A program egy éven keresztül biztosít hozzáférést a képzésekhez, amelyek között a szakmai minősítő vizsgákra felkészítő anyagok is megtalálhatók. Előzetes felhőtechnológiai tapasztalat nem szükséges, vagyis a lehetőség azok számára is nyitott, akik most ismerkednek a területtel.

A tanulásért mi több, nem csak tudás járhat: a résztvevők a feladatok teljesítésével és a Builder Center közösségében való aktivitással jelvényeket gyűjthetnek. Hét jelvény után 10, tizennégy után további 20 dollár értékű AWS-kredit, 21 jelvény megszerzése után pedig 100 dolláros voucher jár az AWS Certified Cloud Practitioner vizsgához.

Az AWS szerint a program célja, hogy a diákok ne csak elméleti tudást szerezzenek, hanem valódi projekteket is építhessenek. A hallgatók az AWS Student Builder Groups közösségeihez is csatlakozhatnak, amelyek már több mint 60 ország egyetemein működnek.

A Student Rewards az AWS szélesebb oktatási programjának része, amelyhez a vállalat világszerte több mint 500 millió dollárt különített el a hallgatók képzésének támogatására. A programhoz az AWS Builder Centeren keresztül lehet csatlakozni, a hallgatói státuszt pedig a SheerID rendszerén keresztül kell igazolni.

The post 900+ ingyenes AI- és felhőképzés magyar diákoknak az AWS-től appeared first on digitrendi.hu.

A fiatalok meglepően szűk körből választanák ki leendő hivatásukat. Az OECD PISA legutóbbi, pályaválasztási preferenciákat vizsgáló felmérése szerint a lányok fele, a fiúk 44 százaléka ugyanannak a tíz-tíz foglalkozásnak valamelyikében képzelte el a jövőjét. A lányoknál az orvos, a tanár, az ügyvéd, az ápoló, a szülésznő, a pszichológus, a designer, az állatorvos, az építész, a rendőr és a színész, a fiúknál pedig az informatikus, a sportoló, a mérnök, az orvos, a tanár, az építész, az ügyvéd, az autószerelő, a rendőr és a vállalatvezető szerepelt a tízes élmezőnyben.

A jelenség önmagában nem feltétlenül lenne probléma, ha a munka világa ugyanolyan lassan változna, mint a pályaválasztási elképzelések. Csakhogy éppen az ellenkezője történik. A technológiai fejlődés új munkaköröket hoz létre, régiek tartalmát alakítja át, és olyan szakmák között teremt kapcsolatot, amelyekről néhány éve még nehéz lett volna elképzelni, hogy egyazon értéklánc részei lesznek.

A jövő nem feltétlenül egy újabb szakmanév

A mérnöki pálya például ma már messze nem csak azt jelenti, amit a szakma neve alapján gondolnánk. A mérnökök mesterséges intelligenciával, robotikával, önvezető járművekkel, orvostechnikai eszközökkel, energetikával, automatizált gyártással vagy éppen fenntartható technológiákkal is dolgozhatnak. Ezekből azonban kevés derül ki egy szak megnevezéséből vagy egy felvételi tájékoztatóból.

Magyarországon ráadásul a STEM-területek iránti érdeklődés sem olyan alacsony, mint ahogy azt időnként leegyszerűsítve gondoljuk. A 2026-os felsőoktatási felvételin 140 427-en jelentkeztek továbbtanulásra, és csaknem minden ötödik jelentkező műszaki vagy informatikai képzési területet jelölt meg. Ugyanakkor az Európai Bizottság adatai szerint 2023-ban a magyar felsőoktatási hallgatók 23,8 százaléka tanult STEM-területen, szemben a 26,9 százalékos uniós átlaggal – hívja fel a figyelmet az Együtt a Jövő Mérnökeiért Szövetség(EJMSZ).

A kérdés ezért nem feltétlenül az, hogy érdekli-e a fiatalokat a technológia, hanem az, hogy egyáltalán látják-e, mi minden tartozik hozzá.

És ebben ad érdekes kapaszkodót egy egészen másfajta lista.

Mit árul el a milliárdosok listája a jövő gazdaságáról?

A BestBrokers elemzése a Forbes Real-Time Billionaires List 2025-ös és 2026-os adatait vetette össze, és azt vizsgálta, hogyan változott a milliárdosok vagyona egy év alatt, illetve mely iparágakhoz köthető a legnagyobb vagyonnövekedés. Az elemzés szerint 2026 júliusában a technológiai szektorban 511 milliárdos volt, együttes vagyonuk pedig 4,28 ezermilliárd dollárról 5,30 ezermilliárdra nőtt egyetlen év alatt.

A milliárdosok listája természetesen nem pályaorientációs útmutató. De érdekes térkép arról, hogy mely iparágak körül mozog ma különösen sok pénz – és ez milyen tudást, technológiát és szakmai hátteret igényelhet.

A milliárdosvagyon növekedése iparáganként, 2025–2026]

A technológia messze kiemelkedik, a milliárdosok együttes vagyona egy év alatt 1,02 ezermilliárd dollárral nőtt. A második helyen azonban nem egy újabb digitális ágazat, hanem a gyártás áll 328,3 milliárd dolláros növekedéssel, a pénzügy és befektetések pedig 263,5 milliárd dollárral következik. A kriptó és blokklánc 156,8 milliárd dolláros növekedést produkált, bár ezt mindössze 18 milliárdos vagyona adta össze.

Ez első látásra talán meglepő. Ha az AI-ról beszélünk, hajlamosak vagyunk szoftverekre, algoritmusokra, adatkutatókra és programozókra gondolni. Pedig a technológiai boom mögött egy hatalmas fizikai infrastruktúra is épül.

Az AI mögött nem csak programozók dolgoznak

Az elemzés egyik legérdekesebb példája egy olyan vállalat története, amely eredetileg bútorsíneket gyártott. A tajvani King Slide Works ma már adatközpontok szerver-sínjeit és kábelmenedzsment-rendszereit is szállítja. A cég példája jól mutatja, hogyan tud egy hagyományosnak tűnő gyártási tudás bekapcsolódni egy teljesen új technológiai értékláncba.

