Mi történik, ha a jövő informatikusai nemcsak megtanulják a technológiák működését, hanem azt is végiggondolják, hogyan lehetne velük jobbá tenni a mindennapjainkat? A K&H STEM pályázata éppen ezt a gondolkodásmódot szeretné ösztönözni: olyan fiatalok jelentkezését várja, akiknek van saját elképzelésük arról, hogyan lehetne a digitális megoldásokat új érték teremtésére használni.

A kezdeményezés immár harmadik éve kínál lehetőséget a magyarországi, informatikai képzést nyújtó felsőoktatási intézmények alapképzésében tanulóknak arra, hogy szakmai dolgozatban mutassák be innovatív ötleteiket. A tét nem csupán az egymillió forintos összdíjazás: a kiemelkedő pályázók szakmai tapasztalatot is szerezhetnek, és akár a K&H Banknál tölthetik szakmai gyakorlatukat.

A mesterséges intelligenciától az IT-biztonságig

A technológiai fejlődés egyik legérdekesebb kérdése ma már nem az, hogy mire képes egy-egy új eszköz vagy szoftver, hanem az, hogyan lehet mindezt valódi problémák megoldására használni. A pénzügyi szektorban ez különösen fontos: a gyorsabb ügyintézés, az egyszerűbb digitális szolgáltatások, a hatékonyabb folyamatok és a biztonságos adatkezelés egyaránt meghatározzák az ügyfélélményt.

Az idei pályázat öt témaköre is ezt a sokszínűséget tükrözi. A hallgatók értékteremtő innovációval, alkalmazás- vagy folyamatoptimalizálással és automatizációval, mesterségesintelligencia-technológiák alkalmazásával, big data és adatelemzési megoldásokkal, valamint felhőalapú technológiákkal és IT-biztonsággal foglalkozó ötletekkel nevezhetnek.

A lehetőségek tehát meglehetősen szélesek. Nem egyetlen technológia ismerete a lényeg, hanem az, hogy a pályázó felismerjen egy problémát, és átgondolt, szakmailag megalapozott javaslatot tudjon tenni a megoldására.

Ez az a pont, ahol az egyetemen megszerzett tudás találkozhat a gyakorlati gondolkodással. Egy jó ötlethez ugyanis nem elég ismerni a legújabb technológiai trendeket: azt is látni kell, milyen helyzetben, milyen céllal és milyen eredménnyel lehet alkalmazni őket.

Nemcsak pénzdíj, hanem szakmai lehetőség is

A pályázatra október 12. és december 18. között lehet jelentkezni. A feltétel egy innovatív ötletet bemutató szakmai dolgozat benyújtása, amelyet banki és külső informatikai szakértőkből, egyetemi oktatókból, valamint szakújságírókból álló zsűri értékel.

A szakmai testület első, második és harmadik helyezettet, valamint különdíjast választ. A négy kiemelkedő pályamunka összesen egymillió forintos díjazásban részesül. A kezdeményezés emellett a témavezetőkre is figyelmet fordít, elismerve azt a munkát, amellyel segítik a hallgatók szakmai fejlődését.

A nyertesek számára a pénzügyi elismerésen túl az is fontos lehetőség, hogy a K&H Banknál szakmai gyakorlaton vehessenek részt. Egy ilyen tapasztalat közelebb viheti a fiatalokat ahhoz, hogyan működik az informatika egy nagyvállalati környezetben, és milyen összetett feladatokon dolgoznak azok a szakemberek, akiknek a fejlesztései nap mint nap felhasználók millióinak életére lehetnek hatással.

Ozorai Dénes, a K&H IT-vezetője szerint a kezdeményezés egyik fontos értéke éppen a kölcsönös tanulás lehetősége. A bank informatikai fejlesztéseinek többségét házon belül végzi, így szakemberei folyamatosan bővíthetik tudásukat, miközben a hallgatók friss szemlélete új kérdéseket és megközelítéseket hozhat a szakmai párbeszédbe.

Az ötlettől az első szakmai lépésig

A pályakezdés időszakában nem mindig könnyű olyan alkalmat találni, amikor valaki a tanulmányai során megszerzett tudását saját elképzelésen keresztül mutathatja meg. Egy szakmai pályázat viszont lehetőséget ad arra, hogy a hallgató ne csupán a vizsgákon vagy az egyetemi feladatokban bizonyítson, hanem egy önálló gondolatot is végigvigyen.

A K&H STEM pályázata azoknak szól, akik szívesen gondolkodnak a technológia gyakorlati alkalmazásáról, és készek arra, hogy ötletüket szakmailag is kidolgozzák. Nem feltétlenül egy kész termékkel kell előállniuk: a hangsúly azon van, hogy az elképzelésük újszerű, értelmezhető és megalapozott legyen.

A jelentkezési határidő december 18. A részletes feltételek és a nevezés tudnivalói a K&H pályázati felületén érhetők el.

The post Megvan benned a digitális újító? A K&H idén is keresi az IT-tehetségeket appeared first on digitrendi.hu.

A program idén minden korábbinál több, több mint 50 robotkészletet oszt ki az iskolák között. A pályázatra 2026. november 8-ig jelentkezhetnek az intézmények, attól függetlenül, hogy tagjai-e a Yettel ProSuli programnak.

A robotkészletek nem önmagukban jelentenek lehetőséget: az iskolák online oktatóanyaghoz is hozzáférhetnek, a diákok pedig ezek segítségével készülhetnek fel a 2027-es ProSuli országos robotikaversenyre. A versenyen jövőre a mesterséges intelligencia is minden korábbinál nagyobb szerepet kap.

A Yettel ProSuli több mint egy évtizede foglalkozik a digitális oktatás támogatásával, ezen belül a pedagógusok és a diákok digitális tudásának fejlesztésével. A robotika azért is különleges része a programnak, mert a digitális ismereteket nem egyszerűen megtanulni, hanem alkalmazni is lehet rajta keresztül: a diákoknak működő megoldásokat kell létrehozniuk, miközben a kreativitásukra és a problémamegoldó képességükre is szükségük van.

