A magyar felsőoktatás műszaki területein az elmúlt közel tíz évben jelentős visszaesés történt. Míg 2015-ben még közel 57 ezer hallgató tanult mérnöki vagy műszaki képzésben, addig 2024-re ez a szám 39 ezer alá csökkent. Ez azt jelenti, hogy a hallgatói létszám nagyjából a korábbi szint kétharmadára esett vissza – emeli ki az Együtt a Jövő Mérnökeiért Szövetség elnöke, Ábrahám László.

Ez önmagában is figyelmeztető, de a gazdasági környezet miatt jelenleg kevésbé tűnik égető problémának. A jelenlegi stagnálás, a beruházások lassulása és az óvatosabb vállalati működés miatt kevesebb új mérnöki állás nyílik. Így a hiány átmenetileg kevésbé látható – de ettől még nem szűnt meg, csak elhalasztódott.

Európai tükör: nő az igény, szűkül a bázis

Ha a magyar trendet európai kontextusba helyezzük, még élesebb kép rajzolódik ki. Az Európai Unió gazdasága egyre inkább a technológiai fejlődésre, a digitalizációra és a zöld átállásra épül, amelyek mind mérnöki tudást igényelnek. Ennek ellenére a STEM-területeken tanulók aránya kontinensszerte sem növekszik elég gyorsan, miközben a vállalatok egyre több szakembert keresnek.

Ez egy klasszikus strukturális feszültséghez vezet: miközben a gazdaság egyre több mérnököt igényelne, az oktatási rendszer nem képes elegendő utánpótlást biztosítani. A magyar visszaesés így nem elszigetelt jelenség, hanem egy szélesebb európai probléma része.

Miért csökken a mérnökképzés iránti érdeklődés?

A háttérben több, egymást erősítő tényező áll. A demográfiai folyamatok önmagukban is szűkítik a potenciális hallgatók körét, de ez csak az egyik tényező.

Legalább ennyire fontos az oktatási rendszer állapota. Az alap- és középfokú képzésből érkező diákok jelentős része nem rendelkezik azokkal a matematikai és szövegértési készségekkel, amelyek a mérnöki pályához szükségesek. A funkcionális analfabetizmus és a gyenge matematikai teljesítmény nemcsak a belépést nehezíti, hanem a későbbi lemorzsolódást is növeli.

Ezzel párhuzamosan a szakképzés is egyre erősebb alternatívát kínál. Az ösztöndíjakkal támogatott, gyorsabb munkaerőpiaci belépést ígérő képzések sok fiatal számára vonzóbbak, mint a hosszú és nehéz egyetemi évek.

A piac már a képzés alatt „felszívja” a hallgatókat

A vállalatok részéről jelentkező szakemberhiány sajátos módon már most is torzítja a rendszert. Egyre gyakoribb, hogy a cégek már a képzés alatt álló hallgatókat is alkalmazzák, gyakran versenyképes fizetéssel.

Ennek rövid távon pozitív hatása van a vállalatok számára, hosszabb távon azonban:

• növeli a lemorzsolódást

• csökkenti a diplomát szerzők számát

• gyengíti az utánpótlás minőségét

Nemzetközi elszívás: hova mennek a magyar mérnökök?

A magyar helyzetet tovább árnyalja, hogy a tehetséges diákok egy része már eleve külföldi egyetemeket választ. Ezek közül több intézmény kifejezetten népszerű a magyar hallgatók körében:

• Technical University of Munich

• RWTH Aachen University

• Karlsruhe Institute of Technology

• TU Wien

• Delft University of Technology

Ezek az egyetemek nemcsak magas színvonalú képzést kínálnak, hanem erős ipari kapcsolatokkal és nemzetközi karrierlehetőségekkel is vonzzák a diákokat. Sok esetben angol nyelvű programokkal és kedvező finanszírozási feltételekkel dolgoznak, ami tovább növeli az elszívó hatásukat.

Az oktatás kihívása: alkalmazkodni vagy lemaradni

A technológiai környezet gyors változása az oktatást is új helyzet elé állítja. A diákok már egy digitális, gyorsan változó világban nőnek fel, miközben az oktatás sokszor még mindig hagyományos módszerekkel próbálja átadni a tudást.

A mesterséges intelligencia és az élményalapú tanulás lehetőséget adna arra, hogy a képzés vonzóbbá és hatékonyabbá váljon, de ehhez szemléletváltásra van szükség.

A jelenlegi gazdasági környezet egyelőre elfedi a problémát, de nem oldja meg. Amikor a beruházások újra felpörögnek és a gazdaság növekedési pályára áll, a mérnökhiány gyorsan és látványosan jelenhet meg.

A mostani folyamatok alapján nem az a kérdés, hogy szükség lesz-e mérnökökre, hanem lesz-e elegendő szakember a következő növekedési ciklushoz.

The post Most még nem fáj, később fog: eltűnőben a mérnökök Magyarországon appeared first on digitrendi.hu.

Ma lenne 110 éves Kovács Mihály piarista szerzetes, az első magyar középiskolai informatikatanár, akinek közel négy évtizedes pályája a mai pedagógusok számára is példaértékű lehet.

Az egyetemen vezetőtanára Öveges József volt, akinek később hagyatékát gondozta, és akinek a fizika tanításában kimunkált pedagógiai elvei hatással voltak az ő munkásságára is.

Kovács Mihály az ötvenes-hatvanas években végképp elkötelezte magát, hogy a legkorszerűbb ismereteket adja át diákjainak. Így jó két évtizeddel a személyi számítógépek megjelenése előtt már kibernetikai szakkört indított a budapesti Piarista Gimnázium diákjai számára.

A szakkörön az analóg és a digitális számítógépek működési elveit is megismerhették a diákok, így az sem meglepő, hogy később sokan választották közülük hivatásul a számítástechnikát.

Ezzel beteljesítették Kovács Mihály várakozásait, aki azt vallotta, hogy: “ha a nagy tömegek számára lehetővé válik a kibernetika elemeivel való megismerkedés, akkor remélhető, hogy kellő időben – mire a számítógépek elterjednek – megfelelő szakembergárda is rendelkezésre fog állni.”

Ki emlékszik még az elektroncsöves, lyukkártyás számítógépekre?

Amikor Kovács Mihály meghirdette szakkörét, az 1958-59-es tanév idején az egész országban csak néhány számítógép működött: egy elektromechanikus, még nem Neumann-elvű gép a Műegyetemen, a Magyar Tudományos Akadémián pedig még építés alatt állt az M-3, az első hazai elektroncsöves számítógép, míg a Központi Statisztikai Hivatal a lyukkártyás gépparkjával alapozta meg az informatikát.

Kovács Mihály elsőként alkalmazta az informatika, kibernetika módszereit egyéb tantárgyak, például a fizika oktatásában is: a kibernetikai szakköre keretében készültek el az évek során azok a logikai játékgépek, amelyek nemzetközi hírnevet is szereztek az ott folyó műszaki és természettudományi oktatásnak.

A hatvanas évek közepén az iskola falain belül a szakkört látogató diákok Kovács Mihály és Terényi Lajos vezetésével tanító-feleltető gépet, két évvel később pedig a számítógépek működési elvének oktatására szolgáló Mikromat kibernetikai építőkészletet fejlesztették ki.

Utóbbinak eredetije és működő replikája(lásd a fotón) élőben is megtekinthető a Neumann Társaság informatikatörténeti kiállításán.

A Mikromat 1967-től a hetvenes évek elejéig megtalálható volt a játékboltok, tanszerboltok kínálatában is. A készlethez Gyakorlati út a kibernetikához címmel oktatókönyv is tartozott, melyet Kovács Mihály írt, a készlet révén pedig több ezer magyar fiatal ismerhette meg a kibernetika alapjait.

Ahol az érettségizők már 1984-től tanulhattak informatikát

A hetvenes években Kovács Mihály programozó-tanfolyamokat is szervezett a gimnáziumi diákoknak, miután 1974-ben sikerült vásárolnia egy akkor újdonságnak számító, programozható Hewlett-Packard asztali kalkulátort.

Ettől kezdve a számítógépes oktatás kötötte le idejének jelentős részét, főleg miután a nyolcvanas évek elején a gimnázium első teljes értékű mikroszámítógépét is sikerült beszereznie.

Az 1983. körül elindult magyar középiskolai számítástechnikai fejlesztések részben az ő kísérleti eredményeire épültek. Nyugdíjba vonulását követően, 1984-ben már olyan szintet ért el a piarista gimnáziumban a számítástechnika oktatása, hogy minden ott érettségizett diák tanult számítástechnikát – vagyis BASIC programozást és a Commodore C64 számítógép kezelését.

The post A PC-korszakot is megelőzte a hazai informatikai oktatás úttörője appeared first on digitrendi.hu.