A nagy AI-modellek ugyanis nem a felhőben, valami megfoghatatlan digitális térben működnek. Szerverekre, adatközpontokra, hűtésre, energiaellátásra, kábelezésre, precíziós alkatrészekre, automatizált gyártásra és ezek tervezéséhez, előállításához, üzemeltetéséhez szükséges szakemberekre van szükségük.

Vagyis lehet, hogy egy középiskolás számára az „AI” ma egyetlen szakmát jelent: programozót vagy mesterségesintelligencia-szakértőt. A valóság ennél sokkal szélesebb.

Lehet, hogy nem AI-kutató lesz belőle – hanem annak a rendszernek a mérnöke, amely nélkül az AI nem működik.

És ugyanez igaz számos más technológiára is. Egy új elektromos autó mögött nem csak autótervező áll, hanem akkumulátorfejlesztő, anyagmérnök, szoftveres, robotikai szakember, gyártástechnológus, energetikai mérnök, logisztikai szakember és még sok más munkakör.

Nem azt kell megjósolni, mi lesz a jövő szakmája

Persze könnyű lenne ebből azt a következtetést levonni, hogy a gyerekeknek mostantól technológiát, mérnöki tudományokat vagy mesterséges intelligenciát kell tanulniuk. Csakhogy ez épp ugyanaz a gondolkodás lenne, amelyet érdemes elkerülni.

Senki nem tudja pontosan, milyen lesz a gazdaság öt vagy tíz év múlva. Egy mai középiskolásnak pedig különösen nehéz lenne olyan szakmát választania, amelynek valódi formáját talán még nem is ismerjük.

A milliárdosok iparági listája ennek alapján nem azért érdekes, mert megmutatja, miből lesznek a következő milliárdosok, hanem azért, mert pillanatfelvételt ad arról, hol keletkezett az elmúlt évben különösen sok gazdasági érték. Az elemzés alapján a technológia mellett a gyártás, a pénzügy, a kriptó, az élelmiszeripar, a bányászat, a logisztika, a távközlés és az infrastruktúra is jelentős területek.

Ráadásul a kép nem egyirányú: a fogyasztási cikkek és a média-szórakoztatóipar milliárdosainak összvagyona például csökkent 2025 és 2026 között.

Ez is fontos tanulság: a mai sikeres iparágakból sem következik automatikusan, hogy holnap is ugyanott lesznek a lehetőségek.

Sokkal nagyobb ablakot kellene nyitni a fiataloknak

Talán ezért nem is az a legfontosabb kérdés egy 15–16 éves diáknál, hogy „Mi szeretnél lenni?”.

Hanem inkább az, hogy:

Milyen problémákat szeretsz megoldani?

Milyen feladatokban érzed magad jónak?

Mi kelti fel a kíváncsiságodat?

Milyen világban szeretnél dolgozni?

A pályaorientációban ennek megfelelően nem feltétlenül újabb és újabb szakmaneveket kellene megtanítani a fiataloknak, hanem minél több valódi munkával, szakemberrel és problémával megismertetni őket.

Az iskola ezt a feladatot önmagában nem tudja teljesíteni. Az EJMSZ szerint a valódi szakemberekkel való találkozások, a projektfeladatok, az üzem- és laborlátogatások, illetve a tudás gyakorlati alkalmazása sokkal többet árulhat el egy szakmáról, mint annak neve vagy egy felvételi tájékoztató. A vállalatoknak pedig már jóval a diplomások toborzása előtt érdemes kapcsolatot teremteniük a fiatalokkal.

Mert végső soron nem az a cél, hogy minden gyerekből mérnök, programozó vagy AI-szakember legyen. Hanem az, hogy ne azért mondjon le egy lehetőségről, mert soha nem látta, hogy az egyáltalán létezik.

A jövő szakmáit ugyanis lehet, hogy még nem tudjuk megnevezni. Azt viszont már ma is láthatjuk, hogy a technológiai fejlődés milyen sokféle tudást, iparágat és embert kapcsol össze.

És talán éppen ezt kellene megmutatni a pályaválasztás előtt álló generációnak: nem tíz szakmából kell kiválasztaniuk a jövőjüket. Egy egész világ áll előttük.

The post Nem csak AI-kutatókra lesz szükség: túl szűken látják a fiatalok a jövő munka világát appeared first on digitrendi.hu.

Az intézmény mögött intenzív időszak áll: a 2025-ös nagyszabású mesterséges intelligencia konferencia nemcsak a Gábor Dénes-emlékév nyitánya volt, hanem annak demonstrációja is, hogy az egyetem stratégiai fókuszává vált a mesterséges intelligencia alapú(AI) tudás és az alkalmazott technológiai innováció.

Több mint egyetem, ahol technológiai és innovációs ökoszisztéma is épül

A felsőoktatás világszerte egyre inkább abba az irányba mozdul, ahol az egyetemek nem elszigetelt akadémiai szereplők, hanem a gazdaság és az innováció aktív partnerei. A Gábor Dénes Egyetem fejlesztései jól illeszkednek ehhez a trendhez.

Az intézmény az elmúlt időszakban egyszerre fókuszált:

• a gyakorlatorientált technológiai képzésre,

• a digitális kompetenciák fejlesztésére,

• az ipari kapcsolatok erősítésére,

• valamint a nemzetközi együttműködések bővítésére.

A fejlesztések hátterét jelentős részben az európai uniós Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF – 2.1.2 – 21 – 2022 – 00020) program biztosította, amelynek célja a korszerű, versenyképes és digitálisan felkészült munkaerő képzésének támogatása.

AI, drónok és Ipar 4.0: a laborok már a jövő vállalatait modellezik

A modernizáció egyik leglátványosabb eleme az egyetemen kialakított csúcstechnológiai laborkörnyezet, ahol különböző technológiai területek kapcsolódnak össze egymással.

A fejlesztések között szerepel:

• Médialabor,

• Fintech Labor,

• Ipar 4.0 Labor,

• Leanlabor,

• Drónlabor,

• valamint AI Labor is.

Ezek azonban nem egyszerűen demonstrációs terek. Az egyetem célja, hogy a hallgatók már képzésük során olyan technológiákkal és működési modellekkel találkozzanak, amelyekkel később vállalati környezetben dolgoznak majd.