A program iránt az elmúlt években folyamatosan nőtt az érdeklődés. A legutóbbi robotikaversenyre már 170 csapat jelentkezett 59 településről. A legjobban teljesítő csapatok számára a hazai verseny nemzetközi lehetőséget is jelent: a résztvevők legutóbb például a dél-koreai Robotex versenyen is képviselhették Magyarországot.

Az idei robotkészlet-pályázat nyerteseit november első napjaiban hirdetik ki a ProSuli weboldalán. A készletekre minden Magyarországon működő közoktatási intézmény pályázhat.

A robotikaversenyre való jelentkezés ettől függetlenül is nyitva áll majd valamennyi intézmény előtt. A regisztráció várhatóan november első napjaiban indul, a versenyen pedig két korcsoportban, általános és középiskolás diákcsapatok indulhatnak.

A felkészülést a ProSuli 2027-ben is támogatja: januárban online webinárium segíti majd a jelentkező csapatokat, emellett online oktatóanyagok és konzultációs lehetőségek állnak a diákok és pedagógusaik rendelkezésére. A regionális fordulókat februárban és márciusban rendezik meg, az országos döntő pedig áprilisban lesz a törökbálinti Yettel Házban.

A pályázatra ezen a felületen lehet jelentkezni: Robotika készlet pályázat.

The post A digitális jövő már az iskolában kezdődik – idén még több intézmény juthat ingyen robotkészlethez appeared first on digitrendi.hu.

Mi történik, ha egy gyerek egyszer csak olyan világban találja magát, ahol robotokat irányíthat, virtuális valóságban kalandozhat, mesterséges intelligenciával találkozhat, és még egy automatizált eperszüretbe is belekóstolhat? Nagyjából ez az alaphelyzete annak a magyar mesekönyvnek, amely a technológia világát próbálja közelebb hozni a gyerekekhez – méghozzá nem tankönyv, hanem kalandregény formájában.

Főhőse, Bence kezdetben nem igazán érti, miért lenne érdekes az iskola, és édesapja mérnöki munkája sem különösebben izgatja. Egy váratlan virtuális kaland azonban alaposan megváltoztatja a véleményét. Barátaival együtt olyan világba csöppennek, ahol a mérnökök, a szoftverek és a technológiai megoldások nem elvont fogalmak, hanem valódi problémák megoldásának eszközei.

Így születik meg az S-Szakkör, és vele együtt egy sor különös kaland. A gyerekek robotokat irányítanak, megismerkednek a mesterséges intelligenciával és a virtuális ikrekkel, gyártósorokat fedeznek fel, miközben a történet Közép-Amerikától egészen az Északi-sarkig repíti őket.

Az eperrobotoktól a Mikulás műhelyéig

A történet egyik érdekessége, hogy a technológia nem önmagában jelenik meg. A gyerekek játékos helyzeteken keresztül találkoznak vele, így például egy virtuális rendszeren át még az eperszedő robotok irányítását is átvehetik. Közben azt is megtapasztalják, mire használhatók a robotok és az automatizált folyamatok a valóságban.

A 21. század technológiája még a Mikulás műhelyébe is beköltözik. A történetben a manóknak az egyre bonyolultabb karácsonyi logisztikával kell megbirkózniuk, amelyben automatizált raktár, programok és mesterséges intelligencia is segít.

A technológiai kalandokat rövid „tudtad-e?” blokkok és játékos kérdések egészítik ki. Ezek gyermeknyelven tesznek érthetővé olyan fogalmakat, mint a szoftver, a virtuális valóság, a robotika, az automatizálás vagy éppen a karbonlábnyom.

Amikor a mérnökből szuperhős lesz

Az S-Szakkör egyik legerősebb gondolata, hogy a mérnöki munka korántsem csak számokról, monitorokról és bonyolult gépekről szól. Bence fokozatosan fedezi fel, hogy a technológia mögött olyan emberek állnak, akiknek a munkája a mindennapi életét teheti könnyebbé.

A kalandok során ezért nem pusztán technológiákkal találkozik, hanem azzal is, hogy a mérnöki tudás hogyan kapcsolódhat egészen hétköznapi problémákhoz. A tiszta víz, a fenntarthatóbb ipari működés vagy egy hatékonyabb folyamat ugyanúgy része lehet ennek a világnak, mint egy robot vagy egy virtuális iker.

Bence számára pedig fokozatosan megváltozik az is, ahogyan édesapja munkájára és általában a mérnöki pályára tekint. A korábban unalmasnak tűnő világ egyszer csak olyan területté válik számára, amelyben ő maga is el tudja képzelni a jövőjét.

Amikor a tudás közös ügy lesz

A regény ugyanakkor nemcsak a technológiáról szól. Fontos szerepet kap benne a gyermeki kíváncsiság, a kreativitás, az együttműködés és a problémamegoldás is.

Bencéék különböző dolgokban tehetségesek, és éppen akkor jutnak a legtovább, amikor megtanulnak közösségként gondolkodni, egymás ötleteit is elfogadni. A történet így azt is megmutatja, hogy egy összetett probléma megoldásához nem feltétlenül egyetlen ember tudása kell, hanem különböző képességek és nézőpontok együttese.

A fenntarthatóság sem különálló leckeként jelenik meg. A víztisztítástól az energiafelhasználáson és a modern gyártáson át a karbonlábnyomig újra és újra felmerül a kérdés, hogyan segíthet a technológia úgy fejlődni, hogy közben a környezetünkre is jobban vigyázzunk.

A szerző fantáziavilága így találkozott a technológiával

A szerző, Fodor-Nemes Erzsébet egész életében írt verseket és prózát, első publikálásra szánt meseregényének története pedig 2019-ben indult el. Az ebből kibontakozó Boszorkalandok világát végül több mint 10 kötetet átfogó történetfolyammá egészítette ki, melyből nyomtatásban eddig két kötet látott napvilágot. Az S-Szakkör pedig már a szerző negyedik megjelent műve.