Idén eddig több mint 200 ezer embert bocsátottak el a globális technológiai szektorban, és ha a tendencia ilyen ütemben folytatódik, ez a szám az év végére megközelítheti a negyedmilliárdot is.

Mely országokat érintenek leginkább az elbocsátások a világon 2025-ben?

Különösen az amerikai vállalatok járnak az élen, megduplázva az eddigi leépítéseiket, több mint 140 ezer alkalmazottat bocsátva el nemcsak az USA-ban, hanem szerte a világon jelenlévő offshore irodáikban és gyártóüzemeikben is. Jelenleg az amerikai székhelyű vállalatok leépítései a világszerte jelentett 202 093 elbocsátás 69,71%-át teszik ki.

A 2025-ben az eddigi legtöbb munkahelyet megszüntető vállalat az Intel, amelynek a múlt év végén még közel 109 ezer alkalmazottja volt. Az idei év végére a Reuters információi szerint 75 ezerre tervezi csökkenteni a létszámát, ami több mint 30 ezer álláshely megszűnését jelenti – derül ki egy friss nemzetközi kutatásból.

A RationalFX csapata által végzett, részletekbe menő elemzés több forrásból, köztük a TrueUpból, a TechCrunchból és több állami WARN adatbázisból származó adatok alapján azonosította azokat a vállalatokat, ahol a legjelentősebb létszámcsökkentések történtek.

Indiában tapasztalható a második legnagyobb elbocsátási hullám, amit a Tata Consultancy Services, az ország legnagyobb informatikai és szolgáltató vállalata vezet 12 ezer fős létszámleépítéssel.

A Panasonic közelmúltbeli 4%-os munkaerő-leépítése, amely 10 ezer munkahelyet érint, Japánt a harmadik helyre emelte. A japán technológiai konglomerátum legújabb elbocsátásainak deklarált célja a profitmarzsok növelése, a költségek csökkentése és a működés egyszerűsítése.

A svéd technológiai ipar is súlyos csapást szenvedett el 2025-ben, több mint 3 ezer ember veszítette el az állását a Northvolt akkumulátorgyártó cég közelmúltbeli csődje következtében.

Mivel az akkumulátorgyártás nagy része Kínában, Japánban és Dél-Koreában összpontosul, a Northvoltot Európa válaszaként alapították a más kontinensekről származó beszállítóktól való függőség csökkentésére. Összeomlását követően azonban többezer alkalmazott vált munkanélkülivé, köztük a Northvolt hatalmas skellefteåi gyárában dolgozók is.

A csődöt követően az amerikai vevő, a Lyten felvásárolta a Northvolt összes fennmaradó eszközét – nemcsak Svédországban, hanem Németországban és Lengyelországban is.

A további országok sorában, ahol egyenként több ezer technológiai állás szűnt meg, többek között ott található Indonézia, Izrael és az Egyesült Királyság.

A leépítések nyomán nőtt a technológiai vállalatok profitja

Az elemzés erre példaként az Microsoftot hozza fel, amelynek a Microsoft bevételei folyamatosan nőttek az utóbbi években. Az idén június 30-án véget ért negyedéves időszak például 18%-os árbevétel, és 24 százalékos nettó eredménynövekedést hozott.

Erős pénzügyi teljesítménye ellenére az amerikai technológiai óriás is elbocsátási hullámban van, ami még a vállalat vezetői és felsővezetői pozícióit sem kíméli. Az év eleje óta például több mint 19 ezer alkalmazott munkája szűnt meg a redmondi központú cégnél.

Ez magában foglalja a januári korlátozott számú teljesítményalapú elbocsátást, az Xboxnál végrehajtott létszámleépítéseket, valamint a májusban bejelentett további 6 ezer munkahely megszüntetését.

A szoftveróriás a legutóbbi elbocsátási körben közölte, hogy még tovább csökkenti a létszámot, megszüntetve a különböző csapatokban és földrajzi területeken betöltött vezetői pozíciókat.

Hasonlóan járt el a Meta(Facebook, Instagram, stb.) is, a 2024-es pozitív pénzügyi eredmények és az idei második negyedév erős üzleti teljesítménye ellenére.

A cég árbevétele éves árbevétel növekedése 22%-os volt, nettó nyeresége pedig 38%-os haladta meg az egy évvel korábbit. Mindeközben a Meta már legalább 3720 alkalmazottat bocsátott el az év eleje óta, miközben dollármilliárdokat fektetett az AI-ba.

Felemás a cégek hozzáállása az AI térhódításához

Ahogy szinte hetente jelentik be a cégek a mesterséges intelligencia és az automatizálási technológiák új fejlesztéseit, sok vállalatnál már el is kezdték bevezetni azokat a termelékenység növelése és a folyamatok egyszerűsítése érdekében.

Míg sokan arra összpontosítanak, hogy betanítsák az alkalmazottaikat ezeknek a technológiáknak a használatára, egyre több azoknak a vállalkozásnak a száma, amelyek úgy döntenek, hogy automatizálási és AI-eszközökkel helyettesítik az alkalmazottaikat, utóbbiba sorolhatók például az adatközpontú szerepkörök.

Nem kell ugyanakkor ehhez feltétlenül csak technológiai cégnek lenni, a hotelüzemeltető Marriott International és a holland ING, mint pénzintézet csak kettő a tucatnyi nagy szereplő közül, amelyek mára teljes mértékben átálltak az ügyfélszolgálati chatbotokra.

A brit BT távközlési cég bejelentette, hogy 2030-ig 55 ezer munkahelyet szüntet meg, ebből mintegy 10 ezer pozíciót töltenek be mesterséges intelligenciával. Idén március végére a BT már csak 85 ezer főt foglalkoztatott, ami nagyjából 6 ezerrel kevesebb, mint egy éve.

Az Amazon, a világ legnagyobb kiskereskedője és az USA egyik legnagyobb technológiai vállalata is ezt a trendet követi. Október 28-án a társaság megerősítette a 14 ezer fős létszámleépítést, mondván, hogy a vállalat mostantól az AI-ra összpontosít, és alkalmazkodik „az internet óta látott legátalakítóbb technológiához”, ahogy azt az alkalmazottaknak küldött feljegyzésben is megfogalmazták.

Az idei évben a vállalatnál eddig végrehajtott mintegy 19 ezer elbocsátásból tehát ez a 14 ezer közvetlenül a mesterséges intelligencia bevezetéséhez és a vállalati struktúra „karcsúbbá” tételéhez kapcsolódik.

Az automatizálás és a mesterséges intelligencia eszközök, valamint az Egyesült Államokon kívülre történő tevékenységáthelyezés eredményeként kialakuló hatalmas elbocsátási hullámok egyike az IBM-nél történt.

A technológiai óriás az innovációban szerzett hosszú múltja ellenére úgy tűnik, lemaradt a generatív mesterséges intelligencia versenyében. Az idei évre tervezett nagyjából 9 ezer fős elbocsátással az óriásvállalat célja a működésének racionalizálása, a költségek csökkentése, valamint a kvantum-számítástechnikára és a mesterséges intelligenciára való összpontosítása.

A jelenlegi elbocsátásokkal az IBM automatizálta a rutinszerű HR-feladatokat, így az e-mailek szerkesztését, a táblázatok elemzését és a belső lekérdezések kezelését.

A Duolingo, a népszerű nyelvtanuló alkalmazás, állítólag több száz pozíciót váltott fel AI-eszközökkel, a lépés meglepő módon nemcsak az alkalmazottak, hanem az online ügyfelek oldaláról is hatalmas ellenállást váltott ki.

A cég ezért kénytelen volt tisztázni, hogy a vállalat nem fog további alkalmazottakat elbocsátani; de csak akkor vesz fel valakit, ha a mesterséges intelligencia nem tudja megfelelően elvégezni a rá bízott munkát. Az elmúlt másfél évben a Duolingo több száz alvállalkozói pozíciót szüntetett meg.

Egy másik figyelemre méltó példa a Salesforce, amely az AI bevetésével közel a felére 9 ezerről 5 ezerre csökkentette ügyfélszolgálati személyzetét.

A TikTok anyavállalata, a kínai Bytedance is több száz pozíciót szüntetett meg, elő munkaerő által betöltött munkahelyeket adva a mesterséges intelligencia kezébe. Augusztus elején a vállalat berlini biztonsági osztályának 150 alkalmazottja kapta meg a felmondását, ami tiltakozásokat váltott ki a helyi iroda előtt.

Az STMicroelectronics félvezetőgyártó cég kezdetben 3 ezer fős leépítést tervezett 2027-ig, de ez a szám ma már 5 ezerre van belőve. A vállalat 2024-es éves jelentése szerint Franciaországban 11 500, Olaszországban pedig 12 700 embert foglalkoztat.