Különösen erős fókuszt kapnak az autonóm rendszerek és az adatvezérelt működéshez kapcsolódó kompetenciák. A Drónlabor például nemzetközi szinten is különleges képzésekhez kapcsolódik: a GDE Magyarországon elsőként indított dróntechnológiai és drónadat-gazdálkodási specializációkat mérnökinformatikus és gazdaságinformatikus MSc-képzéseiben.

Az AI Labor pedig túlmutat a klasszikus oktatási szerepen: az intézmény szerint olyan többfunkciós műhelyként működik, amely egyszerre támogatja az oktatást, a kutatás-fejlesztést és az ipari együttműködéseket is.

A mesterséges intelligencia már nem szűk szakmai terület

Az AI iránti érdeklődés robbanásszerű növekedését jól mutatja, hogy a GDE Mesterséges Intelligencia Tudásközpont(GDE MIT) által indított, ingyenes „MI Jövünk” online képzést egyetlen év alatt több mint 46 ezren végezték el.

Ez azért is figyelemre méltó, mert egyre több vállalat és intézmény ismeri fel: a mesterséges intelligencia használata már nem kizárólag az IT-szakemberek kompetenciája lesz. A jövő munkaerőpiacán az AI-alapú eszközök értő használata várhatóan alapképzettséggé válik számos területen az üzleti elemzéstől a gyártáson át egészen a kreatív iparágakig.

Az egyetem fejlesztési stratégiája láthatóan erre az átalakulásra próbál reagálni.

Egyre fontosabb a vállalati kapcsolódás

A technológiai infrastruktúra fejlesztése mellett az intézmény kiemelt hangsúlyt fektet a gazdasági együttműködésekre is. Ennek egyik új eleme a napokban bejelentett stratégiai partnerség a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány(MVA) és a Gábor Dénes Egyetem között.

Az együttműködés célja, hogy az egyetem és a GDE MIT által létrehozott tudásanyag a lehető legszélesebb körben jusson el a hazai kis- és középvállalkozásokhoz az alapítvány országos kapcsolatrendszerének segítségével.

Ez jól mutatja azt a nemzetközi trendet, amelyben az egyetemek szerepe egyre inkább túlmutat a hagyományos oktatáson: tudásközpontként, innovációs partnerként és technológiai transzferplatformként kapcsolódnak be a gazdaság működésébe.

A nemzetközi versenyben is helyt kell állni

A felsőoktatási verseny ma már nemcsak hazai szinten zajlik. Az intézmény fejlesztési programjának egyik deklarált célja a nemzetközi jelenlét és versenyképesség erősítése is.

A GDE az elmúlt években több nemzetközi együttműködést is épített, miközben Erasmus-programokkal és kutatási partnerségekkel is erősítette kapcsolatait.

Mindez arra utal, hogy a magyar felsőoktatásban is egyre fontosabbá válik az a modell, ahol a technológiai innováció, a gyakorlati tudás és a vállalati integráció egyszerre jelenik meg az oktatásban.

The post A jövő munkaerőpiacára készül a Gábor Dénes Egyetem: AI, drónok és ipari innováció egy campuson appeared first on digitrendi.hu.

Tinédzserkorba lépett a Yettel ProSuli programja: a 2015/2016-os tanévben még mindössze öt iskolával induló kezdeményezés ma már több mint 170 intézményben és ezer pedagógus bevonásával működik országos szinten. A jubileumi eseményen a program elmúlt évtizedének legfontosabb tanulságait és az oktatás előtt álló új digitális kihívásokat is összefoglalták.

Az eszközöktől a pedagógusképzésig

A projekt indulásakor még elsősorban az iskolák digitális eszközhiányának enyhítése volt a cél: tableteket és mobilinternetet biztosítottak az intézmények számára, hogy a pedagógusok és a diákok új oktatási módszereket próbálhassanak ki. Az első évek tapasztalatai azonban gyorsan megmutatták, hogy az infrastruktúra önmagában kevés. A valódi kihívást a pedagógusok digitális felkészítése és a módszertani támogatás jelentette.

A program fókusza ezért fokozatosan a tanárképzés irányába tolódott el. A TudatosNet kezdeményezés keretében például ötven pedagógust képeztek ki, akik később saját diákjaiknak adták tovább a megszerzett tudást. Az évek során emellett több speciális projekt is elindult: a KórházSuli a hosszabb ideig kezelés alatt álló gyermekek oktatását segítette, míg az E-Tanoda programban kedvezőbb körülmények között tanuló diákok támogatták hátrányos helyzetű társaikat.

A program egyik legfontosabb felismerése az volt, hogy a digitális átállás kulcsszereplői nem maguk az eszközök, hanem a pedagógusok. Az Oktatási Hivatal által akkreditált képzéseket az elmúlt években már ezres nagyságrendben végezték el tanárok, miközben az online kurzusokra több ezer pedagógus jelentkezett.

„A digitális készségek mára alapfeltételei annak, hogy a fiatal generáció sikeresen lépjen be a munkaerőpiacra” – hangsúlyozta Tőzsér Judit, a Yettel kommunikációs igazgatója.

Szerinte nem mindegy, hogy a pályakezdők az első munkanapjaikon még felzárkóztatásra szorulnak, vagy már azonnal értéket tudnak teremteni a cégeknél. A jól felkészített fiatalok ráadásul akár idősebb kollégáikat is támogathatják digitális tudásukkal.

A robotika: a legsikeresebb mellékprojekt

Az elmúlt tíz év során a technológiai trendek is jelentősen átalakították a programot. A pandémia idején online oktatási segédanyagok készültek, kísérleti projekt indult VR-szemüvegek oktatási alkalmazására, később pedig a robotika és a mesterséges intelligencia is megjelent a kezdeményezésben. Bár a VR-oktatási pilot végül nem hozta a várt eredményeket, a robotikaprogram kifejezetten sikeressé vált: a kezdeti húszcsapatos projektből mára 170 csapatot megmozgató országos verseny nőtt ki.

A legjobb csapatok nemzetközi szinten is megmérettethetik magukat: korábban Tallinnba, idén pedig már Dél-Koreába jutottak ki a Robotex világversenyre kvalifikáló diákok. A szervezők szerint a robotika nem klasszikus programozószakkörként működik, hanem játékos, projektalapú készségfejlesztésként, amely a kreatív gondolkodást, a problémamegoldást és a csapatmunkát erősíti – vagyis éppen azokat a kompetenciákat, amelyekre a munkaerőpiacon is egyre nagyobb szükség van.