Saját alkotói hitvallása szerint olyan történetek létrehozására törekszik, amelyek a kaland és fantázia mellett ösztönöznek, bátorítanak, tanítanak és valódi értékeket közvetítenek a fiataloknak.

Ezúttal a fantázia találkozott a technológia világával. Az ötlet a Siemens Zrt. munkatársaitól érkezett, akik olyan történetet szerettek volna, amely a fiatalok számára közelebb hozza a mérnöki világot és azokat a technológiákat, amelyekkel a mindennapokban is találkozhatnak.

Az S-Szakkörben így a robotika, a mesterséges intelligencia, a virtuális világ és a fenntarthatóság nem száraz fogalmakként, hanem egy gyerekek számára átélhető, élményszerű történet részeként jelennek meg.

„Az S-Szakkör nem azt akarja megmondani a gyermekeknek, hogy ők is legyenek mérnökök. Arra biztatja őket, hogy kérdezzenek, legyenek kíváncsiak, merjenek kísérletezni, gondolkodjanak közösen és azon, hogyan tehetnék jobbá a körülöttük lévő világot” – mondta el Arató Márk, a Siemens Zrt. kommunikációs vezetője.

Ahogy a könyv egyik legfontosabb gondolata megfogalmazza: „A jövő feltalálói ugyanis ma még gyerekek.”

A könyv bárki számára hozzáférhető

Az S-Szakkör – Virtuális utazás a technológia világában című mesekönyv digitális változata ingyenesen letölthető innen, de térítésmentes fizikai példány is igényelhető.

A cikk megjelenését a Siemens Zrt. támogatta.

The post Mesekönyvben kel életre a robot, az AI és a virtuális valóság appeared first on digitrendi.hu.

A program egy éven keresztül biztosít hozzáférést a képzésekhez, amelyek között a szakmai minősítő vizsgákra felkészítő anyagok is megtalálhatók. Előzetes felhőtechnológiai tapasztalat nem szükséges, vagyis a lehetőség azok számára is nyitott, akik most ismerkednek a területtel.

A tanulásért mi több, nem csak tudás járhat: a résztvevők a feladatok teljesítésével és a Builder Center közösségében való aktivitással jelvényeket gyűjthetnek. Hét jelvény után 10, tizennégy után további 20 dollár értékű AWS-kredit, 21 jelvény megszerzése után pedig 100 dolláros voucher jár az AWS Certified Cloud Practitioner vizsgához.

Az AWS szerint a program célja, hogy a diákok ne csak elméleti tudást szerezzenek, hanem valódi projekteket is építhessenek. A hallgatók az AWS Student Builder Groups közösségeihez is csatlakozhatnak, amelyek már több mint 60 ország egyetemein működnek.

A Student Rewards az AWS szélesebb oktatási programjának része, amelyhez a vállalat világszerte több mint 500 millió dollárt különített el a hallgatók képzésének támogatására. A programhoz az AWS Builder Centeren keresztül lehet csatlakozni, a hallgatói státuszt pedig a SheerID rendszerén keresztül kell igazolni.

The post 900+ ingyenes AI- és felhőképzés magyar diákoknak az AWS-től appeared first on digitrendi.hu.

A fiatalok meglepően szűk körből választanák ki leendő hivatásukat. Az OECD PISA legutóbbi, pályaválasztási preferenciákat vizsgáló felmérése szerint a lányok fele, a fiúk 44 százaléka ugyanannak a tíz-tíz foglalkozásnak valamelyikében képzelte el a jövőjét. A lányoknál az orvos, a tanár, az ügyvéd, az ápoló, a szülésznő, a pszichológus, a designer, az állatorvos, az építész, a rendőr és a színész, a fiúknál pedig az informatikus, a sportoló, a mérnök, az orvos, a tanár, az építész, az ügyvéd, az autószerelő, a rendőr és a vállalatvezető szerepelt a tízes élmezőnyben.

A jelenség önmagában nem feltétlenül lenne probléma, ha a munka világa ugyanolyan lassan változna, mint a pályaválasztási elképzelések. Csakhogy éppen az ellenkezője történik. A technológiai fejlődés új munkaköröket hoz létre, régiek tartalmát alakítja át, és olyan szakmák között teremt kapcsolatot, amelyekről néhány éve még nehéz lett volna elképzelni, hogy egyazon értéklánc részei lesznek.

A jövő nem feltétlenül egy újabb szakmanév

A mérnöki pálya például ma már messze nem csak azt jelenti, amit a szakma neve alapján gondolnánk. A mérnökök mesterséges intelligenciával, robotikával, önvezető járművekkel, orvostechnikai eszközökkel, energetikával, automatizált gyártással vagy éppen fenntartható technológiákkal is dolgozhatnak. Ezekből azonban kevés derül ki egy szak megnevezéséből vagy egy felvételi tájékoztatóból.

Magyarországon ráadásul a STEM-területek iránti érdeklődés sem olyan alacsony, mint ahogy azt időnként leegyszerűsítve gondoljuk. A 2026-os felsőoktatási felvételin 140 427-en jelentkeztek továbbtanulásra, és csaknem minden ötödik jelentkező műszaki vagy informatikai képzési területet jelölt meg. Ugyanakkor az Európai Bizottság adatai szerint 2023-ban a magyar felsőoktatási hallgatók 23,8 százaléka tanult STEM-területen, szemben a 26,9 százalékos uniós átlaggal – hívja fel a figyelmet az Együtt a Jövő Mérnökeiért Szövetség(EJMSZ).

A kérdés ezért nem feltétlenül az, hogy érdekli-e a fiatalokat a technológia, hanem az, hogy egyáltalán látják-e, mi minden tartozik hozzá.

És ebben ad érdekes kapaszkodót egy egészen másfajta lista.

Mit árul el a milliárdosok listája a jövő gazdaságáról?