Az olasz és a francia kormány együttesen 27,5%-os részesedéssel rendelkezik az STMicroelectronicsban. Jelenleg mindkét kormányzat erőteljesen törekszik arra, hogy a leépítések számát mind Olaszországban, mind Franciaországban maximum ezer-ezer főre korlátozzák.

Az elemzés még további nagy technológiai vállalatokat említ, köztük a Ciscot, a Klarnat és az Intuitot, ahol emberi munkaerőt bocsátanak el az automatizálás és a mesterséges intelligencia javára.

Mi vár még a technológiai iparágra a következő években?

A technológiai szektort sújtotta a legjobban a COVID-19 világjárvány utóhatása, 2021. óta közel egymillió munkahely szűnt meg. Idén a tömeges elbocsátások jelenlegi hullámát az automatizálás, a mesterséges intelligencia által vezérelt munkahely-megszüntetés és a szélesebb körű költségcsökkentési stratégiák vezérlik.

Míg az automatizálás által könnyen helyettesíthető pozíciók voltak az elsők, amelyek megszűntek, a Microsoft korábbi 6 ezres elbocsátási köre, köztük egy meghatározó AI-igazgatóé, azt mutatja, hogy még a vezetői pozíciókban lévők sem érezhetik biztosnak az állásukat.

A HR-esek nagyobb hangsúlyt fektetnek a AI-irányú fejlesztésre, mint alapvető készségre a potenciális jelöltek értékelésekor. Történelmileg visszatekintve, amikor a munkahelyek a technológiai fejlődéssel veszélybe kerültek, a vállalatok gyakran a munkaerő átképzéséhez fordultak, hogy enyhítsék a potenciális elbocsátások hatását.

Ma már azonban a vezetők egy része azt mondja, hogy az átcsoportosítás és az új pozíciók keresése a jelenlegi alkalmazottak számára – pusztán az elbocsátások elkerülése érdekében -nem működik.

Csak az idő fogja megmondani, hogy a technológiai vállalatok továbbra is a költségcsökkentésre és a leépítésekre összpontosítanak-e, vagy az AI fejlesztések révén teremtődő új szerepkörökre és lehetőségekre.

The post Több százezer állásba is kerülhet idén a techszektor profitabilitása appeared first on digitrendi.hu.

Kezdjük azzal, hogy mely területeken a legsúlyosabb a mérnökhiány. Az egyik egészen biztosan a félvezetőipar, ahol a technológiai ipar fellegvárának számító Egyesült Államokban 2029-re már mintegy 146 ezer betöltetlen mérnöki pozíció várható, Dél-Koreában pedig erre a célirányos állásra 56 ezer embert keresnek.

India is egyre látványosabban zárkózik fel a nagyokhoz a chipgyártásban. Ennek nyomán számos nyitott pozíció várja a chiptervezésben, beágyazott rendszereknél, a tesztelésben, a gyártásban, a mesterséges intelligenciában jártas, valamint a fenntarthatóság területén dolgozni kívánó mérnök szakembereket.

Hadiipar, robotika, kiberbiztonság

Az Egyesült Királyságban a hadiiparban kritikus a szakképzett munkaerő hiánya – sok szakember ugyanis átmegy a civil szektorba a jobb fizetés és a kedvezőbb munkakörülmények miatt, ami gátolja a nagy projektek, például a tengeralattjárók vagy a vadászgépek fejlesztését.

Általában is növekszik a kereslet a mesterséges intelligenciához(AI), a gépi tanuláshoz és a robotikához értő szakemberek iránt. Utóbbiban a legfrissebb felmérések 2025-re már több mint 1 millió új robotikai munkakör létrejöttét vetítették előre.

Az IoT és felhőalapú rendszerek terjedésével pedig a biztonsági kihívások is nőnek, ezért a biztonsági tervezésre és a védelmi rendszerekre szakosodott mérnökök iránti kereslet is folyamatosan emelkedik.

Infrastruktúra és építőmérnöki területek

Az infrastrukturális korszerűsítési projektek – hidak, utak, közlekedés, de ide sorolhatók a szélessávú kommunikációs hálózatok is – generálják az építő- és a strukturális mérnöki szakértelem iránti keresletet.

Ha már infrastruktúra a nagy adathalmazok kezelése, az adatvezérelt rendszerek, valamint a felhő és edge computing terjedése miatt az adat- és felhőmérnökök iránti igény is növekszik.

Élénkülő kereslet várható az orvostechnológiai (biomedikai) mérnökök iránt az egészségügyi rendszerekben megjelenő új eszközök, megoldások fontossága miatt.

A jövő nagy ígéretű területein, mint az űrtechnológia, a kvantumszámítógépek vagy a nanotechnológia ugyancsak komoly érvényesülési lehetőséget remélhetnek a szakemberek.

Ahol telített a piac az a kémiai, mechanikai és anyagmérnököké, különösen az USA-ban, ahol viszont villamosmérnökökből van hiány.

A legkeresettebb mérnöktípusok a világban

Az európai mérnökhiány kritikus pontjai és irányai

Hadiipar: az orosz–ukrán konfliktus és az EU-ban felgyorsuló hadiipari beruházások nyomán jelentős munkaerőhiány alakult ki az itteni védelmi iparban — ahol mindenekelőtt a mérnökök, AI-szakértők, de hegesztők és technikusok is hiányoznak.

Több nagy cég, köztük a Rheinmetall, KNDS vagy Thyssenkrupp, komoly felvételi tervekben gondolkodnak, de a szakképzett munkaerő hiánya növeli a versenyképesség és termelési kapacitás fenyegetettségét – írja a Reuters.

Megújuló energia: Az északi-tenger térsége vált Európa zöld energia‐központjává, és jelentős fejlesztések indultak az offshore szélerőművek és hidrogéntechnológiák terén. Eközben a The Guardian szerint erősödik az igény a tenger alatti kábelezés és más tengeri platformokhoz kapcsolódó, mérnöki tudást igénylő szakemberek iránt.

Digitális és zöld átállás

• IT / digitalizáció: Európában növekszik az igény a szoftverfejlesztők, az adat- és AI-mérnökök, valamint kiberbiztonsági szakemberek iránt. A digitális átalakulás még jobban felgyorsítja ezt a trendet.

• Zöld technológiák: A megújulóenergia-mérnökök, környezetmérnökök, energiahatékonysági szakértők és az ESG-szakemberek egyre jobban kulcsszereplőivé válnak az EU fenntarthatósági céljainak az elérésében.

Európában keresett mérnöktípusok, pozíciók

Ilyen állásinterjúkra készüljenek a mérnöki pozíciókra pályázók

Mint látjuk szinte minden mérnöki területen hiány van a szakemberekből. Azt gondolhatnánk, hogy a munkaerőfelvétel ehhez igazodva nem kekeckedős, viszonylag gördülékenyen mehet.

Bármily hihetetlen, mint oly sok minden mást, ezt a területet is figyeli valamely piackutató cég. Ez esetünkben a Glassdoor, amelynek adatbázisából nemrégiben gyűjtött össze információkat a precíziós alkatrészek gyártásával foglalkozó brit Accu cég, elemezve több mint 100 mérnöki vállalat interjúztatási gyakorlatát.

Ennek során áttekintették az interjúk nehézségi fokát, a pozitív és negatív tapasztalatokat egyaránt. A főbb megállapítások között szerepel többek között, hogy egy holland cég mondhatja magáénak a legnegatívabb hozzáállást a munkaerő felvétel során, magyarán ott érezték magukat a legkellemetlenebbül a pályázók.

A legnehezebb interjúfolyamattal pedig egy indiai céget említettek a felmérésben résztvevők. Továbbá egy svéd és egy amerikai vállalat volt az amelyik mindegyik kritériumban ott van a top tízben.

A legnehezebb interjúkkal rendelkező mérnöki vállalatok

A vizsgálat nyilvánosságra hozott részéből nem derül ki, hogy mitől keményebbek a felvételi feltételek, de iparági körökben a mesterséges intelligencia rakétasebességű terjedésével párhuzamosan egyre többen számolnak azzal, hogy az AI a mérnöki területeken is jelentősen átalakíthatja az összetételt.

A monoton, repetitív folyamatokra már nem feltétlenül lesz szükség hús-vér szakértőkre, a feladatot elvégzik majd az „AI-alkalmazottak”. A fennmaradó, élő munkaerőt igénylő területek viszont a jövőben már nagyobb szakmai tudást követelnek, lásd kvantum-, nanotechnológia és sok minden más, ma még nem is látható területeken.

Ezért is lehet, hogy szigorodik a felvételi folyamat. (Az undokabb, negatívabb hozzáállást, a visszajelzések hanyagolását, viszont igazából semmi sem indokolhatja.)