Az AI lett az új kihívás az oktatásban

Az utóbbi időszak legnagyobb kihívását ugyanakkor már a mesterséges intelligencia megjelenése jelenti az oktatásban. A ProSuli ezért 2025-ben ingyenes AI-képzéssorozatot indított pedagógusok számára, hogy segítsen eligazodni az új technológia oktatási felhasználásában. A program szakmai vezetője, Koren Balázs szerint az AI ugyanúgy váratlanul robbant be a társadalomba, mint korábban a közösségi média, ezért különösen fontos a tudatos és felelős használat kialakítása.

„A digitális oktatás legfontosabb kérdése valójában nem változott: hogyan lehet felkészíteni a diákokat egy olyan világra, ami gyorsabban változik, mint valaha?” – fogalmazott Koren Balázs.

Szerinte a következő időszakban tovább nő majd az AI-alapú oktatási módszerek és az online együttműködés szerepe, de a technológia csak akkor válik valódi tudássá, ha azt megfelelően felkészült pedagógusok közvetítik a diákok felé.

The post Nem a tablet, hanem a tanár lett a digitális oktatás kulcsa appeared first on digitrendi.hu.

Nemcsak munkahelyet, jövőképet is mutatnak a fiataloknak az itteni cégek

Szerencsére ma már egyre kevésbé számítanak egyedi kezdeményezésnek azok a programok, amelyek során vállalatok közvetlenül segítik a fiatalok pályaorientációját és karrierépítését. A Magyarországon működő nemzetközi cégek mellett hazai vállalkozások, technológiai cégek, gyártóvállalatok és egyetemi partnerek is egyre aktívabban keresik a kapcsolatot a diákokkal, hogy valós tapasztalatokon keresztül mutassák meg a modern munkaerőpiac működését.

A tendencia nemzetközi szinten is erősödik. Nyugat-Európában, az Egyesült Államokban vagy éppen Ázsiában régóta bevett gyakorlat, hogy vállalatok mentorprogramokkal, gyárlátogatásokkal, STEM-projektekkel és gyakorlati workshopokkal segítik a fiatalokat.

A gyors technológiai változások miatt ugyanis egyre több cég ismeri fel: a jövő szakembereinek képzése nem kizárólag az oktatási intézmények feladata. A vállalatoknak is érdekük, hogy időben megszólítsák a következő generációt, és segítsenek eligazodni a mesterséges intelligencia, a robotika vagy a digitalizáció által átalakuló világban.

Ebbe a sorba illeszkedik a Schneider Electric és a Bosch két friss magyarországi kezdeményezése is, amelyek különböző korosztályokat céloztak meg, de közös bennük, hogy élményszerű módon igyekeztek közelebb hozni a technológiai pályákat a fiatalokhoz.

Egyetemisták lepték el a Schneider Electric budapesti központját

Már ötödik alkalommal rendezte meg a Schneider Electric a „Plan(t) Your Future!” elnevezésű eseményét, amelynek célja az egyetemisták karrierépítésének támogatása volt. A vállalat budapesti központjába ezúttal közel száz hallgató látogatott el, hogy betekintést nyerjen a cég működésébe, és közvetlenül találkozhasson a vállalat különböző területein dolgozó szakemberekkel.

A program túlmutatott egy hagyományos állásbörze keretein. A résztvevők rapid interjúkon próbálhatták ki magukat, önéletrajz-készítési tanácsokat kaptak, sőt profi CV-fotó is készült róluk. A Schneider Electric külön figyelmet fordított arra is, hogy a budapesti központ mellett gyáraiból és logisztikai központjaiból érkező munkatársak is bemutassák a gyártási és logisztikai karrierlehetőségeket.

Az idei esemény egyik újdonsága volt, hogy nemcsak egyetemisták, hanem a vállalat munkatársainak középiskolás és végzős gyermekeit is bevonták a programba. Ez jól mutatja, hogy a cégek ma már egyre korábban próbálják megszólítani a fiatalokat, és segíteni őket a tudatos pályaválasztásban.

Ivanov Katalin, a Schneider Electric országos HR vezetője szerint a vállalat felelősségének érzi a jövő szakembereinek támogatását, ezért is működnek együtt több hazai felsőoktatási intézménnyel, köztük a Budapesti Műszaki Egyetemmel(BME) és a Dunaújvárosi Egyetemmel.

Robotika, AI és önvezető LEGO-autók a Bosch programjában

Míg a Schneider Electric elsősorban az egyetemistákat célozta meg, addig a Bosch a középiskolások számára szervezett élményalapú programot a győri Mobilis Interaktív Élményközponttal és a Széchenyi István Egyetemmel együttműködésben.

A 2025/2026-os tanévben megvalósított programsorozatban több mint 1100 diák vett részt négy megye 43 középiskolai osztályából. A kezdeményezés középpontjában a digitális készségek fejlesztése és az AI-korszak kihívásaira való felkészítés állt.

A résztvevők nem tankönyvekből tanultak: önvezető LEGO-járműveket programoztak, robotporszívót építettek újrahasznosított alapanyagokból, valamint mesterséges intelligenciára épülő projekteken dolgoztak.

A program egyik legnépszerűbb eleme az AI-workshop volt, ahol a diákok a hatékony promptolás(utasításadás az AI-nak) alapjaival ismerkedtek, logókat terveztek, illetve kézjeleket és érzelmeket felismerő rendszereket hoztak létre.

A Bosch szerint ma már nem elegendő pusztán elméleti tudást átadni a fiataloknak. Pótsa Mátyás, a magyarországi Bosch csoport innovációs ökoszisztéma vezetője úgy fogalmazott: a jövő szakmáihoz nyitottságra, kíváncsiságra és gyakorlati tapasztalatra is szükség lesz.

Egyre fontosabb a vállalatok szerepe az oktatásban

A két kezdeményezés jól mutatja, hogy a technológiai fejlődés üteme mellett a hagyományos oktatás önmagában már nehezen tud lépést tartani a munkaerőpiaci változásokkal. A vállalati együttműködések ezért egyre fontosabb szerepet tölthetnek be abban, hogy a fiatalok ne csupán elméleti tudással, hanem valós tapasztalatokkal, gyakorlati készségekkel és reális karrierképpel induljanak el.

