Izgalmas területet visz az SAP-n belül Martin Heinig, aki a piacvezető üzleti szoftvergyártó jövőjét kutatja a cégnél, az új vállalkozások és technológiákért felelős vezetőként. A vállalat barcelonai konferenciáján beszélgettünk az átalakuló szoftveriparról, a kvantumtechnológiáról, a metaverzumról, a generatív AI-ról és arról is, mire használná az SAP az internet új korszakát, a Web 3-at.
Digitrendi: Még ha nincs is kristálygömbje, ön szerint milyen lesz az SAP vagy az egész üzleti szoftverbiznisz, mondjuk 10-15 év múlva?
Martin Heinig: Ez egy nagyon-nagyon hosszú időtáv ahhoz, hogy kellő módon előrelássunk, mert a ciklusok, amelyeket a szoftveriparban látunk, az utóbbi időben különösen felgyorsultak.
Amit biztonsággal meg tudnék becsülni, az az, hogy a számítástechnika erőteljes fejlődését fogjuk látni, így 15 év múlva lehet, hogy már kvantumszámítógépünk lesz, ez megvalósíthatónak és reálisnak tűnik.
Látni fogunk továbbá egy látványos elmozdulást a szoftverek és a szoftverfejlesztés terén is, ami már a kód nélküli, vagy alacsony kódú eszközökkel el is kezdődött. A kódolás területén a további fejlődéssel, különösen a generatív AI kapcsán, sokkal több kódolást és segítséget fogunk megtapasztalni, mi több a generatív AI segítségével akár kódgenerálást is.
Harmadikként említeném a hálózati kapcsolatokban várható változásokat. Az 5G már itt van, valószínűleg egy kicsit később jön a 6G is, a lényeg, hogy nagyon erős hálózati képességek várhatók, és majd a Web3-ban is előrelépés következhet be.
Átállunk az internet következő generációjára, ahol már a digitális javak birtoklásának lehetőségét is megteremtjük, olyan újfajta gazdasági forma létrehozatalával, mint a metaverzum.
Egyre több a mesterséges intelligencia az ERP-rendszerekben
D.: Tehát azt mondja, hogy felelősséggel egyelőre maximum a következő öt évre érdemes inkább tervezni?
M.H.: Igen, mint amikor új vállalkozásokkal, technológiákkal és csapattal indulunk el. Elsőként a hosszú távú perspektívából indulunk ki, és elgondolkodunk azon, hogy mi lesz itt öt-tíz éven belül.
Az SAP szempontjából például megnézzük, melyek azok a nagy változások, amelyekre a szoftveriparban számíthatunk. Aztán megpróbáljuk alkalmazni őket egy középtávú horizontra, ami három-öt év. Különben, ha a nagyobb távlatról, 10 évről beszélünk, akkor az azirányú feltételezéseinket már nagyon nehéz lenne igazolni az ügyfeleinknél.
Így most inkább három-öt évre előre nézzük meg, mi lenne reális, mit tehetünk már ma is, vagy mit tehetünk még ma, hogy megtudjuk például azt, hogyan alkalmazzuk a kvantumszámítást azokra a problémákra, amelyek az SAP-rendszerekben vannak, és esetleg az ügyfeleinknél is jelentkeznek, és hol tudunk nekik ebben segíteni.
D.: Milyen új technológiákkal számolnak még a közeljövőben?
M.H.: Már a közeljövőben azt láthatjuk, hogy a vállalatirányítási rendszerek(ERP) sokkal több mesterséges intelligenciát tartalmaznak majd, mint azt valaha is tették. A kiindulópont az automatizálás, amiből lesz bőven az üzleti folyamatokban.
Az üzleti technológiai platformon is vannak már bizonyos eszközök ehhez, aztán majd azoknál a részeknél, ahol a vevő nem tud, vagy nem akar automatizálni, megjelenik az üzleti felhasználó „kiterjesztése”. Ez utóbbi alapvetően azt jelenti, hogy a rendszer kellően intelligens lesz ahhoz, hogy megértse az összefüggést, és személyre szabottan tudjon segíteni a feladatok végrehajtásában, gyorsabban és kevesebb hibával.
Az AI mint másodpilóta a fejlesztésekben
D.: Mi lesz pontosan az AI szerepe a szoftver- vagy megoldásfejlesztésben, és valóban segít-e a globálisan is tapasztalható szakemberhiányon?
M.H.: A szoftverfejlesztésnél az AI jelentősen megnöveli a sebességet a szoftverfejlesztők számára, mert nem csak a kódolás ismeretében segít, hanem egyfajta másodpilótaként is jelen lesz a teljes folyamatban.
