Már egy ideje téma hogyan alakítja át a mesterséges intelligencia(AI) a munkaerőpiacot. Kinek a munkája automatizálható, kinek a feladatait vehetik át a robotok? A témát kezdetben inkább az állások elvesztése miatti félelem uralta, ma már a több az előrelátó, a változások jó oldalát is felsorakoztató kommunikáció.

Toborzás a digitalizáció korában

Utóbbira volt friss példa a Magyar Telekom innovációs rendezvénysorozatának a MOST Fórumnak a legutóbbi kerekasztal beszélgetése, amely a témában illetékes szakemberek segítségével a munkaerőpiac és a digitalizációs technológiák kapcsolatát járta körbe.

A munkakörök jövőjét meghatározó mondat

Az eseményen is elhangzott ugyanakkor a változásoktól tartóknak egy nagyon fontos gondolat. Friedl Zsuzsanna, a távközlési nagyvállalat HR-ért felelős vezérigazgató-helyettese ugyanis csattanós egy mondatban foglalta össze, hogy kinek is kell leginkább féltenie az állását a digitalizációtól. A felvetés így hangzott: “Ha el tudod mondani egy mondatban, hogy mivel foglalkozol, akkor néhány éven belül veszélybe kerül a munkád.”

A nem túl bonyolultan leírható feladatkörök ugyanis egyszerű és kiszámítható folyamatokból állnak. Ezek monoton, folyamatosan ismétlődő fizikai munkát, vagy irodai adatgyűjtést, adatelemzést egyaránt jelenthetnek, ahol a gépek jobban teljesítenek- A fizikai munkában sosem fáradnak el, az adatokból pedig másodpercek alatt hatalmas mennyiséget látnak át. Nem elhanyagolható szempont az sem, hogy költséghatékonyabbnak is bizonyul robotokra bízni az ilyen feladatokat.

Előrejelzések szerint két évtizeden belül a digitalizáció hatására világszerte akár 380 millió embernek, köztük a mai magyar munkavállalók közel felének kell majd pályát módosítania. A lényeg azonban az, hogy a jövőbeni újfajta munkákból épp azok a dolgok nem tűnnek, amik emberiek, vagyis felértékelődik majd a kreativitás, a konstruktivitás, az együttműködési készség.

Persze lesznek olyan szakmák, amelyeket még jó ideig csak részben „fenyeget” a robotizáció, automatizáció. Ilyenek az ügyvédek, a közjegyzők és a bírák. Az algoritmusok és a szoftverek a big data segítségével ugyan már nemcsak a bírák és ügyvédek profiljait tudják elkészíteni, hanem akár egy per várható kimenetelét, vagy bűncselekmények előfordulási helyét is valószínűsítik, de még nem képesek megbirkózni a jog paradoxonjaival. (A témával kapcsolatban részletesen itt írtunk.)

A szakértők szerint a változásokkal azonban nem érdemes szembemenni. Ezt erősítette meg Megyeri Mirtill, az Y és Z generációs fiatalok elhelyezkedését segítő álláshirdetési portál, a Zyntern társalapítója is. “Az embereknek kár versengeni a gépekkel, mert biztosan mi fogunk veszíteni” – emelte ki. Hozzátette, inkább azon kell gondolkodni, hogyan tudunk együttműködni a robotokkal.

Egyre több lesz ugyanis például az irodákban bevethető szoftverrobot. A robotizált folyamatautomatizálás, egyelőre csak az egyszerűbb, ismétlődő adatfeldolgozásokat váltja ki. Az autonóm ügynökök kora még várat magára.

Az irodai robotizáció terjedéséről végzett kutatást nyugat-európai cégeknél az IFUA Horváth & Partners. Az ott működő cégek háromnegyede már használ szoftverrobotokat és azokkal elégedett is. Magyarországon is számos cég üzemeltet már szoftverrobotokat, vagy éppen a bevezetésnél tart.

Elemzők szerint hamarosan jönnek majd a VEA-k,(virtual employee assistant), az alkalmazottak virtuális asszisztensei is. A jövőben már ők egyeztetnek megbeszéléseket, oldanak meg céges logisztikai feladatokat. A Gartner előrejelzése szerint 2021-re már minden negyedik „digitális dolgozó” munkáját segítik majd napi szinten a VEA-k. Ma még elenyésző kevesebb, mint 2 százalék dolgozhat együtt velük.