Vélemények a tizes toplista legjeiről

A legkeményebb elvárások. Az Engineers India a legnehezebb interjúval rendelkező mérnöki vállalat az összes elemzett cég közül, az ötből 3,4-es értékeléssel. A jelentkezők közül néhányan „kemény” és „technikai” interjúélményként jellemezték az otttani folyamatot, kiemelve, hogy a tipikus interjúkérdések a jelölt tudását faggatták.

A nehézség ellenére az interjúalanyok majdnem kilenctizedének (89%) mégis pozitív élményt jelentett, és néhány jelölt azt állította, hogy a nehézség miatt az interjú „magával ragadóbb” és „tanulságosabb” volt.

„A műszaki interjúra való felkészülés során mindig fontos, hogy felfrissítsük a problémamegoldó és kommunikációs készségeinket. Az interjúztató nem csak a műszaki ismereteidet fogja vizsgálni, hanem azt is, hogyan gondolkodsz és hogyan oldasz meg problémákat. Közöljük világosan a megközelítésünket, és ne féljünk feltenni az esetlegesen felmerülő kérdéseket. A vállalatok olyan jelölteket keresnek, akik nyomás alatt is képesek együttműködni. És persze győződjünk meg arról is, hogy ismerjük-e a vállalat legfontosabb alapjait” – figyelmeztet Patrick Faulkner, az Accu vezető mérnöke.

A második helyen a védelmi, repülőgépipari és a nukleáris ágazatban tevékenykedő brit Babcock International Group áll, az ötből 3,1-es nehézségi értékeléssel. Ennél a cégnél annak ellenére, hogy az interjúk nehézsége átlagon felüli volt, az emberek mindössze 17%-ának volt negatív tapasztalata.

A harmadik helyen az indiai Larsen & Toubro áll, az ötből 3-as nehézségi fokozattal. Annak ellenére, hogy az interjúk nehézsége átlagon felüli, a vállalatnál interjút készítők több mint háromnegyede (76%) pozitívnak nevezte a tapasztalatát, mindössze nyolc százalékuk találta azt negatívnak.

A legnegatívabb hozzáállás. Az összes vizsgált vállalat közül a hollandiai ASM International rendelkezik a legtöbb negatív interjútapasztalattal, a jelöltek közel egyharmada (32%) számolt be rossz tapasztalatokról.

A jelöltek által említett panaszok között szerepel, hogy a többszöri interjúk „ismétlődnek”, és a vezetőség nem vesz részt a folyamatban. Az interjúk nehézségét átlagon felülinek ítélték, az ötből 2,9-es értékelést kaptak.

A finn Neste követi őt szorosan a sorban, itt az interjúzók több mint egynegyede (27%) szerzett negatív tapasztalatokat. A vállalat a világ egyik vezető gyártója a megújuló dízel és a fenntartható repülőgép-üzemanyag előállításában, de pályázók nem éreztek a vezetői kvalitásait az interjúkon.

Néhányan a hosszú folyamatra hivatkoztak, nagyon lassú visszajelzésekkel, mások pedig azt kifogásolták, hogy egyáltalán nem kaptak választ. Az ötből 2,9-es átlagos interjún elért értékkel a Neste az átlagos nehézség felett van.

A harmadik helyen a brit The Weir Group áll, ahol az interjúalanyok több mint ötödének (22%) vannak negatív tapasztalatai. A glasgow-i székhelyű vállalat a mérnöki megoldások globális szolgáltatója, erős nemzetközi jelenléttel. Több mint 14 ezer embert foglalkoztatnak több mint 70 országban.

Több pályázó jelezte, hogy nem kapott semmilyen választ vagy visszajelzést az interjúk után, ami ugyancsak komoly negatív élményt jelentett a számukra. Az interjúk nehézsége ennél a vállalatnál alig magasabb az átlagosnál, az ötből 2,7-es értékelést kaptak.

A legnegatívabb hangulatú interjúkkal rendelkező mérnöki vállalatok

Az Accu vezető mérnöke elismeri, hogy a mai interjúk a mérnöki ágazatban vitathatatlanul versenyképesebbek és próbáratevőbbek, mint valaha, mivel az ágazat folyamatosan növekszik.

A legtöbb interjún a jelöltek nem csak az általános ismereteiket és készségeiket tesztelik. A vállalatok fel akarják mérni az alkalmazkodóképességet és a hatékony problémamegoldó képességet is.

Azt tanácsolja a mérnöki pályázatra jelentkezőknek, hogy gyakorolják a hatékony kommunikációt, és mindenképpen mutassák meg a potenciális munkaadójuknak, hogy milyen jól tudnak csapatban dolgozni.

Az, hogy a válaszait az adott vállalat kultúrájához és hiányszakmájához igazítja, szintén segít kitűnni, mivel ez azt mutatja, hogy ismeri az iparágat, amit különösen a nagyvállalatoknál értékelnek kellően nagyra.

The post Hiába a mérnökhiány, egyre keményebb feltételek várnak az álláskeresőkre appeared first on digitrendi.hu.

Az SAP Hungary az üzleti alkalmazások, adatkezelés és mesterséges intelligencia alapú megoldások piacán meghatározó szereplőnek számító technológiai nagyvállalat hazai leánycége.

Az együttműködés kiemelt területei:

• adatalapú döntéshozatal, adatanalitika, adattárházak

• LLM (nagy nyelvi modell) alapú elemzés, gépi tanulás, természetes nyelvfeldolgozás

• felhőalapú szolgáltatások, RAP-alapú fejlesztés

• dinamikus rendszerkonfiguráció, elosztott rendszerek optimalizálása

• in-memory adatbázisok alkalmazása és a felhasználói élmény fejlesztése

Az ilyen és ehhez hasonló együttműködés a konkrét gazdasági vonatkozásain túlmutatva társadalmi hasznot is hoz: felgyorsítja a digitális átállást, támogatja a hazai szellemi tőke erősödését, és nem utolsó sorban új lehetőségeket teremt a fiatal informatikus generáció számára.

Ahonnan a legtöbb fejlesztő érkezik az SAP-hoz

„Az üzleti működés digitalizációja ma már megkerülhetetlen tényező egy vállalat életében. Az ipari szereplők és felsőoktatási intézmények közötti partnerségek ebben kulcsszerepet játszanak: az egyetemek hozzáférést kapnak a piaci kihívásokhoz, a vállalatok pedig naprakész tudáshoz és kutatási eredményekhez jutnak” – mondja Kozsik Tamás, az ELTE Informatikai Kar dékánja.

Hozzáteszi: a mesterséges intelligencia, gépi tanulás, adatanalitika és természetes nyelvfeldolgozás területén különösen indokoltak az együttműködések, hiszen ezek gyorsan változó szakterületek, amelyek az üzleti szektor számára is új megoldásokat kínálnak az üzletági folyamatok optimalizálására.

Az ELTE már tagja az SAP University Alliances programnak, amely világszerte támogatja a felsőoktatási intézményeket abban, hogy hallgatóikat a legkorszerűbb vállalati technológiák ismeretével és gyakorlati SAP-tudással vértezzék fel. A program keretében az egyetemek hozzáférést kapnak oktatási célra szánt SAP szoftverekhez, a legfrissebb, hivatalos SAP tréningekhez szakmai támogatás mellett.

„Az ELTE az SAP Hungary egyik legfontosabb tehetségbázisa, innen érkezik hozzánk a legtöbb fejlesztő. Az új megállapodás lehetőséget teremt arra, hogy tovább mélyítsük az együttműködésünket: közös kutatási programokat indítsunk, SAP szakembereket képezzünk az egyetemen, és kollégáink számára is hozzáférést biztosítsunk a legfrissebb tudáshoz. A felsőoktatással való partnerség nemcsak technológiai, hanem humán erőforrás szempontból is az egyik legértékesebb befektetés.

Olyan karrierutat kínálunk a fiatal tehetségeknek Magyarországon, amely tudásalapú, hosszú távon is értékteremtő, és ahol nemzetközi környezetben, innovatív projektekben fejlődhetnek tovább az egyetemi éveiket követően is” – emeli ki Pintér Szabolcs, az SAP Hungary ügyvezető igazgatója.

A valós piaccal való együttműködés bevált gyakorlata az egyetemnek

Június végén ennek keretében újabb öt évre szóló együttműködésben állapodtak meg az ELTE és a magyarországi Bosch csoport képviselői. Az ELTE Informatikai Karán a Bosch támogatásával 2020-ban alapították meg Magyarország első mesterséges intelligencia(AI) ipari tanszékét.

A kutatóbázison és a tudásközpontban az egyetemi oktatók a hallgatókkal, továbbá a cég szakembereivel együtt dolgoznak. Az együttműködés folytatása új távlatokat nyit a hazai AI-felsőoktatás és a gyakorlatban is alkalmazható AI-fejlesztések területén.