Különösen fontos ez Magyarország számára is, hiszen a hazai gazdaság versenyképessége nagyban múlik azon, hogy sikerül-e itthon tartani és megfelelően felkészíteni a következő generáció szakembereit. A cikkben említett céges programok nemcsak inspirációt adhatnak a fiataloknak, hanem azt az üzenetet is közvetíthetik, hogy Magyarországon is lehet modern technológiai környezetben, nemzetközi szinten is versenyképes tudást szerezni és karriert építeni.

The post Már kevés a tankönyv: a cégek is beszállnak a jövő szakembereinek képzésébe appeared first on digitrendi.hu.

Az országos döntő haladó kategóriájának győztesei a 14 év alatti korcsoportban a miskolci Vörösmarty Mihály Katolikus Általános Iskola és Óvoda ’Deákok’ nevű csapata, a 14 év felettiek közt pedig szintén Miskolcról a ’Kandó’ nevű csapat, akik a Miskolci SZC Kandó Kálmán Informatikai Technikumból érkeztek.

A kezdő kategória 14 év alatti győztese a Szigetszentmártoni Általános Iskola ’Wall-E’ nevű csapata. A 14 év feletti korcsoportban a Nyíregyházi Móricz Zsigmond Általános Iskola ’Cybercore’ csapata nyert.

Új rekord a program történetében

A Yettel ProSuli programja keretében ötödik alkalommal meghirdetett verseny idén minden eddiginél nagyobb érdeklődés mellett zajlott: összesen 169 csapat nevezett, ami új rekordot jelent a program történetében.

Különösen erős volt a vidéki jelenlét: a nevezések közel 80%-a vidéki iskolákból érkezett, míg Budapest 34 csapattal képviseltette magát. A főváros mellett a legaktívabbak között olyan vidéki nagyvárosok csapatai vettek részt, mint Nyíregyháza, Szeged, Pécs, Békéscsaba, Tatabánya, Hódmezővásárhely vagy Jászapáti, ami jól mutatja, hogy a robotika és a programozás iránti érdeklődés országos szintű.

A közel 170 nevezőből 60 jutott be az országos döntőbe. Két korcsoportban – 14 év alatt és felett –, valamint idén először kezdő és haladó kategóriában versenyeztek a csapatok.

„A felkészülés és a verseny során a diákok nemcsak robotot építeni és programozni tanulnak meg, hanem fejlődik a kritikai gondolkodásuk, problémamegoldó képességük, a csapatmunka révén pedig az együttműködési készségük is” – emelte ki Koren Balázs, a program szakmai vezetője.

A haladó kategória győztesei Szöulban folytathatják

A mindent eldöntő verseny haladó kategóriájának nyertesei a Szöulban megrendezendő Robotex 2026 verseny nemzetközi döntőjére kvalifikálták magukat, ahol a világ legjobb diákcsapataival mérhetik össze tudásukat.

A nyertes csapatok a nemzetközi versenyen való részvételen túl többszáz ezer forint utazástámogatási keretösszeget is nyertek a Yettel jóvoltából. A kezdő kategória legjobbjai a pedig a Robotex magyarországi döntőjébe jutottak tovább, és 400 ezer forint pénzjutalmat nyertek iskolájuk robotkészleteinek további fejlesztéséhez.

Az oktatási programról

A ProSuli a Yettel 2015-ben indított országos digitális oktatási programja, amely ma már 180 iskola és közel 10 ezer pedagógus munkáját támogatja. A távközlési szolgáltató a programon keresztül ingyenes internetkapcsolattal, akkreditált képzésekkel, modern tananyagokkal és szakmai közösséggel segíti a tanárokat abban, hogy a diákok tudatosan és magabiztosan használják a digitális technológiát.

A program kiemelt területe a tudatos internethasználat, valamint a robotika, amely élményalapú módon fejleszti a problémamegoldó és algoritmikus gondolkodást, és segít felkészülni a digitális jövő kihívásaira.

The post Robotokkal a világot jelentő deszkákra: magyar diákok a szöuli döntőben appeared first on digitrendi.hu.

A magyar felsőoktatás műszaki területein az elmúlt közel tíz évben jelentős visszaesés történt. Míg 2015-ben még közel 57 ezer hallgató tanult mérnöki vagy műszaki képzésben, addig 2024-re ez a szám 39 ezer alá csökkent. Ez azt jelenti, hogy a hallgatói létszám nagyjából a korábbi szint kétharmadára esett vissza – emeli ki az Együtt a Jövő Mérnökeiért Szövetség elnöke, Ábrahám László.

Ez önmagában is figyelmeztető, de a gazdasági környezet miatt jelenleg kevésbé tűnik égető problémának. A jelenlegi stagnálás, a beruházások lassulása és az óvatosabb vállalati működés miatt kevesebb új mérnöki állás nyílik. Így a hiány átmenetileg kevésbé látható – de ettől még nem szűnt meg, csak elhalasztódott.

Európai tükör: nő az igény, szűkül a bázis

Ha a magyar trendet európai kontextusba helyezzük, még élesebb kép rajzolódik ki. Az Európai Unió gazdasága egyre inkább a technológiai fejlődésre, a digitalizációra és a zöld átállásra épül, amelyek mind mérnöki tudást igényelnek. Ennek ellenére a STEM-területeken tanulók aránya kontinensszerte sem növekszik elég gyorsan, miközben a vállalatok egyre több szakembert keresnek.

Ez egy klasszikus strukturális feszültséghez vezet: miközben a gazdaság egyre több mérnököt igényelne, az oktatási rendszer nem képes elegendő utánpótlást biztosítani. A magyar visszaesés így nem elszigetelt jelenség, hanem egy szélesebb európai probléma része.

Miért csökken a mérnökképzés iránti érdeklődés?

A háttérben több, egymást erősítő tényező áll. A demográfiai folyamatok önmagukban is szűkítik a potenciális hallgatók körét, de ez csak az egyik tényező.

Legalább ennyire fontos az oktatási rendszer állapota. Az alap- és középfokú képzésből érkező diákok jelentős része nem rendelkezik azokkal a matematikai és szövegértési készségekkel, amelyek a mérnöki pályához szükségesek. A funkcionális analfabetizmus és a gyenge matematikai teljesítmény nemcsak a belépést nehezíti, hanem a későbbi lemorzsolódást is növeli.