A BestBrokers elemzése a Forbes Real-Time Billionaires List 2025-ös és 2026-os adatait vetette össze, és azt vizsgálta, hogyan változott a milliárdosok vagyona egy év alatt, illetve mely iparágakhoz köthető a legnagyobb vagyonnövekedés. Az elemzés szerint 2026 júliusában a technológiai szektorban 511 milliárdos volt, együttes vagyonuk pedig 4,28 ezermilliárd dollárról 5,30 ezermilliárdra nőtt egyetlen év alatt.

A milliárdosok listája természetesen nem pályaorientációs útmutató. De érdekes térkép arról, hogy mely iparágak körül mozog ma különösen sok pénz – és ez milyen tudást, technológiát és szakmai hátteret igényelhet.

A milliárdosvagyon növekedése iparáganként, 2025–2026]

A technológia messze kiemelkedik, a milliárdosok együttes vagyona egy év alatt 1,02 ezermilliárd dollárral nőtt. A második helyen azonban nem egy újabb digitális ágazat, hanem a gyártás áll 328,3 milliárd dolláros növekedéssel, a pénzügy és befektetések pedig 263,5 milliárd dollárral következik. A kriptó és blokklánc 156,8 milliárd dolláros növekedést produkált, bár ezt mindössze 18 milliárdos vagyona adta össze.

Ez első látásra talán meglepő. Ha az AI-ról beszélünk, hajlamosak vagyunk szoftverekre, algoritmusokra, adatkutatókra és programozókra gondolni. Pedig a technológiai boom mögött egy hatalmas fizikai infrastruktúra is épül.

Az AI mögött nem csak programozók dolgoznak

Az elemzés egyik legérdekesebb példája egy olyan vállalat története, amely eredetileg bútorsíneket gyártott. A tajvani King Slide Works ma már adatközpontok szerver-sínjeit és kábelmenedzsment-rendszereit is szállítja. A cég példája jól mutatja, hogyan tud egy hagyományosnak tűnő gyártási tudás bekapcsolódni egy teljesen új technológiai értékláncba.

A nagy AI-modellek ugyanis nem a felhőben, valami megfoghatatlan digitális térben működnek. Szerverekre, adatközpontokra, hűtésre, energiaellátásra, kábelezésre, precíziós alkatrészekre, automatizált gyártásra és ezek tervezéséhez, előállításához, üzemeltetéséhez szükséges szakemberekre van szükségük.

Vagyis lehet, hogy egy középiskolás számára az „AI” ma egyetlen szakmát jelent: programozót vagy mesterségesintelligencia-szakértőt. A valóság ennél sokkal szélesebb.

Lehet, hogy nem AI-kutató lesz belőle – hanem annak a rendszernek a mérnöke, amely nélkül az AI nem működik.

És ugyanez igaz számos más technológiára is. Egy új elektromos autó mögött nem csak autótervező áll, hanem akkumulátorfejlesztő, anyagmérnök, szoftveres, robotikai szakember, gyártástechnológus, energetikai mérnök, logisztikai szakember és még sok más munkakör.

Nem azt kell megjósolni, mi lesz a jövő szakmája

Persze könnyű lenne ebből azt a következtetést levonni, hogy a gyerekeknek mostantól technológiát, mérnöki tudományokat vagy mesterséges intelligenciát kell tanulniuk. Csakhogy ez épp ugyanaz a gondolkodás lenne, amelyet érdemes elkerülni.

Senki nem tudja pontosan, milyen lesz a gazdaság öt vagy tíz év múlva. Egy mai középiskolásnak pedig különösen nehéz lenne olyan szakmát választania, amelynek valódi formáját talán még nem is ismerjük.

A milliárdosok iparági listája ennek alapján nem azért érdekes, mert megmutatja, miből lesznek a következő milliárdosok, hanem azért, mert pillanatfelvételt ad arról, hol keletkezett az elmúlt évben különösen sok gazdasági érték. Az elemzés alapján a technológia mellett a gyártás, a pénzügy, a kriptó, az élelmiszeripar, a bányászat, a logisztika, a távközlés és az infrastruktúra is jelentős területek.

Ráadásul a kép nem egyirányú: a fogyasztási cikkek és a média-szórakoztatóipar milliárdosainak összvagyona például csökkent 2025 és 2026 között.

Ez is fontos tanulság: a mai sikeres iparágakból sem következik automatikusan, hogy holnap is ugyanott lesznek a lehetőségek.

Sokkal nagyobb ablakot kellene nyitni a fiataloknak

Talán ezért nem is az a legfontosabb kérdés egy 15–16 éves diáknál, hogy „Mi szeretnél lenni?”.

Hanem inkább az, hogy:

Milyen problémákat szeretsz megoldani?

Milyen feladatokban érzed magad jónak?

Mi kelti fel a kíváncsiságodat?

Milyen világban szeretnél dolgozni?

A pályaorientációban ennek megfelelően nem feltétlenül újabb és újabb szakmaneveket kellene megtanítani a fiataloknak, hanem minél több valódi munkával, szakemberrel és problémával megismertetni őket.

Az iskola ezt a feladatot önmagában nem tudja teljesíteni. Az EJMSZ szerint a valódi szakemberekkel való találkozások, a projektfeladatok, az üzem- és laborlátogatások, illetve a tudás gyakorlati alkalmazása sokkal többet árulhat el egy szakmáról, mint annak neve vagy egy felvételi tájékoztató. A vállalatoknak pedig már jóval a diplomások toborzása előtt érdemes kapcsolatot teremteniük a fiatalokkal.

Mert végső soron nem az a cél, hogy minden gyerekből mérnök, programozó vagy AI-szakember legyen. Hanem az, hogy ne azért mondjon le egy lehetőségről, mert soha nem látta, hogy az egyáltalán létezik.

A jövő szakmáit ugyanis lehet, hogy még nem tudjuk megnevezni. Azt viszont már ma is láthatjuk, hogy a technológiai fejlődés milyen sokféle tudást, iparágat és embert kapcsol össze.