The post Közösen fejleszt üzleti szoftvereket az SAP az ELTE informatikai karával appeared first on digitrendi.hu.

Átalakuló prioritások

A vállalatok gyors tempóban haladnak a technológia-vezérelt üzleti modellek felé, ami magával hozza a technológiai felsővezetés folyamatos átalakulását is- ezt állapítja meg a Deloitte Tech Exec témában lefolytatott friss kutatása.

A felmérés szerint a megkérdezett vállalkozások, intézmények felénél négy vagy annál több technológiai felsővezető dolgozik, ami jelzi a technológia széleskörű és növekvő befolyását az üzleti életben.

A vezetői szerepek számának bővülése kulcspillanat a szervezetek számára: érdemes átgondolni, átalakítani és megerősíteni technológiai vezetői csapataikat a jövőbeli siker érdekében – emeli ki a jelentés.

Bár a technológiai C-suite vezetők mintegy negyede (26%) kihívásnak tartja a felelősségi körök egyértelmű meghatározását, a válaszadók sajátos prioritásokat jelöltek meg az következő évre, amelyek a speciális szerepükhöz kapcsolódnak:

• CIO (Chief Information Officer): az adatok, analitikák és az AI/ML (gépi tanulás), beleértve a GenAI-t, teljes potenciáljának kiaknázása.

• CTO (Chief Technology Officer): olyan technológiai megoldások és platformok tervezése, amelyek középpontjában a biztonsági, szabályozási és megfelelőségi követelmények állnak.

• CDAO (Chief Data and Analytics Officer): adat-, analitikai és AI-szakemberek vonzása, fejlesztése és megtartása egy AI-képes munkaerő kialakításához.

• CISO (Chief Information Security Officer): a biztonság és a hatékonyság egyensúlyának megteremtése, miközben kiépül a vállalati kiberreziliencia és az ügyfélbizalom növelése az adatvédelem és adatkezelés átláthatóságának elősegítésével.

A technológiai vezetők szerint ezek az idei legfontosabb prioritások:

• A biztonsági, adatvédelmi és reziliencia-képességek erősítése (36%)

• Az operatív és/vagy termelési költségek csökkentése, vagy hasonló költségek mellett az érték növelése (35%)

• Új piacokra, szegmensekbe vagy földrajzi területekre való terjeszkedés (32%)

• A végfelhasználók vonzása, megtartása és elkötelezése (32%)

„A technológia, az AI és az adatok új távlatokat nyitnak meg a modern vállalatok előtt, de kulcsfontosságú, hogy ezek bevezetését is az üzleti célok vezéreljék. A technológiai vezetők most példátlan lehetőséggel rendelkeznek, hogy a technológia, az AI és az adatok tudatos alkalmazásával hosszú távú hatást és versenyelőnyt teremtsenek” — mondja Takács István, a Deloitte Magyarország AI, adat- és report-transzformációért felelős szenior menedzsere.

A genAI generálta létszámnövekedés, a képzettségi hiányok és az együttműködés

A tehetséghiány és a képzettségi hiányok továbbra is a legfőbb akadályok közé tartoznak, amelyek befolyásolhatják a technológiai vezetők céljainak az elérését. Különösen a generatív AI-hoz kapcsolódó képességek hiánya jelent komoly kihívást, mivel a technológiai vezetők 45%-a szerint ezek a legszükségesebb kompetenciák a szervezeteiken belül.

Annak ellenére, hogy a genAI felvetette a jövőbeli munkaerővel kapcsolatos kérdéseket, a felmérésben részt vevők közel 70%-a számolt be arról, hogy az AI növelni fogja a technológiai funkciójuk létszámát. Ez is jelzi, hogy a technológia nem helyettesíti, hanem támogatja a csapatokat.

A vezetők úgy vélik, hogy az AI a következő két évben kulcsfontosságú, keresett készségeket fog erősíteni, nevezetesen a kiberbiztonságot (56%), a felhő-orkesztálást (47%) és az adat tudományt/analitikát (39%).

Az AI potenciáljával bizonyos képességek hatékonyabbá válnak, így a technológiai vezetők idejüket és figyelmüket stratégiai üzleti feladatokra fordíthatják. Bár a válaszadók szerint a genAI készségek hiánya kihívásokat jelenthet, a többség (81%) úgy véli, hogy a genAI jelentősen javítani fogja a technológiai tehetségtoborzást.

A következő másfél évben a technológiai vezetőknek erre a három területre kell fókuszálniuk:

• Kapcsolatfelvétel az első vonalbeli dolgozókkal és a középszintű vezetőkkel, hogy megértsék kihívásaikat és prioritásaikat (42%).

• A technológiai vezetők koordinálása és összehangolása a technológiai stratégia közös kidolgozásához (36%).

• A technológia értékének mérése és üzleti szempontból történő megfogalmazása (36%).

„A technológiai felsővezetők továbbra is jelentős elvárás-változásokkal néznek szembe önmagukkal és csapataikkal kapcsolatban. A CIO, a technológiai C-suite többi tagjával együtt, integráló szerepet tölt be az üzleti stratégia, a tehetség és az innováció terén. Miközben arra törekszenek, hogy értéket teremtsenek, összehangolják a különböző funkciók csapatait, és átvezessék szervezeteiket a gyors változásokon” — tette hozzá Kiss Dániel, a Deloitte technológiai stratégia területének közép-európai vezetője.

A felmérésről

A felmérést 622, az Egyesült Államokban dolgozó vezető technológiai vezető körében végezték online kérdőív formájában, 2025. március 7. és április 1. között. A résztvevőket beosztás, cégméret, céges bevétel és a szervezet technológiai stratégiai irányának meghatározásában betöltött felelősség alapján szűrték.

The post Így alakítja át a genAI a technológiai felsővezetés munkáját appeared first on digitrendi.hu.

Az online jelenlét néhány év alatt kiemelt versenyképességi tényezővé vált a vállalkozásoknál. A BellResearch 2024-es kutatása szerint viszont a 10 fő alatti cégeknek még alig több mint egyharmada rendelkezik honlappal és a mikrovállalkozásokat, valamint a teljes kkv szektort együtt nézve sem éri el a 40%-ot.

A „szakik” zöme fontosnak tartja a saját weboldalt

A kutatás szerint a ’lakás- vagy kert felújítás, karbantartás’, illetve az ’autó-, gépjármű szereléssel’ foglalkozó kkv-k vállalkozások több, mint 40%-a használ weboldalt. Míg a kereskedelemben, valamint a ’jogi- vagy pénzügyi szolgáltatások terén’ a weboldalak jelenléte a vállalkozások működésében inkább az átlagos 40% alatti.

A cégek digitalizációjának előmozdításához viszont annak a megértése is fontos, hogy milyen okok húzódnak meg a mögött, hogy a vállalkozások egy része nem él a weboldal lehetőségével.

Az említett négy vállalati szegmensben működő cégek közel harmada szerint a weboldal kialakítása és fenntartás drága, és nincs kapacitásuk azt működtetni. Szinte az összes iparágban minden második vállalkozás úgy gondolja, hogy „az ügyfeleik nem igénylik” – ez alól kivételt a ’szállás, utazás, szórakozás’ és az egészségügy jelent.

A többség interneten keres szakembert, vállalkozást

Ezzel ellentétes képet mutat be a Telekom megbízásából készült friss Ipsos kutatás eredménye. A Telekom korábbi, 2020-as kutatása óta eltelt fél évtized alatt gyökeresen átalakult, hogy hogyan keresünk szakembert, üzletet, kisvállalkozást.

Öt éve még döntően (61%-os aránnyal) a családtagok-barátok ajánlásai alapján döntöttünk, mára 89%-os említéssel az internet került az első helyre, rokonaink és az ismerőseink a második helyen említődnek, a harmadik hely pedig a közösségi médiáé.

A felmérés eredménye egyértelmű: a vállalkozások számára az online jelenlét immár nem választható opció, hanem stratégiai szükséglet.

A megkérdezettek kétharmada (Budapesten a háromnegyede) nem bízik meg olyan vállalkozásban, amelyről nem talál visszajelzést a neten, és a többség (56%) szereti, ha az ügylet – vásárlás, megrendelés, időpontfoglalás – teljes folyamatát online intézheti.

A válaszadók 44%-a azt is fontosnak tartja, hogy a kiszemelt vállalkozás, fent legyen valamelyik közösségi média oldalon.

Az online jelenléttel kapcsolatos vásárlói igények fontossági sorrendben: árak megjelenítése, óradíj, gyors válaszadás, értékelések feltüntetése, kedvezmények, akciók, nyitvatartás, a telefonszámon kívül más elérhetőség, illetve időpontfoglalás tartozik a legfontosabbak közé.