Ezzel párhuzamosan a szakképzés is egyre erősebb alternatívát kínál. Az ösztöndíjakkal támogatott, gyorsabb munkaerőpiaci belépést ígérő képzések sok fiatal számára vonzóbbak, mint a hosszú és nehéz egyetemi évek.

A piac már a képzés alatt „felszívja” a hallgatókat

A vállalatok részéről jelentkező szakemberhiány sajátos módon már most is torzítja a rendszert. Egyre gyakoribb, hogy a cégek már a képzés alatt álló hallgatókat is alkalmazzák, gyakran versenyképes fizetéssel.

Ennek rövid távon pozitív hatása van a vállalatok számára, hosszabb távon azonban:

• növeli a lemorzsolódást

• csökkenti a diplomát szerzők számát

• gyengíti az utánpótlás minőségét

Nemzetközi elszívás: hova mennek a magyar mérnökök?

A magyar helyzetet tovább árnyalja, hogy a tehetséges diákok egy része már eleve külföldi egyetemeket választ. Ezek közül több intézmény kifejezetten népszerű a magyar hallgatók körében:

• Technical University of Munich

• RWTH Aachen University

• Karlsruhe Institute of Technology

• TU Wien

• Delft University of Technology

Ezek az egyetemek nemcsak magas színvonalú képzést kínálnak, hanem erős ipari kapcsolatokkal és nemzetközi karrierlehetőségekkel is vonzzák a diákokat. Sok esetben angol nyelvű programokkal és kedvező finanszírozási feltételekkel dolgoznak, ami tovább növeli az elszívó hatásukat.

Az oktatás kihívása: alkalmazkodni vagy lemaradni

A technológiai környezet gyors változása az oktatást is új helyzet elé állítja. A diákok már egy digitális, gyorsan változó világban nőnek fel, miközben az oktatás sokszor még mindig hagyományos módszerekkel próbálja átadni a tudást.

A mesterséges intelligencia és az élményalapú tanulás lehetőséget adna arra, hogy a képzés vonzóbbá és hatékonyabbá váljon, de ehhez szemléletváltásra van szükség.

A jelenlegi gazdasági környezet egyelőre elfedi a problémát, de nem oldja meg. Amikor a beruházások újra felpörögnek és a gazdaság növekedési pályára áll, a mérnökhiány gyorsan és látványosan jelenhet meg.

A mostani folyamatok alapján nem az a kérdés, hogy szükség lesz-e mérnökökre, hanem lesz-e elegendő szakember a következő növekedési ciklushoz.

The post Most még nem fáj, később fog: eltűnőben a mérnökök Magyarországon appeared first on digitrendi.hu.

Az AI szerepe az egészségügyben látványosan átalakul: míg korábban inkább háttéreszköz volt, ma már sok esetben az első „kapu”, ahol a páciensek információt keresnek. Erre a változásra reagál a Magyar Telekom, amely új szintre emeli digitális egészségügyi szolgáltatását.

A Telekom Egészségben elérhetővé vált tünetelemző ugyanis nem egyszerű digitális eszköz: orvostechnikai minősítéssel rendelkezik. Ez alapvetően különbözteti meg az általános AI-alapú keresésektől vagy chatbotoktól: a rendszer klinikai és betegbiztonsági szempontból is validált támpontot adhat az orvoshoz fordulás előtt.

A szolgáltatás célja nem az orvos kiváltása, hanem a betegút első szakaszának strukturálása – vagyis, hogy a páciensek ne bizonytalan, sokszor félrevezető információkra támaszkodjanak, hanem megalapozottabban érkezzenek a konzultációra.

A tünetelemző alkalmazást egyébként a XUND Solutions GmbH fejlesztette, a Telekom Egészség szolgáltatást a Teladoc Hungary Kft. nyújtja.

Az AI mint első egészségügyi érintkezési pont

A Telekom lépése nem jövőbe mutató kísérlet, hanem egy már zajló folyamatra adott válasz. Ezt igazolja egy friss felmérés, a PwC Magyarország és a Publicis Groupe közös kutatásában.

Ebből kiderül, hogy a felhasználók közel háromnegyede használ AI-t a betegségleírások megértésére, 71% a tünetek értelmezésére, 61 % pedig egészségmegőrzéssel kapcsolatos döntésekhez.

Sőt, az AI már nemcsak információforrás, egyre többen a leletek értelmezését is rábízzák. Sokan AI-jal készülnek fel az orvosi konzultációra is.

Ez a trend is egyértelműen jelzi, hogy az AI már most betölti azt a szerepet, amelyet korábban a keresők vagy fórumok láttak el – csak gyorsabban és személyre szabottabban.

Kulcskérdéssé válik a bizalom

A gyors terjedés ugyanakkor kockázatokat is hoz. A kutatás szerint a megkérdezettek közel 46% tart a pontatlan válaszoktól. Sokan nehezen különböztetik meg a hiteles és hibás információkat és talán emiatt is az AI megbízhatóságát közepes szintre értékelik.

Ez az a pont, ahol a Telekom megközelítése stratégiai szintűvé válik. A validált, orvostechnikai minősítésű tünetelemzők ugyanis képesek hidat képezni:

• a gyors, digitális információ

• és a szakmailag ellenőrzött egészségügyi ellátás között

Nem diagnózis, hanem iránymutatás

A Telekom Egészség új eszköze tudatosan nem lépi át az orvosi kompetencia határát. Inkább abban segít, hogy:

• a felhasználó jobban értse a tüneteit

• eligazodjon a lehetséges lépések között

• felkészültebben kommunikáljon az orvossal

Ezt egészíti ki a szolgáltatás új, valós idejű orvosi chat funkciója is, amely gyors, szakértői visszajelzést ad digitális csatornán.

Mit jelent ez üzleti és rendszer szinten?

A mostani fejlesztés jól látható irányt jelez az egészségügyi digitalizációban.

Három fontos következménye:

• az AI belép a betegút elejére, nem csak a háttérfolyamatokba

• a validált megoldások versenyelőnyt jelentenek a „nyers” AI-val szemben

• a digitális egészségügyi szolgáltatók szerepe erősödik a klasszikus ellátás mellett

Ez különösen fontos egy olyan környezetben, ahol a felhasználók már megszokták az azonnali válaszokat – de egyre inkább igénylik azok megbízhatóságát is.