És talán éppen ezt kellene megmutatni a pályaválasztás előtt álló generációnak: nem tíz szakmából kell kiválasztaniuk a jövőjüket. Egy egész világ áll előttük.

The post Nem csak AI-kutatókra lesz szükség: túl szűken látják a fiatalok a jövő munka világát appeared first on digitrendi.hu.

Az intézmény mögött intenzív időszak áll: a 2025-ös nagyszabású mesterséges intelligencia konferencia nemcsak a Gábor Dénes-emlékév nyitánya volt, hanem annak demonstrációja is, hogy az egyetem stratégiai fókuszává vált a mesterséges intelligencia alapú(AI) tudás és az alkalmazott technológiai innováció.

Több mint egyetem, ahol technológiai és innovációs ökoszisztéma is épül

A felsőoktatás világszerte egyre inkább abba az irányba mozdul, ahol az egyetemek nem elszigetelt akadémiai szereplők, hanem a gazdaság és az innováció aktív partnerei. A Gábor Dénes Egyetem fejlesztései jól illeszkednek ehhez a trendhez.

Az intézmény az elmúlt időszakban egyszerre fókuszált:

• a gyakorlatorientált technológiai képzésre,

• a digitális kompetenciák fejlesztésére,

• az ipari kapcsolatok erősítésére,

• valamint a nemzetközi együttműködések bővítésére.

A fejlesztések hátterét jelentős részben az európai uniós Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF – 2.1.2 – 21 – 2022 – 00020) program biztosította, amelynek célja a korszerű, versenyképes és digitálisan felkészült munkaerő képzésének támogatása.

AI, drónok és Ipar 4.0: a laborok már a jövő vállalatait modellezik

A modernizáció egyik leglátványosabb eleme az egyetemen kialakított csúcstechnológiai laborkörnyezet, ahol különböző technológiai területek kapcsolódnak össze egymással.

A fejlesztések között szerepel:

• Médialabor,

• Fintech Labor,

• Ipar 4.0 Labor,

• Leanlabor,

• Drónlabor,

• valamint AI Labor is.

Ezek azonban nem egyszerűen demonstrációs terek. Az egyetem célja, hogy a hallgatók már képzésük során olyan technológiákkal és működési modellekkel találkozzanak, amelyekkel később vállalati környezetben dolgoznak majd.

Különösen erős fókuszt kapnak az autonóm rendszerek és az adatvezérelt működéshez kapcsolódó kompetenciák. A Drónlabor például nemzetközi szinten is különleges képzésekhez kapcsolódik: a GDE Magyarországon elsőként indított dróntechnológiai és drónadat-gazdálkodási specializációkat mérnökinformatikus és gazdaságinformatikus MSc-képzéseiben.

Az AI Labor pedig túlmutat a klasszikus oktatási szerepen: az intézmény szerint olyan többfunkciós műhelyként működik, amely egyszerre támogatja az oktatást, a kutatás-fejlesztést és az ipari együttműködéseket is.

A mesterséges intelligencia már nem szűk szakmai terület

Az AI iránti érdeklődés robbanásszerű növekedését jól mutatja, hogy a GDE Mesterséges Intelligencia Tudásközpont(GDE MIT) által indított, ingyenes „MI Jövünk” online képzést egyetlen év alatt több mint 46 ezren végezték el.

Ez azért is figyelemre méltó, mert egyre több vállalat és intézmény ismeri fel: a mesterséges intelligencia használata már nem kizárólag az IT-szakemberek kompetenciája lesz. A jövő munkaerőpiacán az AI-alapú eszközök értő használata várhatóan alapképzettséggé válik számos területen az üzleti elemzéstől a gyártáson át egészen a kreatív iparágakig.

Az egyetem fejlesztési stratégiája láthatóan erre az átalakulásra próbál reagálni.

Egyre fontosabb a vállalati kapcsolódás

A technológiai infrastruktúra fejlesztése mellett az intézmény kiemelt hangsúlyt fektet a gazdasági együttműködésekre is. Ennek egyik új eleme a napokban bejelentett stratégiai partnerség a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány(MVA) és a Gábor Dénes Egyetem között.

Az együttműködés célja, hogy az egyetem és a GDE MIT által létrehozott tudásanyag a lehető legszélesebb körben jusson el a hazai kis- és középvállalkozásokhoz az alapítvány országos kapcsolatrendszerének segítségével.

Ez jól mutatja azt a nemzetközi trendet, amelyben az egyetemek szerepe egyre inkább túlmutat a hagyományos oktatáson: tudásközpontként, innovációs partnerként és technológiai transzferplatformként kapcsolódnak be a gazdaság működésébe.

A nemzetközi versenyben is helyt kell állni

A felsőoktatási verseny ma már nemcsak hazai szinten zajlik. Az intézmény fejlesztési programjának egyik deklarált célja a nemzetközi jelenlét és versenyképesség erősítése is.

A GDE az elmúlt években több nemzetközi együttműködést is épített, miközben Erasmus-programokkal és kutatási partnerségekkel is erősítette kapcsolatait.

Mindez arra utal, hogy a magyar felsőoktatásban is egyre fontosabbá válik az a modell, ahol a technológiai innováció, a gyakorlati tudás és a vállalati integráció egyszerre jelenik meg az oktatásban.

The post A jövő munkaerőpiacára készül a Gábor Dénes Egyetem: AI, drónok és ipari innováció egy campuson appeared first on digitrendi.hu.

Tinédzserkorba lépett a Yettel ProSuli programja: a 2015/2016-os tanévben még mindössze öt iskolával induló kezdeményezés ma már több mint 170 intézményben és ezer pedagógus bevonásával működik országos szinten. A jubileumi eseményen a program elmúlt évtizedének legfontosabb tanulságait és az oktatás előtt álló új digitális kihívásokat is összefoglalták.

Az eszközöktől a pedagógusképzésig

A projekt indulásakor még elsősorban az iskolák digitális eszközhiányának enyhítése volt a cél: tableteket és mobilinternetet biztosítottak az intézmények számára, hogy a pedagógusok és a diákok új oktatási módszereket próbálhassanak ki. Az első évek tapasztalatai azonban gyorsan megmutatták, hogy az infrastruktúra önmagában kevés. A valódi kihívást a pedagógusok digitális felkészítése és a módszertani támogatás jelentette.

