Hol vannak a jelen Öveges professzorai? A hazai oktatásban a lexikális tudás helyett a készségek és képességek fejlesztése szolgálná leginkább a fiatalok érdekeit a 21. századi munkaerőpiacon, ahol a versenyképes tudást díjazzák a munkaadók – nagyjából így foglalható össze a mérnökszövetség véleménye a közoktatásról.
„Az általános-és középiskolákban a hangsúly jelenleg leginkább az információátadáson van, míg a készségek, képességek fejlesztése szinte sehol sincs terítéken. A munkaerőpiaci tapasztalatok viszont azt támasztják alá, hogy épp fordítva kellene összeállítani a tanmenetet. Ahhoz, hogy versenyképes tudással rendelkezzenek a gyerekek, az iskoláknak meg kell őket tanítani tanulni, erősíteni kell bennük a kritikai gondolkodásmódot, illetve elő kell segíteniük a társas és érzelmi jellemzőik fejlődését” – hangsúlyozza az Együtt a Jövő Mérnökeiért Szövetség (EMJSZ) alelnöke, Ács János.
A szakember szerint az intézményesített oktatás keretei között fejlesztett képességek nem azonosak azokkal, amelyek a munkahelyi vagy a hétköznapi életben való eredményességhez kellenek. Emiatt már a startnál hátrányból indulnak a mai fiatalok.
A mai diákok könnyebben tanulnak audiovizuális, mint szöveges anyagokból
Manapság az oktatásnak olyan élethelyzetekre, foglalkozásokra és technológiákra kellene felkészítenie a diákokat, amelyek ma még nem is léteznek. Ehhez meg is van a figyelmi kapacitásuk, sokkal hatékonyabban tanulnak audiovizuális anyagokból, mint szöveges leírásokból.
Ezekre a kihívásokra rossz válasz, hogy még több információt zúdítunk a nyakukba. Mivel nem tudjuk, hogy mit nem tudunk, a diákok készségeit, képességeit és gondolkodásmódját kell fejleszteni ahhoz, hogy a ma még ismeretlen kihívásokat eredményesen kezeljék a későbbiekben.
„Nélkülözhetetlenné válik a társas készségek, szociális kompetenciák és az érzelmi intelligencia fejlesztése. Eljött az idő, hogy a tanmenetben nagyobb teret nyerjen a szóbeli logikus érvelésnek, a kritikai gondolkodásmódnak, a mások vezetése és irányítása képességének, a nyilvános szereplésnek, az ötleteik bemutatásának, vagy a másokkal való eredményes együttműködéshez szükséges személyes jellemzőknek az elsajátítása” – emeli ki Ács János.
Hozzáteszi: a változtatás szinte semmibe nem kerül, hiszen több olyan megközelítés, gyakorlat létezik, amivel a fiatalok versenyképes tudása jelentősen erősíthető. Példaként említi, hogy egyéni és csoportos szinten a diákok hatékonyabban tanulnak, ha van egy tanulópárjuk.
Nyerőbb forma a kiscsoportos tanulás
A társas elem a tanulásban, tanításban számos, a 21. században elvárt készséget fejleszt járulékosan. Ezek közé tartozik mások megértése, a szempontváltás, a szóbeli és írásbeli érvelés. Az iskolákban emiatt érdemes a tananyagot tanulópárok, tanulócsoportok létrehozásával feldolgozni.
A kiscsoportos, projekt-alapú feladatmegoldások során azok a fiatalok, akik rendelkeznek a mások vezetéséhez, irányításához szükséges jellemzőkkel, megmutathatják magukat. A csoportos feladatmegoldás során a szóbeli készségek (vita, érvelés) és az egyéb társas, érzelmi készségek (személyközi érzékenység, empátia, mások szempontrendszerének megértése) is hatékonyan fejlődnek.
A kiscsoportos tanulás keretei között a tanulók gyakorlati tapasztalatokat szerezhetnek a csoportdinamika, az együttműködés, a konfliktusmegoldás, illetve a döntéshozatal folyamatáról.
Legalább ilyen fontosnak tartja a játékos (gamifikált) eszközök használatát, amelyek a feladatok kritikus megközelítésében és az arra adható megoldások kreatív kidolgozásában támogathatják a diákokat.
Hiányoznak a jelen Öveges professzorai
A szakember szerint a műszaki tárgyakat is ajánlott életszerűen oktatni, nem pusztán a képleteket, elméleteket bebifláztatni. A fizikát például úgy is lehetne tanítani, hogy a diákoknak azt kelleme kiszámolniuk, hogy egy 10 kg súlyú dinnyét, hogyan lehet ellőni 50 méteres távolságra egy gumiszalaggal. Hasonló módszerekkel vezette be Öveges professzor a 60-as, 70-as években az akkori fiatalokat a természettudományokba.
A játékosság bármelyik iskolai szinten könnyen és gyorsan alkalmazható. Lehet ez egy tanár személye, vagy egy tehetséges kiscsoport az osztályon belül, amely foglalkozik a többi diák fejlesztésével, esetleg lehet az egy iskolai vetélkedő is.
Az eszköz, a platform, a személy valójában másodlagos, a megközelítésen van a hangsúly, ami a száraz ismeretátadást élvezetesebbé, örömtelibbé teszi. A tanulást támogató online és offline eszközök, megoldások könnyen elérhetőek. Az EMJSZ alelnöke példaként a szövetség által fejlesztett tudományos kvízalkalmazást, a Super Engineert említi, amelyen keresztül az általános-és középiskolás diákok ízelítőt kaphatnak a műszaki – és természettudományok világáról.
A szervezet már a tavalyi egyetemi felvételik kapcsán is megkongatta a vészharangokat, mondván igen elszomorítóak voltak a tavalyi műszaki felsőoktatási felvételik eredményei. Egyértelműen látszik, hogy 2020-ban drasztikusan kevesen és nagyon hiányos tudással jelentkeztek továbbtanulási szándékkal a műszaki képzésekre. Az intézmények pedig erre válaszul – kevés kivételtől eltekintve – alacsonyabb ponthatárokat meghúzva vették fel a jelentkezőket.