Merre tart az egészségügyi AI?

A PwC kutatása alapján a felhasználók nyitottak a validált megoldásokra: sokan kifejezetten olyan AI-eszközöket keresnek, amelyek mögött orvosi jóváhagyás áll.

Ugyanakkor a személyes kapcsolat szerepe sem tűnik el: a többség továbbra is az orvosi konzultációt preferálja, ha választania kell.

Így ez egy hibrid jövőt vetít előre, amiben az AI az első tájékozódási pont, ezt követik a validált digitális eszközök a köztes lépésekben, míg az orvosé a főszerep a döntési és kezelési szakaszban.

The post Dr. AI a vonalban: a Telekom tünetelemzője elsőként kapott orvostechnikai minősítést Európában appeared first on digitrendi.hu.

Nem CSR, hanem stratégia

A technológiai átalakulás sebessége ma gyorsabb, mint ahogy a hagyományos oktatási struktúrák reagálni tudnak. A digitalizáció, az AI, a felhőalapú rendszerek, az energetikai átállás vagy a robotika olyan kompetenciákat követelnek, amelyek folyamatos frissítést igényelnek.

Ebben a környezetben a vállalatok számára az utánpótlásképzés már nem társadalmi felelősségvállalási kérdés(CSR), hanem üzleti érdek. A munkaerőhiány, a speciális szaktudás iránti kereslet és a versenyképességi nyomás arra kényszeríti a cégeket, hogy aktív szereplővé váljanak az oktatásban.

A közelmúlt hírei – különböző iparágakból – jól mutatják ezt a trendet. Fontos azonban látni: nem egyedi kezdeményezésekről van szó, hanem egy szélesebb vállalati stratégiai irányról.

Vállalati akadémia – saját utánpótlásrendszer

Az energetikai szektorban működő E.ON Hungária Csoport saját Műszaki Akadémiát működtet, amely a pályaorientációtól a duális képzésen át akár a mérnöki karrierig kíséri a fiatalokat.

A program több mint tizenöt szakképző intézménnyel és négy egyetemmel működik együtt, évente több tucat villanyszerelőt, elektrotechnikai szakembert és mérnököt integrálva a rendszerbe. A végzettek mintegy 60 százaléka a vállalatnál kezdi pályáját.

A szakképzős diákok törvény szerinti munkabért, SZÉP kártyát és tanulmányi ösztöndíjat kapnak, az egyetemisták is extra juttatásokat élveznek a munkabéren felül. Az E.ON rugalmas munkabeosztással segíti a munka és a tanulás zavartalan összehangolását.

Ez a modell lényegében egy vállalati életpálya-ökoszisztéma: a képzés, a mentorálás és a megtartás egyetlen stratégiai láncba kapcsolódik.

A pedagógus, mint multiplikátor – AI-felkészítés rendszerszinten

A távközlési szektorban a Yettel ProSuli programja a tanárok mesterségesintelligencia-felkészítésére helyezi a hangsúlyt.

Az AI ma már nem opcionális eszköz az iskolákban, hanem strukturális kihívás. 2026. végéig minden intézménynek AI-iránymutatást kell alkotnia, miközben a pedagógusoknak újra kell gondolniuk a számonkérést, a tanórai kereteket és a diákok digitális kompetenciáit.

A program nem közvetlenül a diákokat célozza, hanem a pedagógusokat erősíti meg – felismerve, hogy a tanár a legfontosabb multiplikátor. Ha a pedagógus tudatosan és biztonságosan használja az AI-t, az egész osztály szintet lép.

Ebben a következő lépés, az idei első ingyenes online workshop március 2-án, aminek keretében a program szakemberei segítenek a tanároknak eligazodni az AI-val kapcsolatos újdonságokban, továbbá abban, hogyan garantálható a gyerekek felkészültsége és biztonsága az új helyzetben, miben segítheti az új technológia a pedagógusok munkáját.

A STEM-tehetségek azonosítása – a korai kiválasztás stratégiája

A bankszektorban a K&H Bank STEM pályázata az informatikushallgatók kiemelkedő szakmai teljesítményét ismeri el. A STEM-területek – vagyis a természettudomány, technológia, mérnöki tudományok és a matematika – napjainkban meghatározó szerepet töltenek be a gazdaság és a társadalom fejlődésében.

Az AI-alapú diagnosztikától a homomorf titkosításon át a tőkepiaci szimulációkig terjedő most díjazott pályamunkák jól mutatják, hogy a felsőoktatásban már most olyan tudás koncentrálódik, amely a pénzügyi szektor jövőbeli digitális működéséhez kulcsfontosságú.

Az ilyen pályázatok egyszerre szolgálják a szakmai kiválóság elismerését és a vállalat hosszú távú IT-stratégiáját: láthatóvá teszik azokat a tehetségeket, akiknek a pénzintézet akár állást is biztosíthat, és egyben hidat is építenek az egyetem és a vállalati innováció között.

A K&H STEM 2025 pályázat díjazottjai:

(A zsűrizésben a digitrendi.hu is részt vehetett)

1. helyezett:

Kovács Nóra Anna – Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Villamosmérnöki és Informatikai Kar, Mérnökinformatikus BSc
Pályázat: Láthatóvá tenni a láthatatlant: Mesterséges intelligencia és photon-counting CT az érfal-gyulladás korai diagnosztikájában

2. helyezett:

Somlai Dóra – Budapesti Corvinus Egyetem, Adatelemzés és Informatikai Intézet, Üzleti adattudomány BSc
Pályázat: Reflexív ügynökalapú szimuláció a magyar tőkepiacon

3.helyezett:

Nagy Katinka Lilla – Pécsi Tudományegyetem, Műszaki és Informatikai Kar Mérnökinformatikus BSc,
Pályázat: Homomorf titkosítás alkalmazása egészségügyi adatfeldolgozásban

Különdíj:

Simon Márton – Óbudai Egyetem, Neumann János Informatikai Kar
Pályázat: Nagy hatótávolságú talajnedvesség-szenzor (Cropnaut)

Oktatás, mint önálló üzletág – kompetenciafejlesztési infrastruktúra

A HR-szektorban a Prohuman Csoport akvizícióval hozott létre új oktatási és kompetenciafejlesztési üzletágat.