Főként a fiatal válaszadók emelték ki: fontos, hogy az adott honlap ott legyen az első keresési találatok között – ami a keresőoptimalizálás jelentőségére hívja fel a figyelmet.

A Telekom kutatása tíz foglalkozási, tevékenységi kör szintjén külön is megvizsgálta és összehasonlította az elvárásokat. Ezekből az adatokból egy áttekinthető tudásbázist hozott létre a szolgáltató, ami a Telekom Hello Biznisz platformon érhető el.

A negatív kommentek a hitelességet erősítik

Online kereskedelem, egészségügyi szolgáltatások, vendéglátás, utazás, szakemberek – ezekre a témákra keresünk a legsűrűbben. Ügyvédeket, jogászokat elsősorban honlapokon keresünk, a sport, az oktatás és a vendéglátás esetében viszont inkább a közösségi média az alapértelmezett keresőcsatorna.

A sport-fitnesz szolgáltatásoknál a Tiktok is egyre inkább megkerülhetetlenné válik. A szépségápolási vagy a vendéglátási szolgáltatások ügyfeleit a legkönnyebben a közösségi médián keresztül lehet elérni.

A közösségi média felületeken a legtöbben termékre, szolgáltatásra vagy az adott vállalkozásokkal kapcsolatos véleményekre keresnek, ezért a közösségimédia-jelenléttel kapcsolatban az első számú elvárás a hitelesség, amibe a negatív kommentek felvállalása is beletartozik (85%).

A naprakész információközlés (84%) és a gyors válaszadás (82%) itt is alapkövetelmény, a közvetlen, barátságos stílus (77%) pedig még az értékelések feltüntetésénél (76%) is lényegesebb. A legkedveltebb formátum – az írott szöveget messze megelőzve – a kép és a videó.

A BellResearch 2024-ben készült kutatásával összevetve a mikro- és közepes vállalkozások mintegy 44%-a rendelkezik profillal valamelyik közösségi oldalon. Ez főként a Facebook-ot jelenti, de a vállalkozások mintegy 10%-a az Instagramon is jelen van.

A digitalizáció, az online térben való működés egy következő szintjét jelenti, ha a cégek értékesítettek az elmúlt 12 hónapban bármilyen terméket vagy szolgáltatást online felületen keresztül, vagy tervezik ezt a következő egy évben.

A tények azt mutatják, hogy a kkv-k kevesebb mint 10%-a értékesített online tavaly és nagyjából ugyanekkora részük ezt még csak idénre tervezi. Ez a két érték pedig együttesen sem éri el a 20%-ot.

A vendéglátás, a ’szállás, utazás, szórakozás’ messze kiemelkedően teljesít az online értékesítésben, a kereskedelem, az autó- és egyéb gépszerelés az átlagot hozza, míg a ’lakás-, kert felújítás’ vagy a ’jogi- és pénzügyi szolgáltatások’ kevésbé élnek a kibertérben való eladási lehetőségekkel, de ezen a területen a kutatási adatok alapján rövid időn belül szintlépés várható.

„Öt éve még elegendő volt egy statikus honlap, ma jól működő funkciók, mint az időpontfoglalás, értékelés, ügyfélszolgálat is az alapvető igények közé tartoznak” – hangsúlyozza Sipos Tamás, a Magyar Telekom kis- és középvállalkozások szegmensének vezetője.

A vállalkozások számára a Telekom a „Minden vállalkozásnak legyen saját honlapja” program adta lehetőségekkel is segít a digitális előrelépésben.

A pályázó cégek gyakorlati segítséget kapnak a weboldal és a közösségi média felületek arculati és tartalomfejlesztéséhez, a kibervédelmi, illetve az internetes értékesítést támogató szolgáltatások igénybevételéhez, mindezeket vissza nem térítendő állami támogatással.

The post A kisvállalkozók sem létezhetnek már online jelenlét nélkül appeared first on digitrendi.hu.

Ezt értékelve a bank elnyerte az SAP Customer Adoption Excellence Award díját. Az elismerés azoknak a vállalatoknak szól, amelyek kiemelkedő eredményeket értek el az SAP SuccessFactors használatával a saját HR-folyamataik fejlesztésében. Az elismerést először kapta meg magyarországi vállalat.

Az OTP Bank HR digitalizációja nem újkeletű. A vállalat már 2003 óta használ SAP-alapú HCM (Human Capital Management) megoldásokat, ám a valódi digitális áttörés 2017-ben kezdődött el, amikor az OTP a SuccessFactors bevezetése mellett döntött.

A kezdeti cél az volt, hogy egy könnyen elérhető, felhőalapú rendszer váltsa fel a korábbi, nehezebben skálázható megoldásokat, és korszerűsítse a HR-folyamatokat – mind a munkavállalók, mind a vezetők számára.

A HR-terület digitalizálása nem csupán technológiai fejlesztést, hanem jelentős szemléletváltást is jelentett az OTP esetében. A bevezetett modulok – mint a teljesítménymenedzsment, toborzás, onboarding vagy épp az Employee Central – nem csak adminisztratív támogatást, de átfogó képet is adnak a munkavállalói életútról is, támogatva az adatvezérelt döntéshozatalt és a vezetői stratégiaalkotást.

A teljesítménymenedzsment modul már a teljes cégcsoportban megjelent, hiszen már 600 felsővezető használja 11 országban, az alkalmazottak pedig egyre több ponton találkoznak olyan digitális kapcsolódási pontokkal (digital touchpoints), amelyek a munkavállalói élményt szolgálják – legyen szó onboardingról, belső képzésekről vagy éppen a teljesítményértékelésről.

Szervezeti nyitottság, stratégiai fókusz

Az OTP HR digitalizációja túlmutat a modulbevezetések technikai megvalósításán, nemcsak lépést tartanak a nemzetközi trendekkel, hanem proaktívan alakítják is azokat. A vállalatnál működő learning management system-et (LMS) például nem önmagában vezették be, hanem integrált módon kapcsolódik egy már meglévő, Moodle-alapú képzési ökoszisztémához.

Ez lehetővé teszi, hogy a képzési és fejlesztési programok nyomon követhetőek, mérhetőek és folyamatosan finomhangolhatóak legyenek. A learning journey – a tanulási életút – az egyik legfontosabb területté vált az OTP számára, amelyre külön fejlesztési stratégiát építettek.

A BTP (Business Technology Platform) alapú saját fejlesztések, például a teljesen papírmentes toborzás és az új munkavállalók beilleszkedésének a segítése (onboarding) is azt jelzik, hogy a bankcsoport nemcsak integrál, hanem az innovációs megoldásokat is alkalmazza.

Adatvezérelt döntéshozatal, elkötelezettség elemzése

Az OTP HR stratégiájában az adatalapú működés és a mesterséges intelligencia (AI) szerepe is folyamatosan növekszik. Bár a jogi kérdések – például a felhős adathozzáférés vagy a szerződések mesterséges intelligencia(AI) általi értelmezése – még kihívásokat jelentenek, a pénzintézet már most vizsgálja az AI-ban rejlő lehetőségeket, különösen a munkavállalói képességek értékelése, az előszűrés, a tudásmegosztás vagy az onboarding területén.

A munkavállalói életúthoz kapcsolódó visszajelzések és pulzusmérések is részei az új HR-folyamatoknak. Az OTP-nél nemcsak az implementáció sikerességét, hanem a munkatársak elégedettségét is mérik. Az elsők között vezették be a régióban a Qualtrics megoldását, amely gépi tanulás segítségével elemzi az elkötelezettséget.

A jelenleg bevezetett modulok – Employee Central, Recruitment, Onboarding, Performance & Goals Management, Learning Management System, Compensation – mellett a bankcsoport a csoportszintű kiterjesztésen is dolgozik.

„Az SAP SuccessFactors bevezetése során az üzleti igényekhez való illeszkedés volt a legfőbb szempont, nem pedig a technológiával való öncélú kísérletezés. Egy olyan, képességalapú szervezet kialakítása a cél, amelyben az egyes munkakörök, a munkavállalói képességek és tapasztalatok digitálisan lekövethetőek, elemezhetőek és továbbfejleszthetőek” – mondja Zentai Annamária, az OTP Bank HR Szakértői Központ igazgatója.

„Az OTP holisztikus szemlélete és innovációra építkező HR gyakorlata az üzlet és technológia együttműködésének jó példája. A hazai piacon is példaértékűnek számít, ahogy az OTP Bank egyéni utakat talál a szervezet HR-igényeinek megválaszolására, az SAP SuccessFactorsban rejlő lehetőségeket kiaknázva.” – emeli ki a díj kapcsán Pintér Szabolcs, az SAP Hungary ügyvezető igazgatója.