Ezen kívül jó példákkal szolgálhat, hibákat kereshet, vagy segít néhány unalmas feladatban, például a dokumentálásban vagy a tesztgenerálásban.
Azt is látni fogjuk, hogy ott lesz még a teljesen autonóm módon létrehozott kód is, amihez elegendő lesz csak azt „mondanom a „gépnek”, hogy ez itt a probléma, erre szeretnék megoldást.
Tehát ezek az irányok drámai módon segítenek majd, egyebek mellett abban is, hogy lejjebb viszik a belépési küszöböt is, mivel még sokkal könnyebb lesz a használata, mint az alacsony kódú, vagy kód nélküli technológiáké. Így egyfelől enyhít a szakemberhiányon, de ugyanakkor új készségeket is elvár a dolgozóktól, amikre ki kell majd őket képezni.
D.: Vagyis ön nem akarja azzal riogatni az IT-szakembereket, hogy az élő programozói munkaerő elveszíti az állását?
M.H.: Szerintem továbbra is szükség lesz fejlesztőkre, vagy az olyan élő munkaerőre, aki megérti a különböző eszközök használatát. Ez nem újkeletű jelenség, hiszen a programozás sem ugyanaz ma, mint 20 évvel ezelőtt.
Elég csak arra gondolnom, hogy amikor informatikát tanultam az egyetemen, még Assembler nyelven tanultam programozni, ami a maiaktól nagyon eltérő programozási nyelv. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ma már felesleges ez a tudás, vagy nem segít megérteni a számítógép működését, inkább könnyebb alkalmazkodást jelent.
Több segítséget kapnak a jövőben a programozók, de akkor is szükségük lesz arra, hogy megértsék mit is akarnak csinálni, és a végén valahogy tudatniuk is kell a géppel azt is, hogy milyen eredményt várnak el tőle.
Még sok minden tisztázásra vár a kvantumszámítástechnikában
D.: Már szóba hozta a kvantumszámítástechnikát. Hogy látja milyen időintervallumon belül és milyen területeken érdemes ezzel terveznie az SAP-nak?
M.H.: Ezt is nagyon nehéz megjósolni, mert ma még az sem világos, hogy melyik kvantumtechnológia lesz az, amelyik tényleg képes lesz skálázni a kvantumbiteket a különböző kvantumlapka készletekben. Szóval még semmi sem elég világos ezen a területen.
A legtöbb szakértő talán azt mondaná, hogy a terjedéséhez kell legalább 5-10 év. A mi szemszögünkből viszont fontos előbb megérteni a technológia működését és azt, hogyan alkalmaznánk akár ma is, hogy készen álljunk, ha majd maga a technológia már készen áll.
Ez amúgy egy nagyon érdekes, izgalmas terület, ami különösen a mi optimalizálási megoldásainkat fogja erősíteni, legyen az az ellátási lánc vagy a termeléstervezés, vagy épp a logisztika optimalizálása. Ha majd alkalmazni tudjuk a gépi tanulásban, az a gépi tanulási AI-t is egy teljesen más szintre emelheti.
D.: A már említetteken felül, milyen olyan egyéb technológiákkal is számol az SAP, amelyek ma még laboratóriumi fázisban vannak?
M.H.: Vegyük a blokklánc Web3 technológiát, vagyis a decentralizált főkönyvi technológiákat, amelyeket három cél érdekében is tüzetesebben vizsgálunk. Az egyik a digitális identitás, amelyet a vállalatok az üzleti hálózatokba való egyszerű beléptetéshez vagy üzleti folyamatok aláírásához használnak. Ezek az egymástól különböző vállalatokban, különböző rendszereken futhatnak, akár nem SAP rendszereken is.
A második, hogyan segítsünk az ilyen típusú üzleti folyamatok irányításában a különféle vállalatok között, hogyan lehet szinkronizálni az üzleti folyamatokat a vállalati határokon átnyúlóan.
A harmadik pedig a megbízható adatmegosztásról szól. Itt is látok egy jó lehetőséget, különösen a nagy ellátási láncokban, ahol az üzleti szereplők megbízható módon szeretnének megosztani az adatokat, hogy azok minden fél számára hozzáférhetőek legyenek. Ilyenek lehetnek például a széndioxid-kibocsátáshoz kapcsolódó adatok.