• A cég tulajdonába került a Maker’s Red Box pedagógiai programcsomagot fejlesztő vállalat. Termékük számos nemzetközi oktatástechnológiai elismerésben részesült az elmúlt években, fejlett és fejlődő országokban egyaránt használják iskolák, felzárkóztató vagy tehetséggondozó programok kompetencia fejlesztő eszközként vagy természettudományos tananyagként.

• A felvásárlásban érintett másik két vállalat, a korábban EdTech brand alatt működő Modern Oktatási Eszközök Kft. és EdTech Transsylvania Srl. széles termék- és szolgáltatásportfolióval közel 400 magyar nyelven oktatató intézményben aktív a robotika, alkotópedagógia és STEAM (természettudományok, informatika, műszaki tudományok, művészetek, matematika) területen.

Az átképzés (reskilling) és a továbbképzés (upskilling) ma már nem kiegészítő szolgáltatás, hanem a versenyképesség egyik alapfeltétele. A digitalizáció és az AI miatt folyamatos átképzésre van szükség, különösen azokban az ágazatokban, ahol a technológiai változás a leggyorsabb.

Ebben a modellben az oktatás nemcsak belső utánpótlási eszköz, hanem önálló piaci szolgáltatás és stratégiai befektetés.

Új oktatási ökoszisztéma formálódik

A négy példa különböző iparágakból érkezik, de közös bennük, hogy a technológiai tárgyakra és az AI-ra helyezik a fókuszt. A vállalatok nem pusztán reagálnak a munkaerőpiaci hiányra, hanem igyekeznek aktívan formálni a kompetenciák jövőjét.

Ez a tendencia nem korlátozódik néhány szereplőre. A vállalati akadémiák, a duális képzések, a STEM-pályázatok és a kompetenciafejlesztési programok itthon és világszerte egyre terjednek. A technológiai korszakváltás nem várja meg az állami oktatási reformokat – a piac saját megoldásokat épít.

Szakértők szerint a kérdés már nem az, hogy a vállalatok beszállnak-e az oktatásba, hanem az, hogy milyen mélységben és milyen felelősséggel teszik ezt. A jövő munkaerőpiaca ugyanis nemcsak az iskolapadban, hanem a vállalati képzési központokban és digitális műhelyekben is formálódik.

The post Amikor a vállalat tanít: az AI-korszakban a cégek már iskolát is „építenek” maguknak appeared first on digitrendi.hu.

Ma lenne 110 éves Kovács Mihály piarista szerzetes, az első magyar középiskolai informatikatanár, akinek közel négy évtizedes pályája a mai pedagógusok számára is példaértékű lehet.

Az egyetemen vezetőtanára Öveges József volt, akinek később hagyatékát gondozta, és akinek a fizika tanításában kimunkált pedagógiai elvei hatással voltak az ő munkásságára is.

Kovács Mihály az ötvenes-hatvanas években végképp elkötelezte magát, hogy a legkorszerűbb ismereteket adja át diákjainak. Így jó két évtizeddel a személyi számítógépek megjelenése előtt már kibernetikai szakkört indított a budapesti Piarista Gimnázium diákjai számára.

A szakkörön az analóg és a digitális számítógépek működési elveit is megismerhették a diákok, így az sem meglepő, hogy később sokan választották közülük hivatásul a számítástechnikát.

Ezzel beteljesítették Kovács Mihály várakozásait, aki azt vallotta, hogy: “ha a nagy tömegek számára lehetővé válik a kibernetika elemeivel való megismerkedés, akkor remélhető, hogy kellő időben – mire a számítógépek elterjednek – megfelelő szakembergárda is rendelkezésre fog állni.”

Ki emlékszik még az elektroncsöves, lyukkártyás számítógépekre?

Amikor Kovács Mihály meghirdette szakkörét, az 1958-59-es tanév idején az egész országban csak néhány számítógép működött: egy elektromechanikus, még nem Neumann-elvű gép a Műegyetemen, a Magyar Tudományos Akadémián pedig még építés alatt állt az M-3, az első hazai elektroncsöves számítógép, míg a Központi Statisztikai Hivatal a lyukkártyás gépparkjával alapozta meg az informatikát.

Kovács Mihály elsőként alkalmazta az informatika, kibernetika módszereit egyéb tantárgyak, például a fizika oktatásában is: a kibernetikai szakköre keretében készültek el az évek során azok a logikai játékgépek, amelyek nemzetközi hírnevet is szereztek az ott folyó műszaki és természettudományi oktatásnak.

A hatvanas évek közepén az iskola falain belül a szakkört látogató diákok Kovács Mihály és Terényi Lajos vezetésével tanító-feleltető gépet, két évvel később pedig a számítógépek működési elvének oktatására szolgáló Mikromat kibernetikai építőkészletet fejlesztették ki.

Utóbbinak eredetije és működő replikája(lásd a fotón) élőben is megtekinthető a Neumann Társaság informatikatörténeti kiállításán.

A Mikromat 1967-től a hetvenes évek elejéig megtalálható volt a játékboltok, tanszerboltok kínálatában is. A készlethez Gyakorlati út a kibernetikához címmel oktatókönyv is tartozott, melyet Kovács Mihály írt, a készlet révén pedig több ezer magyar fiatal ismerhette meg a kibernetika alapjait.

Ahol az érettségizők már 1984-től tanulhattak informatikát

A hetvenes években Kovács Mihály programozó-tanfolyamokat is szervezett a gimnáziumi diákoknak, miután 1974-ben sikerült vásárolnia egy akkor újdonságnak számító, programozható Hewlett-Packard asztali kalkulátort.

Ettől kezdve a számítógépes oktatás kötötte le idejének jelentős részét, főleg miután a nyolcvanas évek elején a gimnázium első teljes értékű mikroszámítógépét is sikerült beszereznie.

Az 1983. körül elindult magyar középiskolai számítástechnikai fejlesztések részben az ő kísérleti eredményeire épültek. Nyugdíjba vonulását követően, 1984-ben már olyan szintet ért el a piarista gimnáziumban a számítástechnika oktatása, hogy minden ott érettségizett diák tanult számítástechnikát – vagyis BASIC programozást és a Commodore C64 számítógép kezelését.

The post A PC-korszakot is megelőzte a hazai informatikai oktatás úttörője appeared first on digitrendi.hu.