Így lesz a kapuőrből lepkefogó

A vállalkozásoknak manapság azonban nemcsak az állások átalakulása, hanem az ezekből hiányzó munkaerő is komoly gondot okoz. A korábbi kapuőrből lepkefogó üzemmódba kell kapcsolnia a cégek toborzóinak. Ez azt jelenti, hogy már nem az a feladat, hogy a kapun kívül tartsák az alkalmatlan jelentkezők tömegeit, sokkal inkább az, hogy amilyen eszközzel csak lehet odacsábítsák az alkalmasnak látszókat.

Ehhez is létezik már számos technológiai megoldás. A kerekasztal beszélgetésen a toborzást segítő fejlesztésekkel foglalkozó Neticle Technologies ügyvezetője, Szekeres Péter kiemelte: Nemcsak azt lehet ma már mérni, mit mondanak az internetezők egy adott cég szolgáltatásáról, de azt is, mit gondolnak a cégről, mint munkáltatóról. A magyar startup megoldása szinte valós időben képes monitorozni, hogy a közösségi médiában milyen reakciókat vált ki egy-egy vállalat.

A toborzásba már toborzóautomaták is bevethetők. Az ATS-ek (Applicant Tracking System) algoritmusok segítségével álláshirdetést írnak, jelentkezőket rangsorolnak, interjút szerveznek és szemmel tartják a toborzási kampányok hatékonyságát is – írta közelmúltban vendégszerzőnk.

A Jövőálló, kreatív, az aktuális környezethez könnyen alkalmazkodó embereket találni azonban nem egyszerű. Ezért is fontos, hogy a kiválasztás során egyre nagyobb szerepet kapjanak a big data nyújtotta lehetőségek is hangsúlyozta Tüzes Imre, a Profession.hu üzletfejlesztési vezetője.

A szakemberek szerint a hosszútávon gondolkodó cégek már manapság sem azt nézik, hogy a jelentkezők közül ki mihez ért, hanem inkább azt, hogy meg van-e benne a nyitottság új dolgok elsajátítására. Ez éppen a gépekkel kiváltható munkakörök miatt fontos, hiszen lehet, hogy az éppen felvett munkavállaló feladatát pár év múlva már néhány algoritmus is el tudja majd végezni, a cég pedig úgy jár jól, ha ilyenkor egy rövid átképzéssel bármely más munkakörben tudja tovább alkalmazni a tapasztalt, bevált munkavállalóját.

A kiválasztás újszerű módszereire Friedl Zsuzsanna is szolgált saját példával. A cégnél első körben egy játékos számítógépes programmal mérik fel a jelentkezők kompetenciáit. A második körbe már csak olyan pályázók kerülnek, akik már igen nagy százalékkal felelnek meg a pozícióban elvárt képességekkel.

Egy másik új módszer a rapid toborzás. Ennek kapcsán a vezérigazgató-helyettes elmondta, egy-egy gyakornok felvétele nem is olyan régen még 2-3 hónapot vett igénybe. Ezt részben videóinterjúzással, részben más HR-technológiákkal legutóbb már 24 órára tudták leszorítani. Ezekkel a módszerekkel megtámogatva egy nap alatt 27 gyakornokot vettek fel a céghez.

Felértékelődik az élethosszig tanulás szerepe

Ahogy a mesterséges intelligenciára egyre több unalmas rutinfeladatot lehet bízni, az alkalmazottak folyamatos képzése mind a cégek, mind a dolgozók szempontjából kulcsfontosságú lesz. Ezt igazolják vissza a kutatások is. Az egyik legutóbbi globális felmérés is rámutatott, az emberek a személyi problémák, vagyis a főnökkel való elégedetlenség után a fejlődési lehetőségek hiánya miatt távoznak egy cégtől.

Egy másik nemzetközi kutatás szerint a munkavállalás küszöbén álló, digitális bennszülötteknek nevezett Z-generáció például a technológiát előtérbe helyező mentalitással lép be majd a munkaerőpiacra, ami többszörös kihívást jelent az őket foglalkoztató vállalkozásoknak.

Nemcsak szakmákat szüntet meg, hanem újakat is hoz a digitalizáció, például a robotetikusét. A téma jövőbeli szakértőjének a robotizáció jogi és az etikai vonatkozásait egyaránt kell értelmeznie és feldolgoznia. Azt például, hogy egy robot által elkövetett cselekménynek ki a felelőse, aki programozta, aki megépítette, aki rosszul használta, vagy valaki más. Szabad-e például olyan méretű robotokat csinálni, amelyek nagyobbak az embernél? A robotetikusi feladatra tipikusan alkalmas lehet egy a programozáshoz is értő jogász.