Ezekről rendelkeznie kell egy adott cégnek, de közben nem szeretné mondjuk felfedni az összes beszállítóját vagy a beszállítói nevét. Mégis szeretné ugyanakkor nyomon követni a szénlábnyomot a teljes ellátási láncban, nekik segíthetnek az ilyen típusú blokklánc-technológiák, amikkel jó ideje foglalkozunk már.
Szoros szimbiózisban a technológiai startupokkal
D.: Milyen lehetőségeket lát az SAP a technológiai startupokban? Bevonja őket az új megoldások fejlesztésébe? Ha igen, milyen módon vehetnek ezekben részt?
M.H.: Az SAP erős ökoszisztémát szeretne maga köré, amiben jut szerep a startupoknak is. Van egy dedikált csapatunk, amely az új vállalkozások és technológiák területén dolgozik, és a korai szakaszban lévő startupokkal foglalkozik.
A startupok bevonása ma alapvetően úgy működik, hogy keressük a fehér foltokat a jelenlegi kínálatunkban. Ha érkezik is rá konkrét ügyfélkérés, hogy ilyen, vagy olyan funkciókat szeretnének még az adott megoldásban, de ezek a funkciók nagyon testreszabottak, nem érné meg nekünk szabványtermékként kifejleszteni, akkor keressük az induló vállalkozásokat, hogy hol tudnának ebbe bekapcsolódni.
Olyan startupokat keresünk, amelyek alkalmasak arra, hogy behozzuk őket az SAP ökoszisztémába, úgymond bekerüljenek az „SAP áruházba”, ahol találkozhatnak az ügyfelekkel és a speciális igényeikkel. Az újonnan felmerülő üzleti probléma megoldásához általában új technológiákra van szükség, amire ezek a startupok felkészültek.
Így összességében ez egy minden fél számára tipikusan nyerő helyzet, a startupoknak például azért is, mert hozzáférhetnek az SAP ügyfélköréhez.
D.: Hogyan működik az ügyfélkérések kezelése?
M.H.: Rendszeresen kapcsolatban vagyunk az ügyfeleinkkel, hogy megtudjuk, mire van szükségük. Ezen kívül időről-időre megmutatjuk nekik, hogy merre tartunk, mi az útitervünk. Ez utóbbi inkább rövidebb távra vonatkozik.
Ami az én területemet, az új vállalkozások és technológiákat illeti, potenciális megoldásokat vagy szolgáltatásokat találunk ki, ahol előbb még ellenőriznünk kell, hogy lesz-e ezeknek megfelelő piaca. Itt jönnek a képbe az ügyfelek, akik segíthetnek ennek eldöntésében. Kérünk tőlük adott technológia konkrét felhasználási területeire vonatkozó javaslatokat is.
Vegyük például az egyik érdekes bétaszolgáltatásunkat az úgynevezett „folyamatos intelligenciát”, ahol gépi tanulási algoritmusokat használunk az adatfolyamok vizsgálatára és az anomáliák felderítésére, hogy proaktívan jelezzük a felhasználónak, valami nincs rendben.
A közösségi média visszajelzéseit is szeretjük mérni, főleg ha új terméket dobunk piacra, hogy azonnal reagálhassunk, akár pozitív, akár negatív a reakció.
Természetesen valódi adatokra is szükségünk van ahhoz, hogy a fejlesztések valós környezetben is megállják a helyüket, ne csak a laborban. És ha megvannak ezek az „ügyfél-érvényesítési pontok”, akkor már nyugodtak lehetünk, hogy az adott témát érdemes a szabványos fejlesztés felé tolni.
Amiről még érdemes az új trendek kapcsán beszélni, az az üzleti folyamatok jövője, ami nagyon izgalmas terület, nem véletlenül került a portfoliónkba két éve az ezzel foglalkozó cég. A Signavio megoldásai révén az üzleti folyamatokat valóban a szoftvereink középpontjába tudjuk helyezni.
Ez azt jelenti, hogy nem egy előre összeállított szoftvercsomagból indulnánk ki, ahol az üzleti folyamatokat konfigurálhatjuk, hanem kezdhetjük magával az üzleti folyamattal, amihez a rendszer később automatikusan beállítja magát.
Nagyon izgalmas területnek ígérkezik, igaz még nagyon a korai szakaszában van, de azt látjuk, hogy az üzleti folyamatok kiterjesztése érdekében az SAP nagyon erős irányt vesz efelé, egyre inkább hasonlítva egyfajta folyamatmenedzsmentre, egyrészt a moduláris ERP-vel, majd a Signavióval és további üzleti technológiai platformokkal.