The post Így digitalizálja a HR területet az OTP Bank appeared first on digitrendi.hu.

A gazdasági bizonytalanság és a változó piaci igények már a globális technológiai ágazatot sem hagyják érintetlenül. A tech-szektor álláspiaci helyzetéről készült mérleg már közel sem mutat rózsás képet.

Tavaly 9 fő híján 281 ezer alkalmazott veszítette el az állását. Az elbocsátások több mint a felét a technológiai ipar fellegvárában az USA-ban jelentették be – derül ki a RationalFX összeállításából.

A gyors növekedés évei után bekövetkező, nem tudni még „hány szűk esztendő” okai ugyanakkor nemcsak a lassuló világgazdaságban keresendők. A mesterséges intelligencia eszközeinek dinamikus bevezetése gyökereiben átalakíthatja a vállalati struktúrákat, ami akár komplett céges csapatok megszüntetéséhez vezet.

A leépítések felét amerikai cégek hajtották végre

Tekintettel arra, hogy a világ legnagyobb tech vállalatai amerikai cégek, így nem meglepő, hogy a szektorban 2024-ben az összes elbocsátás több mint fele amerikai székhelyű vállalkozásoknál történt.

A leépítésekre vonatkozó legátfogóbb adatforrások is elsősorban az Egyesült Államokban találhatók. Ráadásul a globális elbocsátási mutatók nem lehetnek pontosak. Az olyan országokban, mint Kína, történő tömeges elbocsátásokról a nyugati média is ritkán tudósít, mivel az információkat nehéz megerősíteni – állítják az elemzők.

Természetesen olyan nagy gazdaságok, mint Kína, India, Németország, Dél-Korea és Japán is jelentős számú munkahelyet szüntettek meg a technológiai iparban, de ezek eltörpülnek az amerikai számok mellett.

Tömeges elbocsátások, növekvő profit mellett

Az Egyesült Államokban, főként a Szilícium-völgy számos vállalkozásánál végrehajtott elbocsátások nagyrészt a világjárvány idején történt túlfoglalkoztatás és a magas infláció következményei.

Más tényezők is közrejátszanak: a recessziós félelmek és a vállalatok fókuszálása a mesterséges intelligenciára csak kettő ezek közül. Számos társaság jelentett be átszervezési terveket, amelyek célja a hatékonyság és a nyereségesség növelése. Érdekes fejleménye az időszaknak, hogy 2023 és 2024 rendkívül nyereséges volt számos vállalkozás számára, amelyek növekvő bevételekről, rekordmagas részvényesi nyereségről és újabb piacokon való terjeszkedésről számoltak be.

A Dellnek például három egymást követő negyedévben éves szinten is növekedett a bevétele, a bruttó eredménye azonban 2023 és 2024 között több mint 1,8 milliárd dollárral zsugorodott.

Az Amazon ezzel szemben minden területen jól teljesített: a nettó árbevétel 11%-kal 158,9 milliárd dollárra nőtt 2024 harmadik negyedévében, az üzemi eredmény 55,6%-kal 17,4 milliárd dollárra, a nettó nyereség pedig 55,2%-kal 15,3 milliárd dollárra. Akkor miért bocsátanak el embereket a technológiai cégek? – teszik fel a kérdést a szakértők.

A munkaerőfelvétel is folyamatos, az állások egy része ideiglenes

Valójában az amerikai technológiai ágazatban folyamatosan új munkahelyek jönnek létre, és folyamatosan vesznek fel alkalmazottakat.

A húsz vagy tíz évvel ezelőttihez képest azonban óriási különbség van a munkaerőpiacon és a vállalati stratégiákban, mivel a pozíciók nagy része ma már ideiglenes, a hakni gazdaságba sorolt vállalkozások által kínált rövid távú, úgymond gig-szerű állás.

Továbbá, ahogy a vállalatok átállnak az új technológiákra, például a mesterséges intelligenciára, bizonyos állások feleslegessé válnak, miközben új pozíciók nyílnak meg.

Németországban az elbocsátások nagy része szintén az átszervezések és a mesterséges intelligenciára való összpontosítás eredménye. A szoftveróriás SAP a múlt év elején jelentette be szerkezetátalakítási programját, amely „a stratégiai növekedési területeket, köztük az üzleti AI-t helyezi előtérbe”, és amely mintegy 10 ezres leépítést hozott magával, néhányuknak „AI-központú” állásokat ajánlottak fel.

Németországban 2024-ben már a második egymást követő évben zsugorodott a gazdaság. A feldolgozóipar mély válságba került az emelkedő villamosenergia-árak és a csökkenő külső kereslet miatt.

A legnagyobb elbocsátók

Tavaly a globális technológiai elbocsátások száma meghaladta a 280 ezret, a legnagyobb leépítéseket végrehajtó 21 vállalat összesen 156 654 munkahelyet szüntetett meg.

Az elbocsátások élén a Dell állt, amely 18 500 alkalmazottjától vált meg. A költségcsökkentő intézkedés oka többek között a személyi számítógépek és a vállalati hardverek iránti csökkenő kereslet.

Szorosan utána következett az Intel félvezetőóriás, amely a chipeladások visszaesése és a globális félvezetőpiacon tapasztalható fokozódó verseny közepette 15 100 munkahelyet szüntetett meg.

Az e-kereskedelmi titán Amazon is jelentős elbocsátásokat jelentett be, közel 15 ezer álláshelyet számolva fel. Ezek a létszámleépítések a vállalat folyamatban lévő átszervezésének részét képezték, amely 2023 végén kezdődött a működés racionalizálásával és a változó fogyasztói vásárlási szokásokhoz való alkalmazkodással magyarázva.

Az elektronikai gyártók sem maradtak érintetlenek: a Samsung 14 455 alkalmazottat bocsátott el, rávilágítva a globális okostelefon- és készülékpiac kihívásaira.

Hasonlóképpen, a Toshiba is tömeges 9 ezres létszámleépítést hajtott végre, miközben átszervezte a nehézségekkel küzdő elektronikai és energetikai üzletágát.

A növekedési potenciál ellenére az elektromos járművek (EV) ágazatában szintén történtek elbocsátások. A Tesla 14 ezer alkalmazottól vált meg, a működési költségek csökkentésével magyarázva. A kínai Li Auto 10 ezer munkahelyet szüntetett meg, ami a kínai autópiac általánosabb kihívásait tükrözi.

A szoftver- és technológiai szolgáltatók is jelentősen hozzájárultak a létszámcsökkentéshez. Az SAP mellett a Cisco 9600 fővel csökkentette létszámát. Még a robusztus felhő- és szoftverüzletágáról ismert Microsoft is közel 5 ezer munkahely leépítését jelentette be.

A leépítés újabb hullámai 2025-ben

A legfrissebb vállalati bejelentéseket tekintve azt látható, hogy a Big Tech területén az elbocsátások 2025-ben is folytatódnak, bár lassabb ütemben.

Az idei év eleje óta a technológiai ágazatban már mintegy 11 ezer szakember vesztette el a munkáját. Mivel a lassulásnak semmi jele, ez a hullám további ezreket fog munkanélkülivé tenni, ami egész közösségeket érint, amelyek jelenleg ezekre a relatíve magas fizetésekre támaszkodnak.

Idén eddig a legnagyobb leépítést a Facebook anyavállalata, a Meta jelentette be. A vállalat a munkaerő mintegy 5%-át, azaz nagyjából 3600 alkalmazottat készül leépíteni, a „gyengén teljesítőkre” összpontosítva.

Teljesítményalapú elbocsátásokat jelentett be a Microsoft is, amely állítólag mintegy 2280 fővel csökkenti létszámát. A működés racionalizálása és a költségek csökkentése érdekében az Amazon közölte, hogy a kommunikációs részlegén belül „kis számú szerepkört” szüntet meg, de a feltételezések szerint az elbocsátások száma így is megközelíti a 2 ezer főt.

Digitális felfedezők – az egyik lehetséges európai megoldás Afrikából?

Az Európai Unióban ugyanakkor még mindig a szakképzett munkaerő hiányáról beszélnek, 2023-as EURES-jelentés szerint a szakmák 84%-ában legalább egy tagállamban hiány van.

Különösen érintettek a mérnöki és a technológiai, valamint az egészségügyi szakmák. A fő okok közé tartozik Európa népességének elöregedése és a technológiai fejlődés miatt az új készségek iránti növekvő kereslet.

Az európai munkaerő- és készséghiányra javasolt megoldások közé tartozik az automatizálásba való beruházás, az átképzési és továbbképzési programok kidolgozása, valamint a szakképzett munkavállalók érintett területekre történő migrációjának ösztönzése.

