A projektek egy része nem akkor és főleg nem annyiért készül el, mint azt előzetesen számították, ez igaz a nemzetközi és hazai ágazatra is. Az egyik kitörési pont a technológiai innováció lehet, amihez nagyon hiányzik itthon egy szektor-specifikus kutatóbázis.
Az építőipar jelenlegi és jövőbeni kihívásait, a kereslet visszaesésének, a növekvő költségszintnek az okait vitatták meg a KPMG globális kutatása apropóján a tanácsadó szakértői és az ágazat meghatározó hazai cégeinek a vezetői, egy panelbeszélgetés keretében.
Mi lesz az elvárás az építményekkel szemben a következő 10-20 évben?
A világ legnagyobb építőipari cégeinek, köztük néhány magyarországinak is a bevonásával készült kutatásban a válaszadók fele állította, hogy a projektjeik egy része késve és a tervezettnél drágábban készül el. Elkerülésükre olyan megoldások is kínálkoznak, mint a kockázat-elemzés, a jobb tervezés és az új technológiák alkalmazása.
A szektor előtt álló legfontosabb feladatok között a legtöbben (83 százalék) a fejlesztési becslések pontosságát, a kockázatok minimalizálását, a szerződéses biztosítékok újragondolását (78 százalék) jelölte meg, de 71 százalék szerint nem érdemes spórolni a tervezésre fordított időn sem.
„A jövő gyorsabban változik, mint a jelen, ezért egy olyan hosszútávra tervező szektornak, mint az építőipar, mindenki másnál többet kell foglalkoznia azzal a kérdéssel, hogy mi lesz az elvárás az általuk elkészített építményekkel szemben 10-20 éves időtávon” – mutatott rá Dános Pál, a KPMG ingatlanpiaci tanácsadó részlegét vezető partner.
Az építőiparban is új trend van kialakulóban, a digitalizáció, a fenntarthatósági(ESG) kritériumok, a technológia fejlődése átírja a piac elvárásait, és az ágazat kultúráját is.
„Ennek megfelelően az építőiparnak új jövőképre és új közös stratégiára van szüksége, ami iránymutatást ad a szakmának. Jót tenne az ágazat jövőformálásának egy saját kutatóintézet is” – vélte Tóth Attila, a CÉH Tervező, Beruházó és Fejlesztő Zrt. elnöke.
Utóbbival kapcsolatos kérdéseinkre nemzetközi, közelebbről izraeli és japán példákat hozott fel, ahol ezek jó ideje működnek már. A szóba jöhető üzleti modellek között meglátása szerint a piaci szereplők mellett az államnak is jó lenne ebben szerepet vállalnia.
Jövőálló technológiák, drasztikusan átalakuló irodapiac
Jó hír, hogy az innovatív technológiák alkalmazását a válaszadók közel háromnegyede ítélte az ágazat jövője szempontjából is a fontos feladatnak. Közülük is a legtöbben a BIM-re (döntéstámogató épületinformatikai megoldások) és a PIMS-re (projektmenedzser rendszerek) költik és költenék a fejlesztési forrásokat, de új elemként megjelent az innovációs palettán az előregyártott szerkezetek használata is.
„Ez utóbbi nemcsak a tervezhetőséget, de bérlők és a vásárlók modularitás iránti igényét is jobban kielégítő technológiává nőheti ki magát, amely nagyban hozzájárulhat az ágazat karbon lábnyomának csökkenéséhez is” – mondta erről Dános Pál.
A KÉSZ Építő és Szerelő Zrt. vezérigazgatója is úgy látja, nem lesz egyszerű a következő időszak sem, a fenntarthatóság, az innováció és a digitalizáció mellett az oktatásra és a fiatal szakemberek mielőbbi integrálására is szükség lesz.
Az iparági szereplőket – ideértve a kormányzatot és a szabályozó szervezeteket is – erősebb szinergiára és együttműködésre, folyamatos konzultációra kell ösztönözni – hangsúlyozta Kelemen Csaba.
A felújítások jelentőségét hangsúlyozta Gereben Mátyás az ingatlan portfóliót üzemeltető CPI Property Group igazgatója is, aki szerinte ebbe az irányba mozog az irodapiac is.
„Skandináviában már nem trendi az új iroda, a menő cégek azzal teremtenek értéket, hogy megőriznek valamit a múltból, és nem építenek helyette másikat. Ezek meglepően költséges megoldások lehetnek, sokszor drágább, mint újat építeni.
Ennek ellenére a fenntarthatóság jegyében a bérlőknek és az üzemeltetőknek már most erős jelzéseket kell küldeniük a tervezőknek és a kivitelezőknek, hogy ma már nem betont és szobákat adnak bérbe az üzemeltetők, hanem flexibilitást, közösséget, gondolatot” – emelte ki a szakértő.
Megoldások a munkaerőhiányra
A piac visszaesése ellenére a hazai ágazat egyik akut problémája a munkaerőhiány – mutatott rá Báthory Balázs, a Market Építő Zrt vezérigazgató-helyettese is. Kérdésünkre, hogy tapasztalataik alapján mely munkaköröket lehetne nálunk kiváltani a digitalizáció kínálta lehetőségekkel és, hogy ezekre mennyire nyitott a szakma, az alábbiakat mondta:
„Rossz hírem van, a digitalizáció kivált bizonyos területeket, de ezzel egyidejűleg keletkeztet másokat. Nagyon nehéz válaszolni a kérdésre, mert nem arról van szó, hogy a robotizációval, automatizációval 30-40 százalékkal csökken az iparágban dolgozók száma.
Sőt átmenetileg egyáltalán nem csökken le ettől sem, középtávon már talán. Alacsonyabb szinten behozhat más erőforrásokat, de ezzel egyidejűleg magasabb szinten pedig növeli a mérnöki tudás iránti igényt, az adatrögzítők iránti keresletet” – tette hozzá Báthory Balázs.
(Ez utóbbi trendnek egyébként inkább örülnünk kellene, feltéve, ha a felsőoktatás képes kielégíteni az ezirányú hazai keresletet, a felvevőpiac pedig tud versenyképes ajánlatot adni a keresett szakembereknek.)