A program fókusza ezért fokozatosan a tanárképzés irányába tolódott el. A TudatosNet kezdeményezés keretében például ötven pedagógust képeztek ki, akik később saját diákjaiknak adták tovább a megszerzett tudást. Az évek során emellett több speciális projekt is elindult: a KórházSuli a hosszabb ideig kezelés alatt álló gyermekek oktatását segítette, míg az E-Tanoda programban kedvezőbb körülmények között tanuló diákok támogatták hátrányos helyzetű társaikat.

A program egyik legfontosabb felismerése az volt, hogy a digitális átállás kulcsszereplői nem maguk az eszközök, hanem a pedagógusok. Az Oktatási Hivatal által akkreditált képzéseket az elmúlt években már ezres nagyságrendben végezték el tanárok, miközben az online kurzusokra több ezer pedagógus jelentkezett.

„A digitális készségek mára alapfeltételei annak, hogy a fiatal generáció sikeresen lépjen be a munkaerőpiacra” – hangsúlyozta Tőzsér Judit, a Yettel kommunikációs igazgatója.

Szerinte nem mindegy, hogy a pályakezdők az első munkanapjaikon még felzárkóztatásra szorulnak, vagy már azonnal értéket tudnak teremteni a cégeknél. A jól felkészített fiatalok ráadásul akár idősebb kollégáikat is támogathatják digitális tudásukkal.

A robotika: a legsikeresebb mellékprojekt

Az elmúlt tíz év során a technológiai trendek is jelentősen átalakították a programot. A pandémia idején online oktatási segédanyagok készültek, kísérleti projekt indult VR-szemüvegek oktatási alkalmazására, később pedig a robotika és a mesterséges intelligencia is megjelent a kezdeményezésben. Bár a VR-oktatási pilot végül nem hozta a várt eredményeket, a robotikaprogram kifejezetten sikeressé vált: a kezdeti húszcsapatos projektből mára 170 csapatot megmozgató országos verseny nőtt ki.

A legjobb csapatok nemzetközi szinten is megmérettethetik magukat: korábban Tallinnba, idén pedig már Dél-Koreába jutottak ki a Robotex világversenyre kvalifikáló diákok. A szervezők szerint a robotika nem klasszikus programozószakkörként működik, hanem játékos, projektalapú készségfejlesztésként, amely a kreatív gondolkodást, a problémamegoldást és a csapatmunkát erősíti – vagyis éppen azokat a kompetenciákat, amelyekre a munkaerőpiacon is egyre nagyobb szükség van.

Az AI lett az új kihívás az oktatásban

Az utóbbi időszak legnagyobb kihívását ugyanakkor már a mesterséges intelligencia megjelenése jelenti az oktatásban. A ProSuli ezért 2025-ben ingyenes AI-képzéssorozatot indított pedagógusok számára, hogy segítsen eligazodni az új technológia oktatási felhasználásában. A program szakmai vezetője, Koren Balázs szerint az AI ugyanúgy váratlanul robbant be a társadalomba, mint korábban a közösségi média, ezért különösen fontos a tudatos és felelős használat kialakítása.

„A digitális oktatás legfontosabb kérdése valójában nem változott: hogyan lehet felkészíteni a diákokat egy olyan világra, ami gyorsabban változik, mint valaha?” – fogalmazott Koren Balázs.

Szerinte a következő időszakban tovább nő majd az AI-alapú oktatási módszerek és az online együttműködés szerepe, de a technológia csak akkor válik valódi tudássá, ha azt megfelelően felkészült pedagógusok közvetítik a diákok felé.

The post Nem a tablet, hanem a tanár lett a digitális oktatás kulcsa appeared first on digitrendi.hu.

Nemcsak munkahelyet, jövőképet is mutatnak a fiataloknak az itteni cégek

Szerencsére ma már egyre kevésbé számítanak egyedi kezdeményezésnek azok a programok, amelyek során vállalatok közvetlenül segítik a fiatalok pályaorientációját és karrierépítését. A Magyarországon működő nemzetközi cégek mellett hazai vállalkozások, technológiai cégek, gyártóvállalatok és egyetemi partnerek is egyre aktívabban keresik a kapcsolatot a diákokkal, hogy valós tapasztalatokon keresztül mutassák meg a modern munkaerőpiac működését.

A tendencia nemzetközi szinten is erősödik. Nyugat-Európában, az Egyesült Államokban vagy éppen Ázsiában régóta bevett gyakorlat, hogy vállalatok mentorprogramokkal, gyárlátogatásokkal, STEM-projektekkel és gyakorlati workshopokkal segítik a fiatalokat.

A gyors technológiai változások miatt ugyanis egyre több cég ismeri fel: a jövő szakembereinek képzése nem kizárólag az oktatási intézmények feladata. A vállalatoknak is érdekük, hogy időben megszólítsák a következő generációt, és segítsenek eligazodni a mesterséges intelligencia, a robotika vagy a digitalizáció által átalakuló világban.

Ebbe a sorba illeszkedik a Schneider Electric és a Bosch két friss magyarországi kezdeményezése is, amelyek különböző korosztályokat céloztak meg, de közös bennük, hogy élményszerű módon igyekeztek közelebb hozni a technológiai pályákat a fiatalokhoz.

Egyetemisták lepték el a Schneider Electric budapesti központját

Már ötödik alkalommal rendezte meg a Schneider Electric a „Plan(t) Your Future!” elnevezésű eseményét, amelynek célja az egyetemisták karrierépítésének támogatása volt. A vállalat budapesti központjába ezúttal közel száz hallgató látogatott el, hogy betekintést nyerjen a cég működésébe, és közvetlenül találkozhasson a vállalat különböző területein dolgozó szakemberekkel.

