság (15%) tudott felmutatni.
Természettudományok, matematikai, statisztika, infokommunikáció(ICT)
Cipruson, Belgiumban és Litvániában volt 2017-ben a legkisebb az ezen tudományokból diplomáziók aránya, amely 7 százalék alatt maradt. Ezzel szemben abban az évben az Egyesült Királyság 17%, Írország 15%, Németország és Észtország 14- 14% ilyen profilú diplomást adott a világnak.
Tanárképzés
Ebben a legkevésbé érdekelt, 5 százalék alatti részesedéssel rendelkező tagországok között volt Olaszország, Lettország, Franciaország, és Portugália, míg a másik végletet képviselte Ciprus (23%), Spanyolország és Magyarország (17- 17%).
Mi a helyzet Magyarországon?
Az összesítés szerint egyébként Magyarország 2016-ban még 68 ezer diplomást tudott felmutatni, egy évvel később viszont már csak 63 ezret. Ebből a technológiai területhez tartozó képzések(mérnök, természettudomány, matematika, ICT) 2016-ban még 15,5 ezer végzett hallgatót jelentettek, ami az adott évhez kötődő friss diplomások 22,8 százaléka volt.
Egy évvel később már csak 14,7 ezren diplomáztak ezeken a területeken, ez viszont arányaiban már meghaladta a 23,3 százalékot, vagyis valamelyest javult a reáldiplomák aránya. A két éve beindult gyorsított üzemmérnök-informatikus alapképzéstől (Bprof) jelentős javulást vár a hazai felsőoktatás. Mint nemrégiben megírtuk, egyre több céges partnerre is szükség lesz a gyakorlati tudás megszerzéséhez.
A Budapesti Műszaki Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Karán indult képzés első évfolyamának több mint 120 hallgatója 2020 őszén a képzés kooperatív szakaszába lép, azaz magyarországi vállalatoknál töltik gyakorlati évüket. Január végéig „licitálhatnak” rájuk az érdekelt vállalatok. Eddig több mint 80 cég jelezte csatlakozási szándékát.
Ugyanez a mutató uniós szinten 2016-ban 26,06, egy évvel később 25,6 százalék volt. Ebből 2017-ben uniós szinten a legtöbb friss diplomást a mérnökképzés(699 ezer), a legkevesebbet(171 ezer) az informatika és a távközlési profilú főiskolák és egyetemek adták.