Folyamatos viták folynak azonban arról, hogy ezek a megoldások hosszú távon elérik-e a kívánt hatást az európai gazdaság fellendítése és a globális piacon való versenyképesség fenntartása terén.

Az uniós gazdaság hosszú távú növekedésének előmozdítására az egyik új megközelítés az európai vállalatok és az EU-n kívüli szakemberek közötti partnerségek és tehetségcsere.

Utóbbit modellezi a balti vezetésű Digital Explorers(digitális felfedezők), uniós finanszírozású kezdeményezés, amely megkönnyíti a gyakorlati munkatapasztalatszerzést és a hosszú távú együttműködést a balti államok és az afrikai technológiai szektor szervezetei között.

A Digital Explorers program számos kenyai gyakornok elhelyezését segítette elő Észtországban és Litvániában, néhányuknak pedig folyamatos munka- és tanulmányi szerződést biztosítottak. Emellett számos szakember végzett szakmai gyakorlatot vagy távmunkalehetőséget a saját hazájában.

Az OSMOS, a Digital Explorers program mögött álló vilniusi székhelyű think-and-do tank ügyvezető igazgatója szerint a tehetségcsere a hagyományos toborzási módszereknél hosszútávúbb megoldásokat kínál, és a résztvevő vállalatokra és országokra szélesebb körben is pozitív hatást gyakorolhat.

A program keretében már több mint százan részesültek intenzív digitális készségfejlesztő képzésben az adatelemzés vagy a szoftverfejlesztés területén, tucatnyian pedig hamarosan befejezik a személyre szabott szakmai gyakorlatot Nigériában, Kenyában és Örményországban.

A projekt stratégiája, hogy tartós partnerségeket hozzon létre olyan technológiai gazdaságok között, amelyek hasonló ambíciókkal rendelkeznek, még akkor is, ha földrajzilag távol vannak egymástól.

A kezdeményezések céljainak megvalósítása azoban nem minden nehézség nélküli. A vállalkozói környezet mind Kenyában, mind a Baltikumban számos kihívással nézett szembe az elmúlt néhány évben, a növekvő inflációtól kezdve a regionális politikai zavarokig. A bevándorlási szabályok egyre szigorúbbá válnak, ami kihívássá teszi a szakemberek közötti cserét.

The post A tech-szektor bombabiztos állásai helyett jönnek a gig-pozíciók? appeared first on digitrendi.hu.

Több elemzés is szól manapság arról, milyen változásokat hozott a járványhelyzet, illetve a mesterséges intelligencia megjelenése a hazai informatikai munkaerőpiacon.

Míg a járványhelyzet alatt még különösen nagy volt a kereslet az informatikusok iránt, addig ez mostanra jelentősen csillapodott. A toborzás viszont továbbra is számottevő erőbefektetést igényel a HR szakemberek részéről, mert a munkavállalói aktivitás is mérséklődött – ezt állapítja meg a Profession.hu értékelése.

Kihívás a jó szakemberek megtalálása

A munkaadók gyakran esnek abba a hibába, hogy az elvárások listáját túl hosszúra nyújtják, ráadásul úgy, hogy az abban megjelölt képességek nem is lényegesek az adott munkakör teljesértékű betöltéséhez.

„Ugyanez igaz a tapasztalattal kapcsolatos elvárásokra is: ha van olyan jelentkező, aki érezhetően jobban illeszkedik a közösségbe vagy akár a cégkultúrába, de nincs meg minden elvárt készsége, érdemes a vállalatoknak átgondolniuk, hogy egy keveset engedjenek ezen a téren a meghatározottakból, mert idővel megtérülhet” – magyarázza Varga Zsófia, a Profession Services technológiai keresésekkel foglalkozó csapatának vezetője.

A korábbi években kiemelten magas volt a cégek pályakezdő szakemberek iránti kereslete is. Mostanra ez a munkaerőigény áthelyeződött a több éves szakmai tapasztalattal rendelkező szenior munkavállalókra, a juniorok lehetőségei pedig beszűkültek annak ellenére, hogy jelentős potenciál rejlik bennük az IT szegmensben.

Vannak, akik másképp látják a kezdők értékeit. Paksy Bálint, a magyarországi Nokia privát mobilhálózatokért felelős osztályának vezetője szerint a juniorokkal való közös munka kimondottan előnyös lehet az IT területen.

Mint fogalmaz: „cégként egy olyan szakembert képzünk ki, akinek a szaktudását könnyebben bővíthetjük olyan elemekkel, amelyek számunkra a leginkább hasznosak, illetve a kezdő már a legelején beletanulhat a vállalat működésébe.

Elveszi-e a mesterséges intelligencia(AI) az informatikusok munkáját (is)?

Az AI gyors terjedése formálja az IT területet is, számos munkakört alakított át. Azok a cégek tudják megtartani a meglévő munkavállalóikat, amelyek belső továbbképzést adnak nekik, hogy így könnyebben tudjanak igazodni a változásokhoz, beleértve az AI-t is.

„Sokan féltek attól, hogy a mesterséges intelligencia munkahelyeket, illetve feladatköröket szüntet meg az IT piacon is, de ez nem így van. Az AI-tól nem érdemes félni, hanem használni kell: elsősorban eszközként érdemes rá tekinteni és átgondolni azt, hogy hogyan tudjuk integrálni a napi munkafolyamatainkba” – javasolja Lajkó Károly, az SAP senior IT toborzási tanácsadója.

A személyes kapcsolatfelvételt jelentő iparági állásbörzék, az IT versenyek, illetve az egyetemeken való jelenlét továbbra is fontos szerepet játszanak a sikeres munkaerő-felvételben.

Az AI korában különösen felértékelődik a mérnöki tudás

A friss munkaerőpiaci jelentések szerint a technológiai szektorban az AI specialisták mellett azok a szakemberek a legkeresettebbek, akik mérnöki tudással is rendelkeznek.

A szoftveres és hardveres tudást egyaránt ötvöző mérnökinformatikus képzések ezért is nagyon fontosak. Magyarországon a fiataloknak ezen a területen kivételes lehetőségeik vannak, olyan egyetemet is választhatnak, ahol akár a nyelvtechnológiára is specializálódhatnak, amivel esélyt szerezhetnek arra, hogy később az első magyar nyelvi modell fejlesztésébe is bekapcsolódhassanak.

A technológiai piac munkaerő felvételi trendjeit vizsgáló Karat és a Haris Poll jelentése szerint a szektor egyre jobban alkalmazkodik az AI által vezérelt környezethez, a munkatársak kiválasztásánál a mennyiség helyett a stratégiaibb, minőségközpontú megközelítésre helyezik a hangsúlyt.

A tehetségek kiválasztásakor a vezetők négyötöde már globális munkaerő toborzásban gondolkodik. A legkeresettebbek a mérnöki tudással és a mesterséges intelligenciával – beleértve az AI modellek betanítását és a gépi tanulást is – kapcsolatos kompetenciákkal rendelkező szakemberek – állapítja meg a jelentés.

Nem véletlen tehát, hogy a mérnökinformatikusok iránti kereslet világszerte növekszik. Ehhez igazodnak a hazai műszaki, felsőoktatási képzések is.

„Az informatikai, programozási, eszköz- és szoftverhasználati ismeretek mellett az eszköztervezési és mérnöki ismeretekre is kiemelt hangsúlyt fektetünk. Az innen kikerülő szakemberek tehát a szoftver- és hardverfejlesztésben egyaránt képzettek lesznek, képesek a tervezéstől a megvalósulásig kísérni egy-egy projektet” – emeli ki Cserey György, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai és Bionika Karának dékánja.

Az AI-korszakhoz igazodásban segít, hogy a karon már a képzés része a hagyományos értelemben vett nyelvtechnológia. A karon oktat Prószéky Gábor programtervező matematikus, nyelvész, aki egyben a HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont vezetője. Csapatával a magyar nyelvre készített neurális nyelvmodellt, a PULI-t fejlesztik.

„A saját fejlesztésű generatív mesterséges intelligencia előnye, hogy általa a teljes feldolgozási folyamatra lehet rálátásunk, nem csak a végeredményre. Olyan rendszert fejlesztünk, amit kereskedelmi és ipari alkalmazásra is át lehet adni” – emeli ki Prószéky Gábor.

Hozzáteszi: sok magyarországi intézménynek van szüksége olyan, saját szövegein tanított nyelvmodellre, amit a maga szerverein tud futtatni, így nem kell másoknak átadniuk az érzékeny adataikat. A téma iránt érdeklődő, tehetséges hallgatók már a képzésük során megismerkedhetnek egy szuperszámítógéppel.

The post Már kihívás állást találni az IT-szektorban, de a mérnöki és AI-tudásra nagy az igény appeared first on digitrendi.hu.