A program túlmutatott egy hagyományos állásbörze keretein. A résztvevők rapid interjúkon próbálhatták ki magukat, önéletrajz-készítési tanácsokat kaptak, sőt profi CV-fotó is készült róluk. A Schneider Electric külön figyelmet fordított arra is, hogy a budapesti központ mellett gyáraiból és logisztikai központjaiból érkező munkatársak is bemutassák a gyártási és logisztikai karrierlehetőségeket.

Az idei esemény egyik újdonsága volt, hogy nemcsak egyetemisták, hanem a vállalat munkatársainak középiskolás és végzős gyermekeit is bevonták a programba. Ez jól mutatja, hogy a cégek ma már egyre korábban próbálják megszólítani a fiatalokat, és segíteni őket a tudatos pályaválasztásban.

Ivanov Katalin, a Schneider Electric országos HR vezetője szerint a vállalat felelősségének érzi a jövő szakembereinek támogatását, ezért is működnek együtt több hazai felsőoktatási intézménnyel, köztük a Budapesti Műszaki Egyetemmel(BME) és a Dunaújvárosi Egyetemmel.

Robotika, AI és önvezető LEGO-autók a Bosch programjában

Míg a Schneider Electric elsősorban az egyetemistákat célozta meg, addig a Bosch a középiskolások számára szervezett élményalapú programot a győri Mobilis Interaktív Élményközponttal és a Széchenyi István Egyetemmel együttműködésben.

A 2025/2026-os tanévben megvalósított programsorozatban több mint 1100 diák vett részt négy megye 43 középiskolai osztályából. A kezdeményezés középpontjában a digitális készségek fejlesztése és az AI-korszak kihívásaira való felkészítés állt.

A résztvevők nem tankönyvekből tanultak: önvezető LEGO-járműveket programoztak, robotporszívót építettek újrahasznosított alapanyagokból, valamint mesterséges intelligenciára épülő projekteken dolgoztak.

A program egyik legnépszerűbb eleme az AI-workshop volt, ahol a diákok a hatékony promptolás(utasításadás az AI-nak) alapjaival ismerkedtek, logókat terveztek, illetve kézjeleket és érzelmeket felismerő rendszereket hoztak létre.

A Bosch szerint ma már nem elegendő pusztán elméleti tudást átadni a fiataloknak. Pótsa Mátyás, a magyarországi Bosch csoport innovációs ökoszisztéma vezetője úgy fogalmazott: a jövő szakmáihoz nyitottságra, kíváncsiságra és gyakorlati tapasztalatra is szükség lesz.

Egyre fontosabb a vállalatok szerepe az oktatásban

A két kezdeményezés jól mutatja, hogy a technológiai fejlődés üteme mellett a hagyományos oktatás önmagában már nehezen tud lépést tartani a munkaerőpiaci változásokkal. A vállalati együttműködések ezért egyre fontosabb szerepet tölthetnek be abban, hogy a fiatalok ne csupán elméleti tudással, hanem valós tapasztalatokkal, gyakorlati készségekkel és reális karrierképpel induljanak el.

Különösen fontos ez Magyarország számára is, hiszen a hazai gazdaság versenyképessége nagyban múlik azon, hogy sikerül-e itthon tartani és megfelelően felkészíteni a következő generáció szakembereit. A cikkben említett céges programok nemcsak inspirációt adhatnak a fiataloknak, hanem azt az üzenetet is közvetíthetik, hogy Magyarországon is lehet modern technológiai környezetben, nemzetközi szinten is versenyképes tudást szerezni és karriert építeni.

The post Már kevés a tankönyv: a cégek is beszállnak a jövő szakembereinek képzésébe appeared first on digitrendi.hu.

Az országos döntő haladó kategóriájának győztesei a 14 év alatti korcsoportban a miskolci Vörösmarty Mihály Katolikus Általános Iskola és Óvoda ’Deákok’ nevű csapata, a 14 év felettiek közt pedig szintén Miskolcról a ’Kandó’ nevű csapat, akik a Miskolci SZC Kandó Kálmán Informatikai Technikumból érkeztek.

A kezdő kategória 14 év alatti győztese a Szigetszentmártoni Általános Iskola ’Wall-E’ nevű csapata. A 14 év feletti korcsoportban a Nyíregyházi Móricz Zsigmond Általános Iskola ’Cybercore’ csapata nyert.

Új rekord a program történetében

A Yettel ProSuli programja keretében ötödik alkalommal meghirdetett verseny idén minden eddiginél nagyobb érdeklődés mellett zajlott: összesen 169 csapat nevezett, ami új rekordot jelent a program történetében.

Különösen erős volt a vidéki jelenlét: a nevezések közel 80%-a vidéki iskolákból érkezett, míg Budapest 34 csapattal képviseltette magát. A főváros mellett a legaktívabbak között olyan vidéki nagyvárosok csapatai vettek részt, mint Nyíregyháza, Szeged, Pécs, Békéscsaba, Tatabánya, Hódmezővásárhely vagy Jászapáti, ami jól mutatja, hogy a robotika és a programozás iránti érdeklődés országos szintű.

A közel 170 nevezőből 60 jutott be az országos döntőbe. Két korcsoportban – 14 év alatt és felett –, valamint idén először kezdő és haladó kategóriában versenyeztek a csapatok.

„A felkészülés és a verseny során a diákok nemcsak robotot építeni és programozni tanulnak meg, hanem fejlődik a kritikai gondolkodásuk, problémamegoldó képességük, a csapatmunka révén pedig az együttműködési készségük is” – emelte ki Koren Balázs, a program szakmai vezetője.

A haladó kategória győztesei Szöulban folytathatják

A mindent eldöntő verseny haladó kategóriájának nyertesei a Szöulban megrendezendő Robotex 2026 verseny nemzetközi döntőjére kvalifikálták magukat, ahol a világ legjobb diákcsapataival mérhetik össze tudásukat.

A nyertes csapatok a nemzetközi versenyen való részvételen túl többszáz ezer forint utazástámogatási keretösszeget is nyertek a Yettel jóvoltából. A kezdő kategória legjobbjai a pedig a Robotex magyarországi döntőjébe jutottak tovább, és 400 ezer forint pénzjutalmat nyertek iskolájuk robotkészleteinek további fejlesztéséhez.

Az oktatási programról

A ProSuli a Yettel 2015-ben indított országos digitális oktatási programja, amely ma már 180 iskola és közel 10 ezer pedagógus munkáját támogatja. A távközlési szolgáltató a programon keresztül ingyenes internetkapcsolattal, akkreditált képzésekkel, modern tananyagokkal és szakmai közösséggel segíti a tanárokat abban, hogy a diákok tudatosan és magabiztosan használják a digitális technológiát.

A program kiemelt területe a tudatos internethasználat, valamint a robotika, amely élményalapú módon fejleszti a problémamegoldó és algoritmikus gondolkodást, és segít felkészülni a digitális jövő kihívásaira.

The post Robotokkal a világot jelentő deszkákra: magyar diákok a szöuli döntőben appeared first on digitrendi.hu.

A magyar felsőoktatás műszaki területein az elmúlt közel tíz évben jelentős visszaesés történt. Míg 2015-ben még közel 57 ezer hallgató tanult mérnöki vagy műszaki képzésben, addig 2024-re ez a szám 39 ezer alá csökkent. Ez azt jelenti, hogy a hallgatói létszám nagyjából a korábbi szint kétharmadára esett vissza – emeli ki az Együtt a Jövő Mérnökeiért Szövetség elnöke, Ábrahám László.

Ez önmagában is figyelmeztető, de a gazdasági környezet miatt jelenleg kevésbé tűnik égető problémának. A jelenlegi stagnálás, a beruházások lassulása és az óvatosabb vállalati működés miatt kevesebb új mérnöki állás nyílik. Így a hiány átmenetileg kevésbé látható – de ettől még nem szűnt meg, csak elhalasztódott.

Európai tükör: nő az igény, szűkül a bázis

Ha a magyar trendet európai kontextusba helyezzük, még élesebb kép rajzolódik ki. Az Európai Unió gazdasága egyre inkább a technológiai fejlődésre, a digitalizációra és a zöld átállásra épül, amelyek mind mérnöki tudást igényelnek. Ennek ellenére a STEM-területeken tanulók aránya kontinensszerte sem növekszik elég gyorsan, miközben a vállalatok egyre több szakembert keresnek.

Ez egy klasszikus strukturális feszültséghez vezet: miközben a gazdaság egyre több mérnököt igényelne, az oktatási rendszer nem képes elegendő utánpótlást biztosítani. A magyar visszaesés így nem elszigetelt jelenség, hanem egy szélesebb európai probléma része.

Miért csökken a mérnökképzés iránti érdeklődés?

A háttérben több, egymást erősítő tényező áll. A demográfiai folyamatok önmagukban is szűkítik a potenciális hallgatók körét, de ez csak az egyik tényező.

Legalább ennyire fontos az oktatási rendszer állapota. Az alap- és középfokú képzésből érkező diákok jelentős része nem rendelkezik azokkal a matematikai és szövegértési készségekkel, amelyek a mérnöki pályához szükségesek. A funkcionális analfabetizmus és a gyenge matematikai teljesítmény nemcsak a belépést nehezíti, hanem a későbbi lemorzsolódást is növeli.

Ezzel párhuzamosan a szakképzés is egyre erősebb alternatívát kínál. Az ösztöndíjakkal támogatott, gyorsabb munkaerőpiaci belépést ígérő képzések sok fiatal számára vonzóbbak, mint a hosszú és nehéz egyetemi évek.

A piac már a képzés alatt „felszívja” a hallgatókat

A vállalatok részéről jelentkező szakemberhiány sajátos módon már most is torzítja a rendszert. Egyre gyakoribb, hogy a cégek már a képzés alatt álló hallgatókat is alkalmazzák, gyakran versenyképes fizetéssel.

Ennek rövid távon pozitív hatása van a vállalatok számára, hosszabb távon azonban:

• növeli a lemorzsolódást

• csökkenti a diplomát szerzők számát

• gyengíti az utánpótlás minőségét

Nemzetközi elszívás: hova mennek a magyar mérnökök?

A magyar helyzetet tovább árnyalja, hogy a tehetséges diákok egy része már eleve külföldi egyetemeket választ. Ezek közül több intézmény kifejezetten népszerű a magyar hallgatók körében:

• Technical University of Munich

• RWTH Aachen University

• Karlsruhe Institute of Technology

• TU Wien

• Delft University of Technology

Ezek az egyetemek nemcsak magas színvonalú képzést kínálnak, hanem erős ipari kapcsolatokkal és nemzetközi karrierlehetőségekkel is vonzzák a diákokat. Sok esetben angol nyelvű programokkal és kedvező finanszírozási feltételekkel dolgoznak, ami tovább növeli az elszívó hatásukat.

Az oktatás kihívása: alkalmazkodni vagy lemaradni

A technológiai környezet gyors változása az oktatást is új helyzet elé állítja. A diákok már egy digitális, gyorsan változó világban nőnek fel, miközben az oktatás sokszor még mindig hagyományos módszerekkel próbálja átadni a tudást.

A mesterséges intelligencia és az élményalapú tanulás lehetőséget adna arra, hogy a képzés vonzóbbá és hatékonyabbá váljon, de ehhez szemléletváltásra van szükség.

A jelenlegi gazdasági környezet egyelőre elfedi a problémát, de nem oldja meg. Amikor a beruházások újra felpörögnek és a gazdaság növekedési pályára áll, a mérnökhiány gyorsan és látványosan jelenhet meg.

A mostani folyamatok alapján nem az a kérdés, hogy szükség lesz-e mérnökökre, hanem lesz-e elegendő szakember a következő növekedési ciklushoz.

The post Most még nem fáj, később fog: eltűnőben a mérnökök Magyarországon appeared first on digitrendi.hu.